Egy év után először áprilisban újra emelkedett az élelmiszerárak nemzetközi mutatója, drágult a cukor, a hús és a rizs – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A FAO élelmiszerár-index, a legfontosabb élelmiszer-alapanyagok globális piacain követi a havi árváltozásokat – ez március óta 0,6%-ot emelkedett, és így 127,2 pontos átlaggal zárt.
2011 októbere óta nem látott szintet ért el a cukor ára – fotó: pixabay.com
Cukor és húsfélék
Március óta FAO cukorár-index 17,6%-kal ugrott meg, 2011 októbere óta nem látott szintet elérve. Az emelkedésnek az az oka, hogy egyrészt a száraz időjárás miatt csökkentek a termelési elvárások és eredmények Indiában, Kínában, Thaiföldön és az Európai Unióban, másrészt közrejátszottak a cukornád betakarításának nehézségei Brazíliában. Szintén drágulást eredményez a nyersolaj árának az emelkedése a nemzetközi piacokon, hiszen ez megnövelte a cukornád alapú bioetanol iránti keresletet.
A húsfélék árindexe átlagosan 1,3%-kal erősödött, elsősorban a sertés- és a baromfihús magasabb jegyzése miatt. Nőtt az Ázsiából érkező importkereslet, mert sok régióban folytatódtak a széles körben elterjedt madárinfluenza-járványok miatti korlátozások. A marhahús ára szintén nőtt, a vágásérett állatok számának csökkenése okán, főként az Egyesült Államokban.
A további élelmiszer-alapanyag kategóriák esetében az árak – a rizs kivételével – tovább csökkentek.
A rizs drágulása komoly aggodalomra ad okot – fotó: pixabay.com
Gabonaárak
Márciushoz képest a gabonaárak 1,7%-kal csökkentek, ezzel az egy évvel ezelőtti szintet 19,8%-kal múlták alul. A bőséges ausztráliai és oroszországi exportkészletek miatt a búza ára a globálisan piacokon 2,3%-kal lett kevesebb, a dél-amerikai szezonális készletbővülés miatt pedig a kukorica ára csökkent 3,2%-kal. A magas költségek és a kedvezőtlen időjárás miatti kisebb termés, valamint az ázsiai vevők felvásárlásai a rizs nemzetközi árát magasan tartották.
Fontos, hogy továbbra is nyomon kövessük az árak alakulását és az emelkedés okait. Ahogy a gazdaságok magukra találnak a visszaesés után, növekszik a kereslet, keresleti nyomás alá helyezve az élelmiszerárakat
– fogalmazott a FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero.
Emellett a rizs drágulása komoly aggodalomra ad okot és kiemelt fontosságú a fekete-tengeri kezdeményezés megújítása, hogy elkerüljünk a búza és kukorica árának újabb megugrását
– tette még hozzá.
Növényi olajok, tejtermékek
A növényi olajok árindexe áprilisban további 1,3%-kal zsugorodott. A pálmaolaj ára stabil maradt, de csökkent a szója-, repce- és napraforgóolaj jegyzése a rekordméretű brazil szójatermés szezonális hatása miatt.
1,7%-kal mérséklődött a tejtermékek ára globálisan átlagban, köszönhetően a tejpor iránti tartósan gyenge globális keresletnek, illetve a sajt bőséges elérhetőségének a nyugat-európai piacokon.
Fontos, hogy továbbra is nyomon kövessük az árak alakulását és az emelkedés okait – fotó: pixabay.com
Frissítették a termelési és kereskedelmi előrejelzéseket
A 2023-as búzatermelésre vonatkozóan az új FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés már korrigált számokkal szolgál:
- a globális kibocsátást 785 millió tonnára várják
- a kukorica esetében Brazíliában rekordmennyiséget várnak, Argentína kibocsátása viszont az átlagosnál kisebb lesz a tartó aszály és a hőhullámok miatt. Dél-Afrikában azonban rekordközeli termés várható.
- a rizstermelése vonatkozó 2023–24-es előrejelzéseket nagyban befolyásolja a La Niña hatása
A FAO 472 millió tonnára emelte a 2022–23-as gabonakereskedelemre vonatkozó korábbi előrejelzését, ami alig 2,2%-kal marad el az előző szezon rekordértékétől. A búzakereskedelem 2,3%-kal bővülhet, a szemesterményeké 5,5%-kal. A rizs globális kereskedelme várhatóan 4,4%-ot zsugorodik – áll a jelentésben