Iparági elemzők szerint az idei évben eddig mintegy 1 millió tonna nitrogénműtrágya esett ki a kínálatból a régióban, bár vannak olyan vélemények, amelyek ennél is nagyobb hiányról szólnak. Ezt a mennyiséget egyszerűen nem termelték meg a gyárak, mert részben vagy teljesen megszüntették a működést.
Ha csak a magyar piacot körülbelül 70 százalékban kiszolgáló Nitrogénművek Zrt. termelését nézzük: eddig negyedévente 70 és 120 ezer tonna között volt a megtermelt ammónia (amiből a műtrágya készül) mennyisége. 2022. második negyedévében ez a szám 28 ezer tonna volt (2020 második negyedévében 106 ezer tonna).
A gyár egyébként március közepén állt le, majd egy hónap után újraindult. A legfrissebb, a Bloomberg-en megjelent hír szerint most
a Nitrogénművek is csatlakozott a kibocsátást csökkentő vagy leállító európai termelőkhöz a rohamosan emelkedő gázárak miatt, augusztus 1. óta szünetel az ammóniatermelés.
A cég nyilatkozata szerint októberben újraindulhat a termelés, de ha a gázárak tovább emelkednek, még ez is kétséges. Az árak pedig 1000 euró/tonna körül fognak alakulni, de az 1500 eurós szint sem elképzelhetetlen.
A régió gyárai
Régiós összehasonlításban elmondható, hogy minden olyan európai gyár, amely a magyar mezőgazdasági termelés szempontjából lényeges, tehát körülbelül 600-700 km-es körzetben található, így potenciális beszállító lehetne (vagy volt), leállt, vagy jelentősen csökkentette a termelését. Van, amelyik már több hónappal ezelőtt.
Tehát leállt a romániai Azomures, a lengyel Grupa Azoty vezetősége augusztus 23-án úgy döntött, hogy ideiglenesen leállítja nitrogénműtrágya gyártását. A linz-i Borealis és a szlovákiai DUSLO Agrofert pedig jelentősen csökkentette a termelését, sőt úgy tűnik, utóbbi hamarosan le is áll, írta meg a ma7.sk. A horvát Petrokemija Kutina még a tavaszi időszak végén állította le a termelést.
Sorra állnak le az európai műtrágyagyárak – Fotó: Shutterstock
Európa egészét tekintve is hasonló a helyzet, néhány kivételtől eltekintve (azon üzemek, melyek importammóniából is tudnak műtrágyát előállítani, még működnek), szinte teljesen leállt a műtrágyatermelés Európában. A Yara a napokban jelentette be, hogy tovább korlátozza termelését, és a rekordmagas európai gázárak miatt 35%-ra csökkenti teljes európai ammóniakapacitás-kihasználtságát.
Némi tartalék valószínűleg azért felhalmozódott, tehát nem állt le az értékesítés, de ha nem lesz drasztikus változás a földgáz árában, akkor esélytelen, hogy ezek a gyárak idén újrainduljanak. Márpedig jön a tél, miért is csökkene a gáz ára?
Brutális számok a háttérben
A földgázról a napi közbeszédben manapság elsősorban a rezsicsökkentés kapcsán beszélünk, és közben kétkedve figyeljük, hogy az európai politikusok matekja mit hoz ki, 18 vagy 20 fokra melegíthetjük-e majd a lakást.
A helyzet azonban az, hogy ennél jóval több forog kockán, a 270-280 euró/megawattóra áron vásárolható földgázból ugyanis, kicsit talán túlzóan fogalmazva, de ember nincs, aki műtrágyát gyártana. Ez pedig már nem komfort kérdése, hanem a mindennapi betevő is ettől függ. Legalábbis rövid távon, hiszen a több évtizedes agrotechnológiai rendszerek gyökeres megváltoztatására nincs villámgyors lehetőség, gondolhatunk itt a regeneratív termelési technológiára való átállásra, amely nagy igyekezet mellett is 10-15 év. (És tegyük hozzá: azért az sem fog működni tápanyagutánpótlás nélkül.)
Az osztrák gáztőzsde adatai között keresgélve a következőre jutunk:
2020 decemberében 16 euró, 2021 augusztusában 32 euró volt a gáz ára megawattóránként. 2022 augusztus 24.-i dátum mellett pedig 285 eurós ár szerepel a listában. Az alábbi ábra is rendkívül szemléletes.
A földgáz árának alakulása 2020. deember és 2022. augusztus között – Ábra forrása: cegh.at
Augusztus 25-én ismét rekord szintet ért el a gázár Európában. A mai TTF tőzsdei jegyzés 305-315 euró/megawattóra szintek között ingadozik.
A műtrágya előállításának költségei közül körülbeül 70 százalékos arányt képvisel a földgáz ára, bár típusonként vannak természetesen eltérések, de ezzel a nagyságrenddel lehet számolni.
A Yara számol is, ugyanis a világ legnagyobb műtrágyagyártója működtet egy olyan kalkulátort, amelyben kizárólag a földgáz árát kell megadni dollár/mnbtu mértékegységben, és ez alapján kiszámolja, hogy mennyi önköltséggel állítható elő egy tonna ammónia alapú vagy karbamidműtrágya.
