A Green Deal várható előírásai, a növényvédő szerek és a műtrágyák használatának korlátozása kihívás elé állítja az agrárium szereplőit. Mi lehet a jó válasz ezekre a változásokra, hogyan lehet felkészülni?

Azt kell leszögezni, hogy az ismert előírások élesedése, mint például a növényvédő szerek használatából eredő kockázatok 50%-kal való csökkentése 2030-ig, valamilyen formában, de be fognak következni. Az, hogy ez a most meghirdetett formában, vagy esetleg valahogyan máshogyan válik valósággá, nem tudjuk egyelőre, de az biztos, hogy a társadalom és a politika irányából nagy a nyomás, ez az akarat végig fog menni. Az már most is látható, hogy azok a növényvédőszer-gyártó cégek, amelyeknek a leginkább "fájdalmasak" az új előírások, 2017 óta folyamatosan fejlesztenek az új megoldások irányába. Részben a kémiai anyagok biológiai anyagokkal történő kiváltásának, részben pedig a digitalizációnak és az automatizálásnak a területén láthatóak világosan az innovációk.

Olyan területen jelennek meg multinacionális növényvédőszer-gyártó cégek, ahol eddig még soha, részt vesznek a mezőgépgyártásban, permetezőgépek fejlesztésében is. Erre eddig érdemben nem volt példa.

Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója – fotó: Agroinform.hu

Ezek a cégek nagyon komolyan készülnek tehát ezekre a fenntarthatósági elvek mentén formálódó változásokra, hogy csak néhány példát hozzunk, ami szemlélteti a folyamatokat:

  • Becslések szerint az agrokémiai óriások 400 millió dollárt fordítanak ilyen típusú fejlesztésekre.
  • Az elmúlt 7 évben a biológiai növényvédelmi piac a következőképpen alakult: 169 fúzió, felvásárlás és közös vállalati megállapodás, 112 kereskedelmi és piaci hozzáférési szerződés, 67 K+F és gyártási megállapodás.
  • Az elmúlt 10 évben a biológiai növényvédő szerek használatában évenként 10-15%-os növekedés volt megfigyelhető.
  • Olyan precíziós permetezőrendszerek kialakítása van folyamatban, amelyekkel akár 50-70-90%-kal is csökkenthető a felhasznált gyomirtó szerek mennyisége.
  • A mechanikai gyomirtás új dimenziója jelent meg: bemutatták a precíziós lézeres gyomirtásra alkalmas gépet és az első kapáló robotot is.

Ebből mi azt szűrjük le, hogy nekünk is fel kell készülnünk. Van még erre a folyamatra időnk, és látjuk is a lehetőségeket. Ha ezeket az újításokat mi is adaptáljuk, átvesszük, új termékeket vezetünk be, átszabjuk a technológiát, akkor meg fogunk tudni felelni az új előírásoknak.

Az Európai Bizottság 2019-ben a következő kritériumokat terjesztette elő, melyeket 2030-ig teljesíteni kell:

  • műtrágya-felhasználás 20%-os csökkentése
  • nitrogénveszteség 50%-os mérséklése
  • növényvédőszer-felhasználás (kockázat) 50%-os csökkentése
  • ökológiai művelés arányának 25%-ra történő növelése
  • a jelenlegi termőterületek 10%-nak kivonása a művelés alól

Most mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónából, elfelejthetjük a rutinokat?

Szemléletváltásra lesz szükség. Hogy ez nem lehetetlen, arra egy korábbi, szerkivonással kapcsolatos félelmet és annak kimenetelét tudom felhozni szemléltetésként. Amikor néhány évvel ezelőtt kivezették a neonikotinoidokat a repcetermesztésből, akkor sokan azt gondolták, hogy Magyarországról, sőt talán az Európai Unióból is el fog tűnni a repce, mert lehetetlen enélkül termeszteni. A helyzet viszont úgy áll, hogy az elmúlt 20 évre visszatekintve szinte minden évben nőtt a repce termésátlaga. Pedig kivonták a neonikotinoidokat. Azt szoktam mondani, hogy ne ijedjünk meg, okosabbak vagyunk, mint egy kukoricamoly, minden rendelkezésünkre áll, vagy rendelkezésünkre fog állni ahhoz, ami a jövedelmező és fenntartható gazdálkodáshoz szükséges.

Milyen szerep jut ebben a technológiaváltásban a precíziós gazdálkodásnak és az agrárdigitalizációnak?

A precíziós gazdálkodás, az ott használt eszközrendszer, adatgyűjtés, az adatalapú technológiai tervezés, a differenciálás mind-mind támogatja ezeket a törekvéseket. Azok, akik a közeljövőben vagy a mostani precíziós pályázatnak köszönhetően megteszi az első lépéseket, beszerzi a szükséges eszközöket, szolgáltatásokat, sokkal könnyebben fogják tudni venni az akadályokat, mint akik maradnak a régi, hagyományos, konvencionális vonalon.

PREGA

A KITE Zrt. a PREGA Konferencia és Kiállítás kiemelt szakmai támogatója – Fotó: Agroinform

Mikorra állhat be egy új, már a megváltozott körülmények között működő rendszer a mezőgazdaságban?

A következő tíz évben még nagyon sok dolgunk van, 2030 utánra várom azt, hogy kialakul egy új rendszer, ami már megy magától, megtanulják a termelők az új irányokat és megoldásokat, elfogadják ezek létjogosultságát. Ezzel együtt ez alatt az időszak alatt meg is fog történni egy nagyon komoly generációváltás is, és a fiatalok nyitottabbak lesznek az új irányokra.

A Hadászi Lászlóval készült másik interjút megnézheted az alábbi videóban.