EB: a háború nem mentség

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2030-ig csökkentsék a felére a kémiai növényvédő szerek használatát és ezzel a kockázatukat, megerősítve ezzel az európai Zöld Megállapodásban foglalt ambíciózus célokat, annak ellenére, hogy az ukrajnai háború miatt az élelmiszer-biztonság veszélye fenyeget. Az uniós végrehajtó testület június 22-én ismertette a növényvédő szerekre vonatkozó keretrendszer felülvizsgálatának tervét, bemutatva az első jogilag kötelező erejű csökkentési célt, melyet már a Zöld Megállapodás élelmiszerekre vonatkozó fejezetében, a "Farm to Fork" stratégiában is bejelentettek korábban.

Az eredetileg márciusra tervezett javaslat elfogadása kissé késett, mivel a biztosok testületét más politikai prioritások foglalkoztatták. Stella Kyriakides élelmiszerbiztonsági biztos szerint különösen az Ukrajnában zajló orosz invázió okozott mély aggodalmat a globális élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban, amellyel sürgősen foglalkozni kellett.

"Az élelmiszerbiztonsági aggodalmak jogosak. De ettől még a peszticidekkel kapcsolatos fellépés nem lesz kevésbé sürgős"

- mondta a javaslat bemutatását követő sajtótájékoztatón Kyriakides. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is csatlakozott hozzá, mondván, hogy egyesek a háborút ürügynek tekintették arra, hogy meghúzzák a féket, és elhalasszák a "Farm to Fork" stratégia végrehajtását.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2030-ig csökkentsék a felére a kémiai növényvédő szerek használatát és ezzel a kockázatukat.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2030-ig csökkentsék a felére a kémiai növényvédő szerek használatát és ezzel a kockázatukat. Kép: Pixabay

"A háborút arra használni, hogy felhígítsuk javaslatainkat és megijesszük az európaiakat, őszintén szólva eléggé felelőtlen"

- mondta az alelnök. Szerinte a tudomány megerősítette, hogy az éghajlati és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok jelentik az élelmezésbiztonságot fenyegető valódi veszélyt, ezért a Bizottság elkezdett foglalkozni velük. Kyriakides hangsúlyozta azt is, hogy a javaslat fő célja nem a növényvédő szerek betiltása, hanem azok biztonságos és fenntartható alternatívákkal való helyettesítése. "Ezáltal a peszticidek a végső eszközzé válnak" - mondta.

A nemzeti cél legalább 35 százalék

Lesz egy általános, jogilag kötelező érvényű célkitűzés, mely szerint 2030-ig 50 százalékkal csökkenteni kell a vegyi növényvédő szerek használatát, de a tagállamokat felkérik arra is, hogy meghatározott paramétereken belül határozzák meg saját nemzeti csökkentési célkitűzéseiket.

"Ebben az értelemben a Bizottság úgy döntött, hogy nem terjeszt elő egyedi, kötelező erejű célokat, hanem elismerte, hogy számos uniós ország között különbségek vannak a peszticidek felhasználása, valamint az előttük álló kihívások tekintetében."

Annak érdekében, hogy minden tagállam ugyanabba az irányba haladjon, bizonyos korlátokat szabnak abban, hogy az országok mennyire térhetnek el az általános céltól. "Ha el akarnak térni az 50 százaléktól, akkor ezt nagyon egyértelműen meg kell indokolniuk" - nyilatkozta a Bizottság egyik magas rangú tisztviselője. Ezek az indokok például az országokban használt peszticidek csökkentése terén elért történelmi fejlődéshez, vagy a peszticidek használatának intenzitásához kapcsolódhatnak.

Lesz egy általános, jogilag kötelező érvényű célkitűzés, mely szerint 2030-ig 50 százalékkal csökkenteni kell a vegyi növényvédő szerek használatát.

Lesz egy általános, jogilag kötelező érvényű célkitűzés, mely szerint 2030-ig 50 százalékkal csökkenteni kell a vegyi növényvédő szerek használatát. Kép: Pexels

Intenzitás paraméter

A megkívánt intenzitás paraméter különösen a mezőgazdasági területek hektáronkénti kilogrammban kifejezett átlagos növényvédőszer-használatát fogja vizsgálni, így azoknak a tagállamoknak, amelyeknek intenzívebb ez ca tevékenység, többet kell majd tenniük.

"35 százaléknál azonban semmiképpen sem lehet alacsonyabb a nemzeti csökkentési cél mind a növényvédőszer-használat, mind a kockázat tekintetében."

