A gyümölcs- és szőlőültetvények gazdaságos működtetése számos kihívást rejt magában, amelyek közül az egyik legfontosabb a megfelelő tápanyagellátás biztosítása. A tápanyagok hiánya vagy túladagolása már önmagában meghatározó lehet a növények egészségi állapotára és a terméskilátásokra, amit még tovább árnyalhatnak az alkalmazott műtrágyák minőségi mutatói. A formuláció, a vivőanyagok és egyéb összetevők hatásai is jelentősen befolyásolják a tápelemek felvehetőségét és hasznosulását, így mindezek együtt kihatározzák meg a növényi kondíciót, a terméshozamot és -minőséget, azaz a nyereségünket.
Tápanyagok kiválasztásának főbb szempontjai
Nitrogén
Nem mindegy, hogy talajon vagy lombon keresztül szeretnénk kiadni, hiszen az egyes hatóanyagformáknak eltérő a hasznosulása. Általános szabály, hogy a karbamid hatóanyag talajon keresztül a leglassabban, míg lombon keresztül a leggyorsabban hasznosuló nitrogén forma, ezért talajtrágyaként alkalmazva mindenképpen bedolgozást igényel. Lombtrágyaként nagyon hatékony, sőt sok esetben a hozzá adagolt egyéb hatóanyagok (például a növényvédő szerek) bejutását is elősegítheti. De lehetnek veszélyei is, ugyanis a gyártás során képződő biuret akár komoly perzselési tüneteket is okozhat a levélzeten, azaz lombkezelésre ajánlott olyan karbamid formulációt választani, amelyik biuret-mentes. A többi nitrogén formát (NO3, NH4) inkább talajon keresztül juttassunk ki, lombon ezek kevésbé hatékonyak.
Foszfor
A kijuttatni kívánt műtrágya megválasztásakor a legfontosabb, amire figyelni érdemes, a foszfor oldhatósága, mert döntően ez határozza meg a hatóanyag felvehetőségét. Törekedjünk olyan termékek használatára, ahol a foszfor vízoldhatósága (a címkén rajta van) legalább a 90%-ot eléri. A foszfor formák közül előnyösebbek (de sajnos drágábbak is) a polifoszfátok, melyek mobilisabbak a talajban, és nehezebben kötődnek meg. Erősen kötött, agyagásványokban gazdag talajoknál sok esetben a foszfor természetes mobilizációja, például hasznos baktériumokkal történő feltárása, vagy a terület mikorrhiza gombákkal történő beoltása is sokat segíthet a megfelelő foszforszint elérésében.
Kálium
A szabály itt egyértelmű, lehetőleg ne használjunk olyan termékeket, melyek kálium-klorid formában tartalmazzák a káliumot, helyette válasszuk a kálium-szulfátot. (Tápoldatos kijuttatásnál természetesen a kálium-nitrát is alkalmazható.)
Kalcium
A rossz mobilitása és nehézkes felvehetősége miatt még az egyébként kalciummal jól ellátott területeken is leginkább lombtrágyaként adjuk ki. Olyan hatóanyagot érdemes választani, aminek vízoldhatósága jó. Kerüljük azokat a formulációkat, melyek oxid vagy karbonát formában tartalmazzák a kalciumot, mivel ezek vízoldhatósága és felvehetősége korlátozott. Az ilyen hatóanyagoknál gyakran előfordul, hogy a termék szélsőséges kémhatással rendelkezik, ami keverhetőségi, felvehetőségi problémákat is okozhat, nem beszélve a kombinációs növényvédő szerek esetleges hatáscsökkenéséről. Az utolsó kalciumos kezelésekre már célszerű olyan terméket választani, ami nem tartalmaz nitrogént, hogy ne nyújtsuk ki az ágvesszők, hajtások beérését. Jó választás lehet az a formuláció, ahol a kalcium szerves – például aminosavval kialakított – kötésben található, amely a megfelelő kalciumfeltöltés mellett a termések színeződését is fokozza, és a beltartalmi értékeket is javítja.
Kalcium hiány tünete almán – Fotó: Agroinform.hu
Bór
A két leggyakrabban alkalmazott hatóanyag a bór-etanol-amin és a bórsav. A bór-etanol-amin a legáltalánosabb, mivel ezt egyszerűbb előállítani. Ezzel szemben a bórsav alapú termékek formulázása bár valamivel bonyolultabb, de ha a formuláció megfelelő, élettanilag kedvezőbb kémhatással rendelkeznek. Egyes speciális bórformák, mint például a bórsorbitol, sokkal könnyebben mozognak a növényekben, így használatuk ültetvényekben különösen előnyös lehet.
