Az Európai Bizottság a EU Green Deal-hez kapcsolódó Termőföldtől az asztalig stratégia és a Biodiverzitás stratégia hatásvizsgálata során arra következtetésre jutott, hogy az agrárium károsanyag-kibocsátása harmadával sem csökkenne 2030-ra, az elért mérséklés körülbelül fele pedig a világ más tájain jelenne meg.
A jelentés szerint biztosra vehető, hogy az Európában gyártott élelmiszerek mennyisége radikálisan csökkenni fog, a szűkülő kínálat miatt az élelmiszerárak 50-80 százalékkal is megemelkedhetnek, miközben a termelők költségének növekedése egyre nagyobb kihívásokat támaszt a gazdák számára. Szinte minden terméknél teret nyerne az import.
A lehetséges forgatókönyvek szerint maximum 20-35 százalékkal csökkenne az uniós mezőgazdaság és élelmiszeripar károsanyag-kibocsátása.
A stratégiák célja az, hogy minél hamarabb átállhasson Európa egy fenntarthatóbb, környezetkímélőbb élelmiszer-előállításra.
A stratégiákban szereplő legfőbb irányelvek
- 2030-ig felére kellene csökkenteni a növényvédő szerek használatát.
- Húsz százalékkal csökkenteni szükséges a műtrágya használatot.
- 25 százalékára kellene emelni az ökológiai terültek arányát (jelenleg 8,1 %).
- 10 százaléknyi területen pedig átmenetileg vagy hosszabb távon megszűnne a termelés a biológiai sokszínűség érdekében.
A most kiadott tanulmány többek között az alábbi megállapításokat tartalmazza:
- A növényvédőszer-használat drasztikus csökkentéséből adódó költségek bár csökkennének, de a nagyobb kézimunka igényű mechanikai gyomirtás horribilis összeget emésztene fel.
10 százaléknyi területen pedig átmenetileg vagy hosszabb távon megszűnne a termelés a biológiai sokszínűség érdekében – Fotó: pixabay
- A biogazdálkodás kiterjesztése és a rovarok okozta kártételek miatt a gabona- és a zöldség-gyümölcs kínálat akár negyedével, 15-24 százalékkal visszaesne. Mindeközben az import csaknem negyven százalékkal nőne, nagyrészt Ukrajnából és Kanadából.
- A legoptimistább számítások szerint 24 százalékkal nőne a marhahús, 43 százalékkal a sertéshús és 18 százalékkal a baromfihús fogyasztói ára. Az állattartók előre láthatólag nem sok jóra számíthatnak: az állatjólét növelése és egyéb korlátozások hatására az állattartók önköltsége drasztikusan megnőne, az olcsó importtal nem tudnának versenyezni az európai termékek.
A tanulmány a hatásokat figyelembe véve megállapította, hogy a klímacélok eléréséhez globális megoldásra van szükség, az eredmények elsősorban az új technológiák alkalmazásával lesznek elérhetőek. A szakpolitikai intézkedéseknél figyelembe kell venni, hogy minden gazdálkodónak súlyos nehézségeket hozhat a modellváltás évtizede.
A legoptimistább számítások szerint 24 százalékkal nőne a marhahús, 43 százalékkal a sertéshús ára – Fotó: pixabay
Lehet, hogy túl pesszimista a hatásvizsgálat?
A fentiek mellett azt is kiemelik a hatásvizsgálatban, hogy a forgatókönyvekben alábecsülik a negatív hatások csökkentésének lehetőségét, mivel nem veszik figyelembe a stratégiák által lefedett valamennyi kezdeményezést, intézkedést és az ebből fakadó szinergiákat. Például az ökológiai mezőgazdaságra való áttéréssel járó termeléscsökkentés mérsékelhető lenne az ökológiai cselekvési terv végrehajtásával.
Az alacsonyabb volumenű állattenyésztés kevésbé befolyásolhatja az árakat és a kereskedelmet, ha a növényi alapú étrend felé történő elmozdulással és az élelmiszer-pazarlás csökkentésével jár.
A pozitív hatás fokozható a folyamatos innovációval, technológiai fejlesztésekkel és a hatékonyság növelésével.
Pozitív hatásként jelentkezhet az is, hogy a biogazdálkodás térnyerése egészségügyi előnyökkel is nyár, ami szintén a nehézségek ellensúlyozásához járulhat hozzá.
_fill_100x75_0.jpg)