A Bizottság egyik tisztviselője megerősítette az Euractivnak, hogy ez a rugalmasság néhány tagállammal folytatott megbeszélést követően alakult ki, melyek aggódtak a célok meghatározásának módja miatt. A differenciált megközelítés iránti igényt nemrégiben Zdeněk Nekula cseh mezőgazdasági miniszter is hangsúlyozta, aki rámutatott, hogy egyes országok már elértek előrelépést a növényvédő szerek csökkentésében,

"És de facto már elérték az európai általános csökkentési célt is".

Az irányelvtől a rendeletig

A peszticidekre vonatkozó szabályozások felülvizsgálata során a jogi keretrendszer jelent igazi jelentős változást, mivel a megelőző szabályozó csak egy irányelv/direktíva volt. A peszticidek fenntartható használatáról szóló új rendelet (SUR) közvetlenül kötelező lesz minden tagállamban, és nem kell azt a nemzeti jogszabályokba átültetni.

"A múltban az volt a problémánk, hogy túl nagy volt a mozgástér az irányelv értelmezésében"

- magyarázta a jogi keret megváltoztatásának okait a Bizottság egyik tisztviselője. A tagállamoknak a célok elérése közbeni folyamatokról  szóló éves jelentéseket, valamint végrehajtási jelentéseket is be kell majd nyújtaniuk, ami megkönnyíti majd a Bizottsági ellenőrzést. A rendelet magában foglalja majd a növényvédő szerek használatának tilalmát a:

  • városi zöldterületeken,

  • a közparkokban,

  • a kertekben,

  • a játszótereken,

  • a szabadidős sportpályákon

  • és az ökológiailag érzékeny területeken.

Az összes növényvédő szer használata tilos lesz az ilyen érzékeny területek három méteres körzetében is, ami a közös agrárpolitika (KAP) környezetvédelmi "jó gyakorlatából" átvett követelmény.

Annak érdekében, hogy minden tagállam ugyanabba az irányba haladjon, bizonyos korlátokat szabnak abban, hogy az országok mennyire térhetnek el az általános céltól.

Annak érdekében, hogy minden tagállam ugyanabba az irányba haladjon, bizonyos korlátokat szabnak abban, hogy az országok mennyire térhetnek el az általános céltól a kevesebb vegyszerhasználattól. Kép: Pixabay

Reakciók

A Bizottság azt is tervezi, hogy a növényvédő szerek használatának csökkentését a biológiai és alacsony kockázatú alternatívák kínálatának bővítésével kompenzálja, valamint a folyamatos kutatás, innováció és az új technológiák fejlesztésének támogatása is hozzájárul majd a terv sikerességéhez. "Mandátumunk kezdete óta 20 alacsony kockázatú alternatívát hagytunk jóvá. Ez a munka most folytatódik és felgyorsul" - mondta Kyriakides. A CropLife Europe uniós növényvédőszer-szövetség szerint a javasolt/elvárt célértékek mellett azt is biztosítani kell, hogy a piacon legyenek életképes és hatékony alternatív lehetőségek.

"Ha valóban át akarjuk alakítani a rendszert, nem határozhatunk meg uniós és nemzeti szinten önkényes célokat, amelyek végül elidegenítik azokat az embereket, akik nap mint nap egészséges és fenntartható élelmiszereket termelnek az európai polgárok számára, és azon túl is"

- mondta Olivier de Matos, a CropLife Europe főigazgatója egy közleményben. A "másik oldalról" a Birdlife Europe civil szervezet szerint ez a javaslat optimista kezdet, de messze nem tökéletes. "Még mindig túl sok az eltérés és a kiskapu, ami potenciálisan használhatatlanná teszi a törvényt a tekintetben, hogy mennyi növényvédő szert is használnak majd fel Európa-szerte" - mondta Marilda Dhaskali, a Birdlife mezőgazdasági szakpolitikusa. Az EU Fiatal mezőgazdasági termelők szövetsége (CEJA) továbbra is aggódik a ma előterjesztett jogalkotási javaslat gyakorlati megvalósíthatósága miatt.

"A gyógymód megváltoztatása nem fogja eltüntetni a betegséget: a növekvő éghajlati nyomás és az újonnan megjelenő kártevők idején a növényvédelem szükségszerűség a gazdaságban, nem pedig lehetőség"

- summázta el Diana Lenzi, a CEJA elnöke.


(Forrás: euroactiv)