A tervezet 50 százalékos vágást ír elő a növényvédő szer és az antibiotikumok használata terén – fotó: Pixabay
A dokumentum 27 konkrét intézkedést tartalmaz az uniós élelmiszer-ellátórendszer megreformálása érdekében. A stratégia többek között előírja a növényvédőszer-használat 50%-os, a műtrágya esetében pedig annak 20%-os csökkentését 2030-ig. Az antibiotikumok használatát illetően szintén egy 50%-os vágást irányoznak elő, emellett a fenntarthatóság jegyében felül fogják vizsgálni a jelenlegi állatjóléti szabályozást is.
Az ökológiai gazdálkodással érintett területek jelenlegi 8%-os szintjét legalább 25%-ra kívánják emelni az EU-ban, emellett az európai polgárok étrendjét a civilizációs betegségek gyakoriságának visszaszorítása érdekében egészségesebb irányba szeretnék terelni. A Termőföldtől az Asztalig Stratégia a Biodiverzitás Stratégiával egymást kölcsönösen erősítve igyekszik elérni a Zöld Megállapodásban lefektetett éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzéseket.
A tagállamok a támogatások csökkentésével nézhetnek szembe, ha nem tesznek eleget a szigorú előírásoknak – fotó: Pixabay
A tagországok következő időszakban lehívható agrártámogatásairól rendelkező KAP Stratégiai Tervek Európai Bizottság általi jóváhagyásakor kiemelten fogják kezelni, hogy annak tartalma és törekvései megfelelnek-e a Termőföldtől az Asztalig Stratégiában foglaltaknak. A tagállamok tehát komoly nehézségekkel és a támogatások csökkentésével nézhetnek szembe, ha ezeknek a szigorú előírásoknak nem tudnak majd eleget tenni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) fontosnak tartja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát és annak környezetvédelmi szempontból pozitív irányú elmozdulását. Ugyanakkor a köztestület úgy véli, hogy a most megfogalmazott teljesíthetetlen célok éppen ellenkezőleg hathatnak.
Az Agrárkamara szerint a stratégia pont az ellenkező hatást érné el – fotó: Pixabay
A NAK számára a tegnap bemutatott, hatástanulmányok elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok, mivel olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi, kevésbé szigorú környezetvédelmi, valamint nyomon-követhetőségi és minőségi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.