Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke foglalta össze a hazai feldolgozóipar előző évét, jelenlegi és jövőbeli kihívásait egy, a fruitveb.hu-n olvasható cikkben.
A tavalyi év rendkívül nehéz év volt a konzerv- és hűtőipari ágazatban is — fotó: pixabay.com
2021 a váratlan, nem tervezhető hatások éve volt
A konzerv- és hűtőipari ágazat értékben a teljes élelmiszer-feldolgozó ipar kb. 8%-át képviseli, 200 milliárd Ft-ot meghaladó árbevétellel. A tavalyi év rendkívül összetett módon nehéz év volt, mert sok előre nem tervezhető, váratlan hatással kellett szembesülni.
- egyrészt érvényesült a „COVID-hatás", ami több hónapig befolyásolta az exportpiacokat néhány kulcspiacon, - mint amilyen az Egyesült Királyság - akár fél évig is tartó lezárások voltak. Ez sokszor egyet jelentett a meglévő, érvényes szerződéses mennyiségek ki nem szállításával, elsősorban a HORECA-partnerek esetében, érzékenyen érintve a hűtőágazatot.
- másrészt problémát okozott az egyik kulcstermék, a zöldborsó megtermelt mennyiségének a csökkenése is - aminek egyébként már évek óta apad a vetésterülete -, mert emiatt a kapacitás kihasználása sem lehetett megfelelő. Mindezt tetézte a rendkívül hideg tavasz után azonnal berobbanó forró, hőhullámos nyári időszak, emiatt a tervezetthez képest legalább 25-30% kiesést kellett elszenvedni
- harmadrészt - különösen az év közepétől nagy mértékben és váratlanul - jelentősen megnövekedett a gyártás minden költségeleme
"Amikor azt mondom, hogy váratlanul, akkor arra gondolok, hogy semmilyen gazdasági jelenség, világpiaci folyamat nem sugallta előre ezen költségek ilyen látványos emelkedését. Termékeink szinte minden költségeleme jelentősen emelkedett az elmúlt 12-18 hónapban, így például a gáz ára körülbelül 3-5-szörösére, az elektromos áram több mint 2-szeresére, kartonanyagok, dobozok, több mint kétszeresére, a konzervdoboz alapanyaga többszörösére, a fóliaköltségek nagyjából 50%-kal, a raklapok pedig kétszeresére drágultak." - mondta Sebesta Péter, hozzátéve, hogy az eredményes működést az tette lehetővé, hogy a költségváltozások elsősorban a második félévben eszkalálódtak.
Mire lehet számítani 2022-ben?
"Küzdelem a túlélésért... Hiszen az imént felsorolt rendkívül jelentős költségváltozások mellé január 1-jével érkezett egy újabb drágulás: a 20%-os minimálbér-emelés, ami a mi ágazatainkban hasonló mértékű, de legalább 10-15%-ot meghaladó bérfejlesztést generál." - fogalmazott a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke.
Elmondta, hogy az eredményes működés esélyének fenntartását befolyásolja az az évek óta zajló, és az ágazatot rendkívül hátrányosan érintő agrárágazati trend (a takarmánykukorica erős kereslete és magas ára), ami miatt a termelők jelentős áremelést akarnak elérni két kulcsterméknél: a csemegekukoricánál és a zöldborsónál.
Olyan kultúrákat kellene termelni, amelyek a jelentős hozzáadott érték teremtése mellett feldolgozásra kerülnek — fotó: pixabay.com
Az elkövetkező év legnagyobb kihívásai
Az elnök szerint a legfontosabb egy olyan hosszabb távú stratégia kidolgozása, amelyben a termékpálya szereplőivel meg kell értetni és el kell fogadtatni, hogy mindenkinek az a hosszú távú érdeke, hogy elsősorban olyan kultúrákat termeljen a kiváló magyar földeken, amelyek a jelentős hozzáadott érték teremtése mellett feldolgozásra kerülnek, azaz nem csak egyszerű alapanyagként kerülnek a piacra.
"Itt azt is gondoljuk – különös tekintettel arra a kormányzati gondolatra, mely szerint az élelmiszer-gazdaság kiemelt stratégiai ágazat – hogy ebben szerepe kell, hogy legyen a mindenkori agrárkormányzatnak is, akitől azt remélnénk, hogy olyan ösztönzőket, támogatásokat épít a rendszerbe , ami egyértelművé teszi a termelőnek, hogy nem a legegyszerűbb alapanyag-termelés a cél, hanem olyan növények termesztése, amelyek önmagukban egy fejlettebb, összetettebb technológia szintet igényelnek, és amelyekre hosszú távon is ráépülhet egy korszerű hazai feldolgozóipar." - mondta Sebesta Péter.
A csemegekukorica is nagyon népszerű a fogyasztók körében — fotó: pixabay.com
Elmondta: korántsem mindegy a gazdaság jövője és a GDP hosszabb távon fenntartható növekedése szempontjából, hogy a termőföldekről - az egy hektárról lehozott termék árbevétele egy egység, és így kerül betakarítás után a piacra, - vagy ha az feldolgozásra kerül, és az alaptermékhez képest három-négyszeres tényleges árbevételt generál – amellett, hogy eltartja a feldolgozóágazatot is.
Sebesta Péter rövid távú kihívásnak nevezte, hogy ezt a költségnövekedést miként tudják majd elfogadtatni a piaci szereplőkkel, hiszen az eredményes működés fenntartása érdekében ez nagyon jelentős mértékű áremelést kívánna meg.
Ellenőrzött módon feldolgozott, és jellemzően hozzáadott anyagok nélkül készült korszerű és természetes zöldség-gyümölcs termékek — fotó: pixabay.com
"Itt nagyon fontos azt tudni, hogy vajon a versenytársak, más piacokon termelő konkurens cégek milyen mértékű költségnövekedést szenvedtek el az elmúlt időszakban. Ha a miénknél kisebb mértékben volt ott költségnövekedés, akkor (legalább) átmeneti segítség, állami beavatkozás nélkül nincs esélyünk a piacaink megtartására, ha közben eredményes működést is szeretnénk elérni – ami úgy gondolom, természetes törekvés." - vélte a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke.
Sebesta Péter szerint a termékeik, - amelyek ellenőrzött módon feldolgozott, és jellemzően hozzáadott anyagok nélkül készült korszerű és természetes zöldség-gyümölcs termékek, - a mai fogyasztói trendekbe tökéletesen beleillenek. Ezek a trendek a fenntartható termelésről, a relatív alacsony karbon-lábnyomról szól, az egészséges életmódról, a korszerű táplálkozásról szólnak, így hosszú távon azt vetítik előre, hogy konzerv- és hűtőipari ágazat szép jövő előtt áll.
"De előtte túl kell élni 2022-t." - fejezte be az elnök.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Hőtűrő tehenek tenyésztésével növelhető az élelmiszer-ellátás biztonsága")
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