Bór hiány tipikus tünete szőlőben – Fotó: Agroinform.hu
Mikroelemek
Az általános szabály itt is érvényes, olyan kémia formákat válasszunk, melyek vízoldhatóak. A fémes mikroelemeknél a kelatizálás előnyös, elsősorban a biztonságosabb keverhetőség miatt. A hagyományos kelátképzők (EDTA) általában stabilabbak, és biztosabb keverhetőséget tesznek lehetővé, még akár rosszabb minőségű víz, vagy összetettebb tankkeverékek alkalmazásakor is. A szerves kelátképzők előnye pedig az lehet, hogy maga a kelátképző is kedvező élettani hatással rendelkezhet.
Biostimulátorok
A biostimulátorok olyan anyagok, amelyeket a növények növekedésének elősegítésére és a környezeti stresszhatásokkal szembeni ellenálló képességük növelésére használnak. Ezek az anyagok nem működnek közvetlen tápanyagként, hanem serkentik a növények természetes növekedési folyamatait, és segítik a tápanyagok jobb felhasználását. A biostimulátorok különféle forrásokból származhatnak, mint például:
- Huminsavak és fulvosavak: Ezek a természetes anyagok javítják a talaj szerkezetét, és segítik a növények tápanyagfelvételét. Talajba inkább a huminsavas, míg lombtrágyaként a fulvosavakat tartalmazó termékek javasoltak.
- Algakivonatok: Tengeri algák kivonatai, amelyek számos növényi hormont és más növekedést serkentő anyagokat tartalmaznak. A tengeri algák hatásukat a hormontartalmuk révén fejtik ki. A leggyakoribb az Ascophyllum nodosum, ami hormontartalma miatt inkább a virágzást, míg a Sargassum spp. fajok inkább a növények gyökeresedését segítik.
- Aminosavak: A fehérjék építőelemei, amelyek segíthetik a növények stressztoleranciáját és javíthatják az energiahatékonyságot. Mindenképpen a növényi eredetű aminosavat tartalmazó termékeket válasszunk. Fontos az is, hogy a termék az aminosavnak az L izomerjét tartalmazza, mert csak annak van élettani hatása.
- Mikrobiális termékek: Bizonyos mikroorganizmusok, mint a mikorrhiza gombák vagy baktériumok, javítják a növények tápanyagfelvételét és növekedését. A mikorrhiza gombák használata ültetvénytelepítésnél különösen ajánlott, mert a mikorrhiza gombák által megnövelt gyökérzet több tápanyag és víz felvételét teszi lehetővé.
- Egyéb speciális hatóanyagok: Ezek közül az ültetvényekben fagyvédelemre és napégés megelőzésére használtak a leggyakoribbak. A fagyhatások mérséklésére szolgáló termékeknél a gyors felszívódás (akár a háncson keresztül is) és a hatástartam lehet döntési szempont. A napégést csökkentő termékeknél azok a termékek, melyek „befestik” a termést, illetve a növényt, bár hatékonyak lehetnek, csökkentik az áru piacosságát.
A drónók igen hatékony és rugalmas kijuttatást tesznek lehetővé – Fotó: Agroinform.hu
Kijuttatási módok
Az ültetvényekben a mélyen található gyökérzet miatt a makroelemeket mindenképpen mélyműveléssel a gyökérzónába adjuk ki. Az esetleges veszteségeket csökkenthetjük bevonatos, úgynevezett lassú hatású műtrágyákkal is. Abban az esetben, ha ültetvényünkben csepegtető öntözés van, akkor a tápelemek és biostimulátorok kiadását igen rugalmasan az ültetvény igényeihez tudjuk igazítani.
A lombtrágyákat a hagyományos gépek mellett egyre többen drónnal juttatják ki. Szerencsére a műtrágyák és növénykondicionálók drónnal való kijuttatása megengedett. Itt érdemes olyan terméket választani, ami drónnal biztonságosan kiadható, és nem okoz perzselést, amely általában a drónos kijuttatásnál alkalmazott nagyobb permetlé-koncentrációnál előfordulhat.
Dr. Czinege Erik
Indexkép: Agroinform.hu
Ez a cikk a Fát gyümölcséről Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni, az előző számokat itt olvashatod el: