Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a második negyedéves AgrárTrend Indexet bemutató sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodóképessége nem hagy kétséget maga után, kifejezetten jók az agrárium kilátásai, most az állattenyésztési ágazat kapott végre erőre.
Az energiafüggőség csökkentése és a munkaerőtől való minél nagyobb függetlenedés viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon versenyképes lehessen a magyar mezőgazdaság.
Felmerül a kérdés, hogy milyen jövő vár azokra a részterületekre, amelyek nem képesek emberi munkaerő nélkül fennmaradni (pl. több kisebb kertészeti ágazat). Hollósi Dáviddal készült interjúnkban többek között ez is szóba kerül, mint ahogyan az is, hogy mikorra várható, hogy rendeződik a finanszírozási környezet a mezőgazdaságban, és hogyan érdemes viszonyulni az országba áramló importhoz.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója – Fotó: Agroinform
Agroinform: milyen jövő vár a kézimunka-erőigényes ágazatokra? Mindent nem lehet automatizálni.
Hollósi Dávid: a kis területen termesztett, munkarőigényes kultúrákkal (pl. a csemegeszőlő, málna) általában kisebb családi gazdaságok foglalkoznak, akiknek valójában nincs szükségük több ezer főnyi munkaerőre, csak időszakosan 10-20 főre. Minden ágazatban más a kihívás, ezekben bizony a kézimunkaerő az, amit központi kérdésként kell kezelni. Sajnos tény, hogy ehhez a munkaerőhöz nem lehet másképp hozzájutni, csak akkor, ha kiemelkedően magas bért kapnak.
Akkor tudja valaki ezt megfizetni, ha olyan piacokat képes kiépíteni, ahol tartósan érvényesíteni tudja a magas munkabérköltséget az árakban. Magyar csemegeszőlővel például nem nagyon lehet találkozni a boltokban, valószínűleg azért, mert a dél-amerikai munkabérek jóval alacsonyabbak, és így kedvezőbb áron kerülnek a boltokba az ott megtermelt termékek. Ha a magyar munkaerő megteheti azt, hogy nem megy el dolgozni annyi pénzért, amennyit az ágazat elbír, akkor egyszerűen a közgazdasági szabályok fognak érvényesülni.
A burgonya is ilyen ágazat. Ma már csak nyolcezer hektáron termesztjük, holott volt ez korábban 60 ezer is. De ha egyszer Lengyelországban több a csapadék, olcsóbban, nagyobb hatékonysággal tudják előállítani, akkor nem kérdés, hogy érkezik az import.
A mezőgazdaság ettől függetlenül nem fog összedőlni, mert részterületekről van szó. A magyar agrárium alkalmazkodóképessége kiváló, ami ki is derült a most közzétett AgrárTrend Indexből: a magyar mezőgazdaság kilátásait mutató index a 2022 év eleji szintre emelkedett, amikor még nem az orosz-ukrán háború határozta meg a hangulatot.
A magyar mezőgazdaság alkalmazkodóképessége nem hagy kétséget maga után – Fotó: Shutterstock
Az import kérdése mindig nagy vihart kavar a mezőgazdaságban, mondván, tönkreteszi a magyar termelőket. De fel lehet vagy kell lépni az import ellen?
Ez nagyon egyszerű. Ha valaki még a szállítási költséggel együtt is olcsóbban ide tud hozni egy mezőgazdasági terméket ugyanolyan minőségben, mint a magyar, akkor az versenyelőnyben van. Meg kell nézni, miből adódik a versenyelőny. Sokszor a termelői integráció vagy a méretgazdaságosság vagy a hatékonyság, esetleg a nagyobb szaktudás az, amiből az előny adódik. Nyitott gazdaság vagyunk, egyszerűen versenyeznünk kell ezekkel a termékekkel és termelőkkel.
Viszont egyedi megoldások vannak, mindenkire érvényes recept nincs, az adott ágazat lehetőségei, körülményei között kell megvizsgálni, hogy ki, mivel tud előrelépni, milyen területen van elmaradása a versenytársaival szemben. Jó azt is szem előtt tartani, hogy amit most teszünk, annak nem jövőre lesz hatása, hanem évekkel később.
A piaci körülmények mellett szintén lényeges kérdés, hogy a gazdálkodás finanszírozásában milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, legyen szó hitelezésről vagy támogatásokról. Mikor lesz újra kedvező környezet ilyen szempontból?
A gazdák most mindent pénzt beforgatnak a gazdálkodásba, a napi működés fenntartására fordítják, amit csak lehet, jelenleg a többség nem tud beruházásokra költeni. Ráadásul a mostani 18-20 százalékos kamat messze van az ideálistól, a beruházásokkal ebben a környezetben nem lehet kitermelni a költségeket.
