Az orosz északi-tengeri hajózási útvonal egyre nagyobb szerepet tölt be a globális áruszállításban - írja a Világgazdaság. Az útvonalon már nem csupán belföldi, hanem kínai és indiai fuvarok is megjelennek, amelyek volumene folyamatosan növekszik. A cél, hogy a jövőben akár több százmillió tonnányi ásványkincset is ezen az úton szállítsanak, ami hatalmas logisztikai kihívást jelent.
Tavaly rekordmennyiségű, 38 millió tonna árut szállítottak ezen a vonalon, és a tranzitszállítás 44 százalékos növekedéssel elérte a 3 millió tonnát. Az infrastruktúra azonban még messze nem elégséges ehhez a tempóhoz. A jövőbeni terhelést – amely sokszorosan meghaladja a jelenlegi kapacitásokat – kizárólag jelentős fejlesztésekkel lehet kiszolgálni: új atomjégtörőkre, nagy teherbírású hajókra és korszerű kikötőkre lesz szükség.
A Roszatom 2018 óta felelős az útvonal üzemeltetéséért. Feladata, hogy a Szentpétervártól Vlagyivosztokig tartó sarkvidéki tengeri folyosót olyan logisztikai gerinccé fejlessze, amely összeköti Európát az ázsiai-csendes-óceáni térséggel. Az orosz állami vállalat vezetője, Alekszej Lihacsov a Murmanszkban megrendezett Nemzetközi Sarkvidéki Fórumon részletesen beszélt a szükséges lépésekről.
Lihacsov elmondása szerint évente 100-150 millió tonna szállítással számolnak, amihez a jelenlegi 11 jégtörő – köztük 8 atommeghajtású – mellett további 4–6 új jégtörő építése szükséges. A teherszállító flotta is szűkös, ezért annak bővítését részben belföldi gyártásból, részben nemzetközi együttműködés révén tervezik megoldani.
Vlagyimir Panov, a Roszatom északi-sarkvidéki különmegbízottja szerint Kína már rendszeresen küld konténerszállítmányokat az útvonalon keresztül, és a forgalom folyamatosan nő. A kínai és indiai együttműködés mára rendszerszintűvé vált.
Az orosz északi-tengeri útvonal tehát nem csupán gazdasági, hanem stratégiai jelentőséggel is bír. A globális logisztika új ütőerévé válhat – ha sikerül leküzdeni a természet, a gazdasági realitások és a geopolitikai feszültségek okozta akadályokat.
Indexkép: Pixabay