Az EU 2020-30-ra vonatkozó mezőgazdasági kilátásokról szóló jelentése minden releváns piaci adatot tartalmaz, a feltételezések magyarázatával és a makrogazdasági környezet ismertetésével együtt.
Az elemzés beszámol a 2020-as év mezőgazdaságot is érintő válsághelyzetéről: az ágazat soha nem látott kihívásokkal nézett szembe a Covid-19 járvány és annak következményei miatt. Megoldandó problémaként jelentkezett a logisztikai fennakadások kiküszöbölése, a munkaerőhiány, a kereslet radikális megváltozása. A válsághelyzet néhány, már meglévő tendencia megerősödéséhez vezetett, így például a helyi termelésű élelmiszerek iránti kereslet jelentős mértékben növekedett, melyek értékesítése nagy részben rövid ellátási láncokon (mint például termelői piacok) és az interneten keresztül történt.
A helyi termékek iránti kereslet jelentős mértékben megnőtt a koronavírus-járvány alatt – Fotó: Agroinform
A jelentés azt is megállapította, hogy az egészségügyi problémák, a termék származása, a környezet és az éghajlatváltozás a fogyasztói döntések egyik fő mozgatórugója.
Szántóföldi növénytermesztést érintő előrejelzések
Kulcsszerepet kap a digitalizáció és a precíziós gazdálkodás a szántóföldi növények ágazatában, ami a termelékenység növekedését hozza magával, de elősegíti a jobb munkafeltételek megteremtését és a környezeti szempontokat magasabb szinten szem előtt tartó fejlődést is.
A digitalizáció fogja meghatározni a következő 10 évben a szántóföldi növénytermesztés fejlődését – Fotó: pixabay
A teljes mezőgazdasági földterület várhatóan félmillió hektárral, 161,2 millió hektárra csökken az EU-ban a kilátási időszakban. Ezzel párhuzamosan az EU erdőterülete tovább bővül.
Az EU teljes gabonatermése stabil marad, a szokásos termésmennyiséggel számolnak a szakértők, annak ellenére is, hogy a mezőgazdasági terület csökkenni fog. A hektáronkénti termésmennyiség növekedése a megfelelő vetésforgó alkalmazása, a jobb talajgazdálkodás és a döntéstámogató eszközök fokozottabb használatának köszönhető majd.
Az olajos magvak termelése az előrejelzések szerint növekedni fog a napraforgó- és szójatermesztésnek köszönhetően.
Az uniós fehérjenövény előállítás jelentősen megnő. A termelést a terület nagymértékű növekedése és a hozam javítása fogja ösztönözni. Az innovatív növényi fehérjetermékek (vegán termékek) és a helyben előállított fehérjeforrások iránti erős kereslet miatt 30%-os termelésnövekedést várnak az elemzők.
Tej és hús ágazat
A tej-, és húságazatot a fenntarthatósági irányelvek betartása miatti technológiai változások alakítják majd. Az előrejelzések szerint az EU tejtermelése mérsékelt, évi 0,6% -os ütemben nő majd 2020 és 2030 között, a korábbiakhoz képest lassabban, ami szintén a környezeti feltételek betartása miatti változtatásokkal magyarázható.
A kereslethez igazodva a hústermelés valószínűleg csak a baromfiágazatban fog nőni a következő időszakban – Fotó: pixabay
A fenntarthatósági aggályok az EU húspiacait jelentős mértékben befolyásolni fogják, az előrejelzés szerint az egy főre jutó éves húsfogyasztás átlagosan 1,1 kg-mal csökken. A tendencia a sertés- és marhahúsra igaz, a baromfihús esetében ugyanis jelentős bővülésre számítanak az elemzők. Ez az egyetlen húskategória, melynek termelése a Covid-19 járvány idején kibővült. Az előrejelzések szerint az EU baromfihús-fogyasztása 2030-ra eléri az egy főre jutó 24,6 kg-ot, ami a 2020-as fogyasztáshoz képest 1,2 kilogrammos növekedést jelent, mivel a fogyasztók a baromfit olcsó, egészséges és fenntartható terméknek tekintik.
Zöldség, gyümölcs, bor
A növekvő fogyasztói egészségtudatosság a gyümölcs- és zöldségágazat javát szolgálja, ami megnövekedett kereslethez vezet.
Az uniós almatermelés stabil szinten marad, növekvő hozammal, és kisebb területtel. Az őszibarack és a nektarin fogyasztása az EU-ban várhatóan csökkenni fog a stabil termelés, valamint az egyéb nyári vagy trópusi gyümölcsök versenye miatt.
Az EU friss paradicsomtermelése csökken az erős nemzetközi verseny és a kisebb méretű fajták iránti növekvő kereslet következtében, ami a mennyiség csökkenését, de a hozzáadott érték növekedését eredményezi.
A tendecia szerint a földrajzi jelzéssel ellátott borok exportja lehet jelentős – Fotó: pixabay
A borfogyasztás csökkenése lelassulhat, köszönhetően a borágazat alkalmazkodásának a változó életmódhoz és a fogyasztói preferenciákhoz. A kereskedelem tekintetében az EU exportját a földrajzi jelzéssel ellátott borok és a pezsgők iránti nagy kereslet fogja meghatározni. Összességében az EU bortermelése enyhén visszaesik a következő 10 évben.
_fill_99x55_0.jpg)
