A szomjazó növények és a szeretettel gondozott díszpázsit mostanában nehéz helyzetben van, mert a víz egyre nagyobb érték és már nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségben az öntözéshez. Azonban jól átgondolt kialakítással javítható a kert mikroklímája és az emberek, állatok és növények életkörülményei. A hűtés, a magasabb páratartalom és az okos vízgazdálkodás a kulcsszó hőség és aszály idején. Heves esőzések során a víznek be is kell tudni szivárogni a talajba, hogy elérhető legyen a növények számára és a talajvíz-készlet feltöltődhessen. Ez csökkenti az árvíz kockázatát is. A kertben a növényeknek kell a főszerepet játszaniuk, mert javítják a mikroklímát, árnyékot nyújtanak, védik a talajt, táplálékot és élőhelyet biztosítanak az állatok számára. Továbbá a kerti talajjal együtt fontos CO2-tározók.
Tíz tipp ahhoz, hogy kerted ellenálljon a klímaváltozásnak:
1. Ültess fákat!
A fák értékes árnyékot nyújtanak, oxigént termelnek és szenet tárolnak. A levelek párologtatnak és így lehűtik a környezetet. Ugyanakkor elágazó gyökereik széles körben levegőztetik a talajt és lehetővé teszik a csapadék eljutását az alsóbb talajrétegekbe.
2. Sövények és cserjék
A cserjék és sövények visszatartják a szelet, szűrik a port, tárolják a CO2-t és árnyékot biztosítanak. A sövények belsejében a harmatképződés erősebb és nedvesebb a talaj. A leghatékonyabb szélvédelmet egy többsoros cserjesövény biztosítja, amely szabadon nőhet. A madaraknak és rovaroknak további táplálékot és rejtekhelyeket kínál, de három-négy méter helyet igényel.
A cserjék búvóhelyet és táplálékot is nyújtanak a kert madarainak – forrás: Pixabay
3. Növényi sokféleség monokultúra helyett
A növények a kertben ingyenes légkondicionálók. A leveleken keresztül elpárologtatják a vizet, hűtik és párásítják a környezeti levegőt. Emellett elnyelik a szén-dioxidot a levegőből, oxigént bocsátanak ki és kiszűrik a részecskéket és a nitrogén-oxidokat. A növények megakadályozzák a talaj kiszáradását és a szél és az eső erodáló hatását. Minél változatosabb a fajok összetétele, annál jobb, de szerencsésebb az őshonos növényeket előnyben részesíteni. Ugyanis az őshonos fák, cserjék, évelők és gyógynövények, amelyek természetesen előfordulnak forró, száraz helyeken, jobban megbirkóznak ezekkel a körülményekkel a kertben.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
4. Építs kerti tavat!
A tavak szívesen látott ivóhelyek a rovarok és hasonlók számára a hőségben és élőhelyet kínálnak a vízhez kötött állatok és növények számára. Emellett tárolják a szenet és hűtik a környezetet a víz felszínéről és a növényekből történő párolgás révén.
5. Szakíts a kerti úthálózat kötöttségeivel!
A műkővel kirakott kerti utakon a víz nem szivároghat be a földbe, ráadásul a kövek is erősen felmelegednek. A megoldás: csökkenteni kell a lezárt felületeket. A kerti utak gyepútként tervezhetők, deszkákkal, természetes kőlapokkal, kavicsokkal vagy fakéreggel, gyeprácskövekkel.
6. Gyűjtsd össze az esővizet, takarítson meg vizet
A növényeknek rendszeres öntözésre van szükségük. Az esővíz esőhordókban és tartályokban tárolható, így értékes ivóvizet takaríthatunk meg. Ezeket fedjük le úgy, hogy a szúnyogok ne szaporodhassanak bennük és semmilyen állat ne eshessen beléjük.
A kerti közlekedők fedésére alkalmas anyag a kavics, mert átengedi a csapadékvizet – forrás: Pixabay
7. Rét gyep helyett
Az intenzíven karbantartott, fajszegény gyep ökológiai egyensúlya nemcsak gyenge, hanem aszály idején is rendszeresen öntözni kell, mert ezek a fűfajok csak a talaj felső néhány centiméterében gyökereznek. Jobb alternatíva egy rét őshonos vadvirágokkal és réti füvekkel, amelyek őshonosak az adott helyen. A száraz fázisokat öntözés nélkül túlélik és alig igényelnek gondozást. Mélyen nyúló gyökereik megvédik a talajt az eróziótól a szél és a heves esőzések során.
8. Hozz létre dombokat és mélyedéseket!
A dombok és mélyedések a kertet száraz és nedves területekre osztják. Így az esővíz elvezethető – például egy mederbe – és a heves esőzések káros hatásai mérsékelhetők. A dombok lassítják a szelet és védik a kiszáradástól a területet. A dombok tetején a talaj száraz, lábuknál és a mélyebb részeken pedig nedvesebb. Ez a növények és állatok élőhelyeinek mozaikját hozza létre. Az esővíz beszivároghat a mélyedésekbe, a talajban tárolódik, hozzájárulva a hűtéshez és a talajvíz-készlet újratöltéséhez.
9. Homlokzatok és tetők zöldítése
A zöld homlokzatok és tetők javítják a mikroklímát és a levegőt, szigetelik az életteret a hőtől és a hidegtől, növelik az épületek élettartamát és élőhelyet jelentenek az állatok számára. A növények elpárologtatják a vizet, árnyékolják a homlokzatokat és hozzájárulnak a hűtéshez, elnyelik a sugárzást és megkötik a légszennyező anyagokat, továbbá csökkentik a zajt. A zöldtetők tárolják az esővizet is, amely egyébként a csatornarendszerbe áramlana. Az épületek környezetbarátabbá tételével tehát pénz takarítható meg.
A kerti tó segít a megfelelő mikroklíma kialakításában is – forrás: Pixabay
10. Kráterágyások
A kráterágyások hőt és nedvességet tárolnak, védik az érzékeny növényeket a széltől és a kiszáradástól. Különösen a fagyérzékeny növények profitálhatnak ebből. A kráterágyás különböző, a sáncon és a lejtőkön szárazabb, belül pedig nedvesebb zónákat kínál. Különböző zöldségfélék, gyógynövények és vadon élő évelők is kombinálhatók itt. A zöldségeket vegyes kultúrában ültessük, ez vizet és munkát takarít meg, megnehezíti a kártevők dolgát és egészségesebbé teszi a növényeket.
Forrás: NABU.de
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
