Feloldható a magyar gázfüggőség? A benzinársapka marad?

Történelmi függőség

Orbán Viktor nemrég történelmi okokkal indokolta az orosz gáztól való magyar energiafüggőséget, a tengereink elvesztésével és tengeri kikötőink hiányával magyarázva a vezetékes gázszállítás egyeduralmát. Szerinte ezért felelőtlenség az orosz földgázt leváltani az amerikaival, ami alatt valószínűleg a folyékony LNG gázra gondolhatott. A magyarországi olajfinomítók az orosz típusú olaj feldolgozására épültek az 1960-as években, és komoly beruházási igénye van annak is, ha másfajta kőolajat szeretnénk feldolgozni bennük.

Ahogy már mi több cikkben felhívtuk rá a figyelmet, a háború miatt globális élelmiszerhiány fenyeget, lévén Oroszország és Ukrajna gabonatermelése nem, vagy csak korlátozottan juthat el a világpiacra.

"A kormány ezért bevezette a gabonakivitel bejelentési kötelezettségét, ami az állam elővásárlási jogának gyakorlására ad lehetőséget."

Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója InfoRádió Infostart című műsorának nyilatkozva fejtette ki, hogyan lehetne leválni az orosz kőolajról, ami szerinte kettő-négy évbe és több százmillió dollárba kerülhet.

A háború miatt globális élelmiszerhiány fenyeget, lévén Oroszország és Ukrajna gabonatermelése nem, vagy csak korlátozottan juthat el a világpiacra. Fotó: Pixabay

"Magyarországon mi (MOL) rendelkezünk azzal a nagy nyomású földgázvezeték-hálózattal, amely eljuttatja a szétosztó helyekre a földgázt. Azt kell, hogy mondjam, hogy mind földgáz, mind pedig kőolaj szempontból jelenleg biztosított az alapanyagellátás. Nyilvánvalóan a háborút mi is megéljük, látjuk, hogy mi van a szomszéd országban, ami alapvetően érinti a kőolajellátásunkat. Nekünk is van B-tervünk, hogy mi történik akkor, ha…" - mondta el Hernádi.

Régi Barátság és egy új útvonal

Magyarországra az Oroszországból indul Barátság-kőolajvezetéken érkezik a kőolaj, ami áthalad Belorusszián, és Ukrajnából lép be Magyarországra. Még Ukrajnában kettéágazik, az egyik ága megy Szlovákián keresztül Csehországba, egy Prága melletti finomítóba, a másik ága pedig Százhalombattán végződik. Ezt még a szocializmusban hozták létre a finomítók ellátására, a Szovjetunió a kelet-európai országokat közvetlenül igyekezett ellátni nyersanyagokkal, hogy ha bárhol probléma lenne, ki lehessen szakaszolni a keleti blokk többi országát nem érintve - ismertette Hernádi Zsolt az Inforádió interjújában.

Magyarországra az Oroszországból indul Barátság-kőolajvezetéken érkezik a kőolaj, ami áthalad Belorusszián, és Ukrajnából lép be Magyarországra. Fotó: Wikimedia

"Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia, az első olajválság idején nem kapta meg Moszkvától azt a kőolajmennyiséget, amit korábban, a Szovjetunió ezért járult hozzá, hogy megépítsük az Adria-kőolajvezetéket, ami Krk szigetéről, Omisaljból indul, onnan jön a vezeték Magyarországra, és elmegy egészen Prágáig. A 2000-es évek után elkezdtük fejleszteni ezt az útvonalat. Megnöveltük a kapacitását, beépítettük a szükséges berendezéseket, a kompresszorállomásokat felújítottuk.

"Ma ez az útvonal képes évi kilencmillió tonnányi kőolajat eljuttatni Százhalombattára, illetve a pozsonyi finomítóba."

Ez a két finomító éves termelésének körülbelül a 85-90 százaléka, és ez egy alternatív útvonal." - mondta el a MOL vezetője. A MOL már elkezdett kísérletezni azzal, hogy mennyit tudnak betermelni a nem uráli kőolajból, és ezzel 35 százalékig jutottak, ami ma a fizikai határ. Ez természetesen fordítva is igaz, például az Ausztriában működő schwechati, amerikai típusú finomítóra. Amikor az osztrákok össze akarták kötni a schwechati finomítót a pozsonyi finomítóval, hogy orosz olajat is tudjanak venni, akkor ők is csak saját kapacitásaik a 25-30 százalékára építhettek, mert nem tudtak többet bedolgozni az orosz olajból.

"Ebből sajnos nem következik az, hogy ha elzárják az orosz olajat, akkor Schwechat képes az amerikai típusú olajból elengedő mennyiséget finomítani."

- hűtötte le a kedélyeket Hernádi.