Ha a jelenlegi földgázárat beírjuk, akkor bizony egy olyan összeg jön ki, amivel a műtrágyapiacon a gyakorlatban nem találkozik senki, egész egyszerűen azért, mert ilyen önköltségi szinten nem lehet műtrágyát előállítani. Tehát, ha szigorúan vesszük, akkor jelenleg nem az európai földgázár határozza meg a műtrágya árát. Hanem valami egészen más: máshonnan szerezzük be a műtrágyát, mint eddig.
Özönlik az orosz, egyiptomi és ománi műtrágya
A válság kényszermegoldásokat hoz, nevezetesen: bár vannak logisztika nehézségek, de rengeteg harmadik országból származó műtrágyát importálnak az EU országai, körülbelül fele olyan áron, mint amit a Yara kalkulátora egyébként önköltségi árként kidobott.
Ez úgy lehetséges, hogy ezekben az országokban a helyi kitermelésű földgáz becsült árszintje 20-30 euró/megawattóra szinten van.
Új logisztikai útvonalak épülnek most ki, sőt az orosz műtrágyaipar hatalmas piaci lehetőséghez jutott az európai gyárak leállása miatt.
Ezernyi kérdés és csak egy válasz volna igazán jó
Az az egy válasz pedig az, hogy csak akkor rendeződhetne a helyzet, ha visszatérne a "normális" szintre a földgáz ára, mivel a földgázra alapozott nitrogénműtrágyákon kívül nincs más, korszerű, a klímavéldemi alapelvekhez is hozzáigazítható alternatíva.
Természetesen nehéz megmondani, hogy mi lenne a "normális" ár, de az látható, hogy a régió műtrágyagyárai körülbelül 150-160 euró/megawattóra földgázárnál húzták be a kéziféket, és állították le részlegesen vagy teljesen a gyártást.
Ennél alacsonyabb árszinteken akár újra is indulhatna a termelés, bár tegyük hozzá, hogy az előállítási költség még így sokkal magasabb lenne, mint amennyiért például orosz műtrágyát lehet beszerezni.
A kérdések pedig:
- A mi régiónkban az itt kiesett mennyiséget tudja-e a pótolni a másik országokból érkező import
- Csökken-e jelentősen a kereslet a műtrágya iránt?
- Mennyit hajlandó fizetni a magyar gazdálkodó a műtrágyáért?
- Meddig tudja finaszírozni egy műtrágyagyár azt, hogy áll, nem termel, de fizeti az alkalmazottak bérét és egyéb költségeket?
Rossz és még rosszabb válaszok, ebből lehet válogatni
Több nagyobb gazda fejében is valószínűleg megfordult most, hogy ilyen inputárak mellett egyszerűen nem fog műtrágyázni, és megelégszik 3-5 tonna kukoricával hektáronként (tegyük fel, hogy lesz eső). A pétisó ára jelenleg 1000 euró körül van tonnánként, óriási kockázatnak érezheti most sok termelő azt, hogy kiszórja a földre a műtrágyát, hiszen azt sem tudjuk, hogy a többi tényező hogyan alakul: lesz-e eső, meddig emelkednek a terményárak, hogyan változik a többi inputanyag ára.
Előfordulhat az, hogy csökkeni fog a kereslet a műtrágya iránt, és a kisebb igény kielégítéséhez pontosan elég lesz a bejövő import, így az elvileg óriási műtrágyahiány a gyakorlatban majd másképp festhet, egyensúlyba kerülhet a piac. Legalábbis van rá esély azzal, hogy most olyan logisztikai útvonalak járatódnak be, amelyekre eddig nem volt szükség.
Az európai műtrágyagyártás számára azonban, amely egyébként munkehelyek tízezreit is jelenti, ez valóságos katasztrófa. A Fertilizer Europe (Európai Műtrágyagyártók Szövetsége) több alkalommal, legutóbb augusztus 2-án jelezte az Európai Unió döntéshozóinak, hogy sürgős intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a biztonságos élelmiszertermelés feltételei továbbra is fennálljanak Európában, és meg tudja őrizni a mezőgazdasági piacon megszerzett pozícióját a kontinens. Mint írták, a az ammónium-műtrágyák egyértelműen jobb fenntarthatósági paraméterekkel rendelkeznek, és sokkal jobban megfelelnek az európai éghajlatnak, mint a globálisan előállított és jelenleg könnyebben elérhető karbamidműtrágyák.
Többet kellene termelni és egyre környezetbarátabban – ebbe beletörhet a bicskánk
Az agrárium minden egyes szereplője látja, hogy a megszokott agrotechnológia hiányosságainak ellensúlyozása óriási jelentőséggel bír, nagy a nyomás a növényvédőszer-gyártókón, a műtrágyagyártókón, a gépgyártókón, a támogatási rendszert kialakító döntéshozókon és természetesen a gazdálkodókon is, hogy a kívánt irányba haladjunk: egyre többet, egyre hatékonyabban és egyre környezetbarátabban kellene termelni. A lehetőségekhez mérten mindenki hozzá is teszi, amit tud.
Ehhez képest:
- idén szinte nem esett eső,
- 800 forint körül jár a piaci árú gázolaj és
- luxuscikk műtrágya.
Akkor most merre van az előre?