Ha a béke ára az élelmiszer, akkor a zöld megállapodás háborúhoz vezethet?

Aggodalmak a KAP-reform jóváhagyása előtt

A KAP azaz az Európai Unió közös agrárpolitikája már majdnem 60 éve létezik, és számos komoly eredménye van. Ennek köszönhetően vált az EU a világ egyik legnagyobb élelmiszer előállítójává és jelentős  élelmiszerexportőrré. Az EP képviselői és a Tanács november 23-án hagyták jóvá a közös agrárpolitika reformját, és így 2021. december 6-án meg is jelent a KAP reformcsomagot képező KAP Stratégiai Tervről szóló, Horizontális, valamint az Egységes Közös Piacszervezés módosításáról szóló uniós rendelet az Európai Unió hivatalos lapjában.

A reformtervekről még az új reformok elfogadása előtt számolt be Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese, aki a Mezőgazdaság 4.0 hozzájárulása a European Green Deal agrár céljainak teljesüléséhez címmel megrendezett konferencián tartott előadást a helyzetről. (Korábbi cikkünk a témában itt olvasható.)

Azzal kezdte, hogy szerinte elsősorban a mezőgazdasági termelők vonatkozásában kellene gondolkodni a KAP-ról, de véleménye szerint az ágazat résztvevői ezzel a meglátással egyedül maradtak,

"mivel a mai KAP-reform gyakorlatilag nem a mezőgazdasági termelők érdekeit és pénztárcáját tartja szem előtt."

A novemberben elfogadott KAP reformcsomag mentén mindenesetre megvizsgálják majd, hogy a nemzeti KAP Stratégiai Tervek összhangban vannak-e a kötelezettségvállalásokkal, a mezőgazdasági termelőknek pedig éghajlat- és környezetbarát módszereket kell majd alkalmazniuk, ha uniós támogatást szeretnének. Arról a tagállamoknak kell majd gondoskodni, hogy a vidékfejlesztési költségvetés minimum 35 százalékát, a közvetlen kifizetések meghatározott részével egyetemben környezetvédelmi és éghajlatpolitikai intézkedésekre fordítsák.

Az új KAP jogszabályok legkorábban 2023-január elsején lépnek majd életbe. A tagállamok valamivel nagyobb önállóságot kapnak majd, de szigorú bizottsági kontrollal, az új ciklusra vonatkozó Stratégiai Terveket (ST) pedig minden országnak az Európai Bizottsághoz (EB) kell benyújtani.

Papp Gergely előadást tart a Mezőgazdaság 4.0 hozzájárulása a European Green Deal agrár céljainak teljesüléséhez konferencián. Kép: Mezőgazdaság 4.0 hozzájárulása a European Green Deal agrár céljainak teljesüléséhez konferencia

A KAP köré saját ökoszisztéma épült ki

A KAP irányvonala és döntései éves szinten 60 milliárd euró sorsáról is dönthetnek, ami elég komoly tőkeáramlás ahhoz, hogy kitermelje a saját ökoszisztémáját, a bankok például már beépítették azt a saját működésükbe.

Mindez ellene hat a gyors, drasztikus változtatásoknak, vagyis az ágazat átalakulását fékező erőt fejt ki, növelve a folyamat tehetetlenségét.

Mindazonáltal a klímaváltozás és az emberiség számára élhető bolygó fenntartása hosszú távon már elkerülhetetlenné teszi majd a váltók átállítását a fenntarthatóság irányába, ami a mezőgazdasági szektor résztvevőit már ma komoly kihívások elé állítja. 10-20 éve mindenesetre a KAP akkori megváltoztatásakor konkrétabbak voltak a kérdések és a válaszok, jobban látható volt, hogy hová vezetnek a reformok, és figyelembe vették a mezőgazdasági termelők igényeit is.

Az biztos, hogy a mezőgazdasági termelők fenyegetettségnek élik meg a helyzetet, és úgy látom, hogy könnyedén előállhat problémás helyzet" - mondta el Papp Gergely. Kép: Unsplash

Felpuhult folyamatok

"A ma tapasztalható egyeztetési folyamat sajnos felpuhult. Kérdés, hogy mi kerül bele a stratégiai tervbe, a bizottság és a tagállamok miben lesznek képesek megállapodni. Az biztos, hogy a mezőgazdasági termelők fenyegetettségnek élik meg a helyzetet, és úgy látom, hogy könnyedén előállhat problémás helyzet" – mondta el Papp.

Úgy látja, hogy fenntarthatósági problémák mindig voltak, ezek még csak nem is az ipari forradalommal kezdődtek, hanem magával az emberi civilizációval, sőt, a kérdés olyan komollyá is válhat, hogy komplett civilizációk tűntek már el a történelem süllyesztőjében a nem fenntartható élelmiszertermelés miatt.

A mezőgazdasági termelők szerinte mindig is a fenntarthatóságra törekedtek, az alkalmazkodás számukra egyáltalán nem új jelenség, ez a kényszer mindig is jelen volt.

Az elfogadott reformoknak köszönhetően a szántóföldi termelés, az állattartás, gyakorlatilag minden terület volumene csökkenni fog az évtized végére. Kép: Unsplash

Kibocsátáskorlátozás – csökkenő termelési volumen

Mára azonban előállt az a helyzet, hogy soha eddig nem látott mennyiségű és minőségű adatok állnak rendelkezésre, és a termelő sokkal többet tudhat arról, hogy mit is csinál. A KAP tekintetében ahelyett azonban, hogy ezt a tudást beépítenénk a mezőgazdasági termelésbe, ezzel is segítve a fenntarthatóságot, úgy tűnik, hogy minden csak a kibocsátás-korlátozásról szól, és azt akarják, hogy az EU-ban előállított élelmiszer mennyisége csökkenjen.