Az osztrákok össze akarták kötni a schwechati finomítót a pozsonyi finomítóval, hogy orosz olajat is tudjanak venni, ekkor ők is csak saját kapacitásaik a 25-30 százalékára építhettek, mert nem tudtak többet bedolgozni az orosz olajból. Forrás Youtube

Végszükség

A legabszurdabb esetben - ami egyelőre nem áll fenn - leállhat a százhalombattai és a pozsonyi finomító is. Ez akkor következne be, ha leállna a Barátság-kőolajvezetékem keresztüli szállítás Szlovákia és Magyarország felé, majd bojkottot hirdetnének az orosz olaj vásárlására. Az Európai Unió múlt heti döntése alapján a szénhidrogént energiahordozóként kivették a bojkott alól. Ebben az extrém esetben az osztrák finomító teljes kapacitással sem bírná ellátni ezeket a piacokat. Az egyéb exportútvonalakon keresztüli behozatalhoz pedig a logisztikák nincsenek kialakítva.

"A Brent típusú kőolajat nem vagyunk képesek feldolgozni. Az olaj kémiai összetevői, az állaga, a sótartalma, a csúszásképessége, a szállíthatósága, a kéntartalma, a dízel és a benzin kinyerhetősége teljesen eltérő. Ez nem megy egyik napról a másikra, ez hosszú idő és nagyon sok pénz"

- vázolta a MOL vezér, majd elmondta: "Ha arról születne döntés, hogy leválunk Oroszországról, ennek a végrehajtása kettő-négy év és sok százmillió dollárba kerül, aminek a megtérülése nulla, és ez önmagában soha nem fog megtérülni. Ezt nem tudjuk holnap megcsinálni. De nemcsak mi. Nem tudja megcsinálni Szlovákia, nem tudja megcsinálni Szerbia, nem tudja megcsinálni Bulgária sem."

A MOL már elkezdett kísérletezni azzal, hogy mennyit tudnak betermelni a nem uráli kőolajból, és ezzel 35 százalékig jutottak, ami ma a fizikai határ. Forrás: Youtube

Mi lesz a benzinársapkával?

Az interjúban előkerült a benzinársapka kérdése is, melyről a Mol vezetője elmondta, hogy ellátásbiztonsági kérdésről lévén szó, ez nem profit kérdése.  A megnövekedett benzinturizmus mellett a teljes márciusi fogyasztás - a bevett 480 millió liter helyett - idén 570 millió liter lesz. Magyarországon van durván hatezer kiszolgálóhely, ebből kétezer benzinkút, és négyezer úgynevezett telepi szolgáltatás - a termelőszövetkezetek volt üzemi benzinkútjai - melyek a traktorokat és a Volán járműveit szolgálták ki. Megszűnt négyezer kiszolgálóhely, amire a benzinkutak nem voltak felkészülve, és három óra alatt elfogyott az üzemanyag a benzinkútnál. Nincs az a vállalat, amelyik ezt ki tudta volna szolgálni, ezért született ez a rendkívüli intézkedés.

Hernádi Zsolt figyelmeztetett rá, hogy a magyarországi üzemanyagárakat három tényező határozza meg:

• a világpiaci jegyzésár, ezt általában a rotterdami jegyzésárhoz szokták igazítani

• az adók, melyek terhelik az üzemanyagot

• és a forint-dollár árfolyam

"Ebből a három tényezőből kettő nem esik a mi kontrollunk alá. Nem tudjuk megmondani, hogy a kereslet-kínálat és az üzemanyagárak viszonya milyen lesz. Én azt mondom, hogy nézni kell, hogyan alakul a piac és milyen intézkedésekkel lehet a legharmonikusabban kezelni ezt a magas üzemanyagárat" - vélekedett Hernádi Zsolt.

Az orosz–ukrán válság kapcsán az országok most válsághelyzetben használható szénhidrogén tároló kapacitásokat hoznak létre. Fotó: Wikimedia

"Az orosz–ukrán válság kapcsán az országok most válsághelyzetben használható szénhidrogén tároló kapacitásokat hoznak létre. Mi 90 napot már eddig is tároltunk a folyékony szénhidrogénből, azaz kőolajból, benzinből és dízelből. A 2006-2009-es ukrán–orosz gázválság után egyedüliként  hoztunk létre stratégiai gáztárolót Európában. Az unió úgy döntött, hogy minden országnak létre kell hozni stratégiai gázkészletet, mert ha leáll Oroszországból Európa irányába a gázszállítás, akkor az európai gázellátás 35 százaléka kiesik, és erre nem vagyunk felkészülve."

Hernádi úgy fogalmazott, hogy ha a tiltást hirtelen rendelik el, a nagyobb országok gyorsan levadásszák azt a kőolajat, ami az ő finomítóikhoz szükséges, de a többi kicsi erre már nem lesz képes, ezért összehangoltan kell fellépni. Ha az EU előírja, hogy öt-tíz év távlatában meg kell szüntetni a kőolajfüggőséget Oroszországtól - aminek nagy ára van - akkor erre fel kell készülni, és végre kell hajtani. De ha holnaptól kell ezt megszüntetni, akkor az nyer majd, aki gyorsabb lesz.

"Ez főképp a Magyarországhoz hasonló kisebb államok problémája, Franciaország, Svédország, Hollandia észre sem veszik. Ezt mi érezzük, ez a mi bőrünkre megy."

(Forrás: Infostart)