Az európai közös agrárpolitika (KAP) középpontjába ismét a gazdákat és a gazdák érdekeit kell állítani – jelentette ki a magyar agrárminiszter hétfőn Brüsszelben.

Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését megelőzően újságírók előtt kiemelte: az Európai Unió Tanácsának féléves magyar elnöksége arra helyezi a hangsúlyt, hogy az agrárium versenyképes, válságálló, fenntartható és tudásalapú legyen, valamint arra, hogy az unió gazdabarát politikát folytasson. Minden megnyitott dosszié megoldása, minden lezárni kívánt uniós politika ezen öt prioritás köré fog épülni a decemberig tartó magyar uniós elnökség idején – hangsúlyozta.

Nagy István agrárminiszter megszólaltatja az Európai Unió agrárminiszterei tanácsülésének kezdetét jelző csengettyűt Brüsszelben 2024. július 15-én

Nagy István agrárminiszter megszólaltatja az Európai Unió agrárminiszterei tanácsülésének kezdetét jelző csengettyűt Brüsszelben 2024. július 15-én – Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Elmondta, a magyar uniós elnökség a hétfői tanácsülésen dossziét fog nyitni a vidéki élet minőségének javítása érdekében azzal a céllal, hogy a vidék vonzó legyen a fiatalok számára, illetve az ott élők jövője biztosítva legyen és helyben maradjanak. A vidékfejlesztési források felhasználása ebben nagymértékben tud segítséget nyújtani – fűzte hozzá.


Közölte, az ülés után az európai mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezetének (Copa-Cogeca) brüsszeli ülésére indul, mivel – mint kiemelte – a magyar uniós elnökség nem csak szlogenek szintjén kíván gazdabarát lenni. A magyar elnökség hagyománnyá kívánja tenni azt, hogy az agrárminiszterek minden tanácsülésük előtt találkozzanak a szervezet képviselőivel és meghallgassák a gazdák véleményét, mert nagyon fontos, hogy a közvetlen gazdaérdek miként érvényesül az európai politikában – tette hozzá.

Az ukrán gabona uniós behozatalával kapcsolatban az agrárminiszter azt mondta, a magyar uniós elnökség arra törekszik, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek az Európai Unió országai mellett Ukrajna számra is kiegyensúlyozottságot eredményeznek, javítják a versenyképességet és lehetővé teszik, hogy az európai gazdálkodók biztonsággal tervezhessenek ma és a jövőben is.