Kontraproduktív mezőgazdasági termeléscsökkentés

Papp Gergely ezt alátámasztandó több olyan EU-s egyetemeken végzett kutatásra is hivatkozott, melyek bizonyították, hogy a tervezett reformoknak köszönhetően a szántóföldi termelés, az állattartás, gyakorlatilag minden terület volumene csökkenni fog az évtized végére. A termeléscsökkentéssel elérhető fenntarthatóságot pedig több okból kifolyólag sem tartotta hatékonynak. Egyfelől a történelemre hivatkozva megállapította, hogy

"az elérhető árú és mennyiségű élelmiszer a béke ára, mivel az éhes ember agresszív, szemben a jóllakott emberrel, aki viszont nem az."

Európában most 70 éve nagyjából béke van – ami nagyrészt a közös agrárpolitikának köszönhető –, hiszen elérhető áron hozzáférhető a jó minőségű és biztonságos élelmiszer. De ha ez megváltozik, lehet, hogy más is megváltozik – érvelt Papp.

Európában most 70 éve nagyjából béke van hiszen elérhető áron hozzáférhető a jó minőségű és biztonságos élelmiszer. De ha ez megváltozik, lehet hogy más is megváltozik - érvelt Papp. Kép: Unsplash

Álszent álláspont

Az Európai Bizottság álláspontja ebben a tekintetben Papp Gergely szerint álszent, hiszen a termelés visszafogásától önmagában még nem fogyasztunk majd kevesebbet. Ezzel kapcsolatban szintén olyan kutatásokra hivatkozott, melyek nem azt mutatták, hogy mi emberek rövidtávon hajlandóak lennénk az élelmiszer-fogyasztásunkat csökkenteni, ehhez szerinte egyszerűen hiányzik a tudatosság megfelelő szintje.

"A kutatások azt is kimutatták, hogy a növekvő jövedelem egyenes arányban húzza magával felfelé az elfogyasztott állati fehérje mennyiségét a tápanyagbevitel volumene mellett."

Az Európai Unió állampolgárainak tehát nem valószínű, hogy csökkenne a jövőbeni fogyasztása, vagyis, ha a tervek szerint kevesebbet termelünk, szükségképpen nőni fog az import mennyisége.

A Covid-19 pandémia, újabban pedig az energiahordozók árának elszállása megmutatta, hogy az az élelmezésbiztonság is veszélybe kerülhet, amivel ma még nincs probléma. Kép: Unsplash

Fenntartható helyi termelés helyett nem fenntartható módon termelt importáru

Mindettől azért nem leszünk fenntarthatóbbak, mert a fenntarthatósági-, a környezeti-, és az állatjóléti szempontokból már rendkívül jól végezzük a dolgunkat, tehát ha kihelyezzük a termelést az EU-n kívülre – például Ukrajnába vagy Dél-Amerikába – akkor valójában rontjuk a fenntarthatóságot – tárta fel a sokak számára talán meglepetésként ható valóságot Papp Gergely.

Válságot nem nagyon kell manapság keresni, az kopogtat magától is az ajtónkon. A Covid-19 pandémia, újabban pedig az energiahordozók árának elszállása megmutatta, hogy az az élelmezésbiztonság is veszélybe kerülhet, amivel ma még nincs probléma. A mezőgazdasági termelők érdekérvényesítő képessége ugyanis csökken.

Nyugaton Papp Gergely szerint mára a mezőgazdasági termelőket kiáltották ki főgonosznak, de szerencsére nálunk ez még nem jellemző. Kép: Mezőgazdaság 4.0 hozzájárulása a European Green Deal agrár céljainak teljesüléséhez konferencia

EGT: kontraszelektív szigor

Az EGT-re vagyis az Európai Zöld Megállapodásra rátérve konkrét problémának nevezte az ökogazdálkodást folytató területek arányának kötelező 25 százalékos előírását. A cél jó – mondta – de más ezt egy olyan országban megvalósítani, ami az óceán mellett fekszik, és más a kontinentális  Kárpát-medencében. Írországban a mezőgazdasági területek 50-70 százaléka rét, legelő vagy gyep.

"Egy ilyen helyen elegendő hétfő reggel kitenni a kerítés mellé az ökogazdálkodás táblát és a dolog szinte el van intézve – szemléltette a geográfia meghatározó szerepét Papp."

Idehaza a termelésbe vett területek közel 80 százaléka szántóföldi terület, és sokkal kevesebb a rét vagy legelő. Problémásnak nevezte a területpihentetést érintő előírásokat is, ahol éppen csak, hogy megúsztuk a kötelező 10 százalékos pihentetést, ami Papp Gergely elmondásában kifejezetten problémás forgatókönyv lett volna.

Papp Gergely az EGT-re vagyis az Európai Zöld Megállapodásra rátérve konkrét problémának nevezte az ökogazdálkodást folytató területek arányának kötelező 25 százalékos előírását. Kép: Unsplash

Twitterezés helyett idő és rugalmas lokalitás a reformokhoz

Mindent összevetve úgy summázta a kívánatos helyzetet, hogy a

"cél ne az legyen hogy több követőnk legyen a Twitteren, és elnyerjük a nyugat-európai fogyasztók minél nagyobb szimpátiáját."

Nyugaton Papp szerint mára a mezőgazdasági termelőket kiáltották ki főgonosznak, de szerencsére nálunk ez még nem jellemző. A változtatásra, reformokra megszabott időkereteket mindazonáltal kevésnek ítélte, és olyan lebonyolítás mellett érvelt, ami a gazdálkodókat sem teszi tönkre.