A bankszektornak nagy szerepe van abban, hogy a vidékfejlesztési források felhasználása jó irányba menjen, emiatt sok egyeztetésen vagyunk már túl az agrártárcával. Én azt gondolom, hogy minimum egyszámjegyű kamatszintet kell elérni ahhoz, hogy finanszírozni tudják a gazdák a hitelt, és megvalósuljanak a fejlesztések. Normalizálódnia kell az inflációnak, ezért szerintem teljesen indokolt, ha idén nem lesznek új pályázati felhívások.
Azt gondolom, hogy 2024 első félévében már 10 százalék alatt lesz a banki kamat szintje.
|
Jelenleg is sok olyan pályázat van, ami még nem zárult le, jellemző, hogy a nyertes gazdák elállnak a pályázatok megvalósításától?
Gépberuházási pályázatoknál ez nem jellemző, de az állattartó telepek, feldolgozó üzemek esetében azért nem kevés példa van rá az ügyfélkörünkben. A gazdaság és a támogatási rendszer egészét nézve viszont meglehetősen nagy probléma az, hogy sokan, akik nem tudják megvalósítani a nyertes pályázatukat bármilyen okból, nem lépnek vissza, hanem várnak a csodára. Ezzel pedig visszatartják a forrást.
Ezúton is szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy
aki látja, hogy nem tudja megvalósítani a beruházást, inkább lépjen vissza a pályázattól, hogy felszabaduljon a pénzügyi forrás.
Túl vagyunk az őszi kalászosok aratásán, az eredményre nem lehet panasz (a költségszintre viszont igen). A várt, átlagosan 7-8 tonnás hektáronkénti kukoricaterméssel is ki lehet egyezni, már csak az áraknak kellene rendeződni. Van rá esély? Milyen kukoricaárakra számíthatnak a gazdák?
Szerintem biztos, hogy nem lesz 100 ezer forint feletti tonnánkénti ár, ahhoz óriási dolognak kellene történnie a világpiacon. És itt nem arra gondolok, hogy lesz-e aszály itt-ott, hanem valamilyen, a piacot alapjaiban megrendítő tényező tudná újra az egekbe emelni a terményárakat.
Van esély egy 10-20 százalékos áremelkedésre, de ennél többet jelenleg nem indokol semmi, ráadásul egyelőre úgy tűnik, kukoricabőség lesz.
Többször felmerült a tavalyi aszály után, hogy vissza fog-e szorulni Magyarországon a kukoricatermesztés. Mit gondol, milyen jövő vár a kukoricatermelőkre?
Általában megközelítjük az egymillió hektárt Magyarországon a kukoricaterületekkel, ami most több mint 100 ezer hektárral visszaesett az aszálytól való félelem miatt, de ne felejtsük el, hogy hazánkban óriási kukoricát felhasználó feldolgozóüzemek létesültek, amelyek a 8 millió tonnából 4 milliót felhasználnak. Az állattenyésztési ágazat is jelentős mennyiséget használ fel, a maradékot pedig eddig mindig tudtuk exportálni.
Szerintem nem kérdés a kukorica jövője, inkább az, hogy a termésbiztonságot hogyan tudjuk garantálni.
Közel egy éve volt, amikor arról beszélgettünk, hogy a sertéságazat kritikus helyzetben van, most viszont kiemelkedően teljesít a termékpálya. Akkor mégis érdemes sertéssel foglalkozni?
A sertés termékpálya egy hullámvasúton van, most éppen a hullám a tetején, az AgrárTrend alindex 31-re emelkedett az eddigi tartósan 30 alatti szintről, azaz bizakodóak a sertéstartók. (Az Agrárközgazdasági Intézet júliusi adatai szerint a hazai termelésből származó vágósertés vágóhídi belépési ára közel 24 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – szerk.)
A sertéságazatban jelen pillanatban kedvezőek a körülmények – Fotó: Shutterstock
Akinek megvannak a telepei, megvan a piac, realizálhat egy viszonylag nagyobb jövedelmet, de nem tudjuk, hogy ez meddig tart. Általában nem szokott sokáig kitartani ez a kedvező trend.
Fél év múlva megint lehet, hogy teljesen másról beszélünk majd. Most arra kell figyelni, hogy ne tegye tönkre önmagát azzal az ágazat, hogy túl sokan elkezdenek sertéssel foglalkozni, és ezzel nyomják le az árakat. Jobb a helyzet, mint egy éve, de ez nem jelenti azt, hogy 5 év múlva is ezt mondjuk, márpedig egy beruházást nem fél évre tervezünk.
Ráadásul a mostani kamatok mellett valóban nem érdemes nulláról belevágni.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.png)
_fill_99x55_0.jpg)
