Paradigmaváltásra és több száz milliárd forintos beruházásra van szükség Magyarországon ahhoz, hogy öntözéssel és a csapadékvíz talajban tartásával meg lehessen előzni az ideihez hasonló rendkívüli aszályos időjárást – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Győrffy Balázs – fotó: Győrffy Balázs/Facebook
A légköri aszály is komoly ellenség
Egy év alatt a mezőgazdaságban megduplázódtak, megháromszorozódtak az egy hektárra jutó termelési költségek az energia, a munkaerő és az importanyagok árának emelkedése miatt.
A cél hazánk esetében az lenne, hogy a talajban tartsuk a vizet, hiszen köztudott, Magyarország nettó víztermelő, magyarán több víz folyik ki az országból, mint amennyi érkezik. De az, hogy a víz akkor és olyan mennyiségben álljon rendelkezésre, amire a mezőgazdaságnak szüksége van, az egy nagyon összetett feladat
– mondta Győrffy Balázs.
A NAK elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelentős csapadékhiány mellett a légköri aszály is komoly ellenség az országban, hiszen emiatt például nem történik meg a kukorica beporzása - lényegében a szárát termeljük a növénynek cső nélkül, amire az idén több helyen is volt példa. "Óriási szükségünk van arra, hogy legyen párologtatás" – mondta.
Paradigmaváltás szükséges
Győrffy Balázs szerint, ahhoz, hogy a víz megtartása érdekében a lehetőségeinket kihasználjuk, paradigmaváltás szükséges. Emlékeztetett arra, hogy logikusan a vízügyi szakemberek azt az elsődleges célt próbálják elérni, hogy Magyarországon ne legyen árvíz, de meglátása szerint emellett a mezőgazdasági vízigényeket is ki kellene tudni szolgálni – különösen az elmúlt évek aszályos időszakai fényében.
A kár egészen rendkívüli, ez már a költségvetés szemüvegén keresztül is egészen jól látható – fűzte hozzá –, amit úgy lehetne kezelni, hogy a vizet jobban megtartjuk, adott esetben vállalva a belvíz kockázatát is.
Győrffy Balázs megjegyezte, a gazdák szerint a belvíz még mindig jobb az aszálynál, utóbbival ugyanis nincs mit kezdeni, hiszen ahhoz, hogy az ország infrastrukturális szempontból felkészült legyen a nehéz időszakokra, óriási pénzekre lenne szükség.
A vizet jobban meg kellene tartani, adott esetben vállalva a belvíz kockázatát is – fotó: pixabay.com
A vízügyi szakemberek tudása megkérdőjelezhetetlen Magyarországon
A szakemberek tudják, hogy mit kell csinálni, és számtalan terv létezik már papíron és gondolatban, ami nagyon sokat segítene a valóságban is, „de azt látni kell, hogy itt egészen elképesztő összegekről beszélünk" - fogalmazott.
A műsorban arról is beszéltek, hogy nincs olyan mezőgazdasági termény, amire ne hatna az energiaárak változása. Szinte mindennek emelkedett az ára, ami a költségeket alapjaiban rendezi át. Győrffy Balázs gyakoroló gazdálkodóként maga is tapasztalja, hogy az egy hektáron megtermelt termény előállításához szignifikánsan nagyobb befektetésre van szükség, és bár előfordulhat, hogy az átvételi árakban ezt érvényesíteni tudja, de ahhoz, hogy ugyanazt az eredményt el tudja érni, sokkal nagyobb költséget kell vállalnia.
Ilyen értelemben a befektetett pénznek sokkal kisebb a megtérülése, ami nyilván a finanszírozás szempontjából is gondot okoz
– mondta a NAK elnöke. "A bankok szempontjából is komoly fejtörést okoz, hogyan finanszírozzák a jövő évi termény megtermelését, mert két-háromszor akkora invesztícióra van szükség, hogy a nap végén eljussanak ugyanoda, ami egyébként az elmúlt években megszokott eredmény volt" – fogalmazott.
A gazdálkodóknak tudomásul kell venniük, hogy a kevesebbel is be kell érni
Győrffy Balázs elmondta: nem olyan régen még egy hektár megmunkálása a betakarításig mindenféle költséggel együtt két-háromszázezer forintból megvolt, most ötszázezer forint alatt szinte elképzelhetetlen, de inkább hat-hétszázezer forint a költség.
Kérdés az, hogy a gazdálkodó mennyire bátor, mennyi műtrágyát használ, milyen növényvédelmi technológiát alkalmaz, mennyire intenzíven
– sorolta a szakember. Szerinte könnyen előfordulhat, hogy bár a gazdálkodó tudná, mire van szüksége, de egész egyszerűen már elköltötte a pénzt, amit az előző évi terményeladásából jóváírtak a számláján, így például nem tudja a növényvédelmi technológiát a megfelelő minőségben alkalmazni, mert nincs rá forrás.
Szokták felénk mondani azt, hogy kisebb tőggyel is megellik ám a tehén. Igen, most ez van, hogy a gazdálkodóknak tudomásul kell venniük, hogy a kevesebbel is be kell érni
– zárta gondolatait.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Hőtűrő tehenek tenyésztésével növelhető az élelmiszer-ellátás biztonsága")
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
