Kezdjük egy szokványos kérdéssel, nem szokványos választ várva. Hogy vagy az új székben?

Izgalommal teli várakozással. Rendkívül meglepett a megkeresés a Szövetség részéről és egyben nagy megtiszteltetésként fogadtam a szakmától az ügyvezetői igazgatói felkérést. A Törökszentmiklósi Mg Zrt. Vetőmagüzemének vezetése után teljesen más irányú munkát kell végeznem. Az operatív üzemi irányítást felváltja majd az érdekképviselet, konzultáció, posztregisztrációs kísérletek, nemzetközi kapcsolatok, joganyagok véleményezése, lobby… és még pontosan nem is látom a végét. Sok támogató segítséget kapok és biztos vagyok benne, hogy rövid időn belül már hasznos motorja tudok lenni a folyamatoknak.

Nem tudom elkerülni a másik sztereotip kérdést sem; honnan indultál, és mi vezetett – motivált - a vetőmagszakma területére?

Miskolci városi srácként indultam, aki szereti a természetet, szeret kertészkedni és nyaranta sok időt tölt a vidéki rokonoknál. Ezek a kulcsszavak, de már a gimnáziumi tanulmányaimat is megfertőzte a mezőgazdaság. Visszaemlékszem, egy biológia OKTV dolgozatomban is egy kis borsodi termelőszövetkezetben végzett őszi búza termesztési és fajta-összehasonlító kísérletet elemeztem. Akkor még nem sejtettem, hogy ez a „fajta kérdés” ilyen hosszan végigkísér. Utólag így már nem lehet véletlen, hogy az érettségi után az agráregyetemen találtam magamat, és pályakezdőként ismét a fajták világában a Mezőgazdasági Minősítő Intézetben.

Vetőmagszakmára is érvényesek a versenyszféra kihívásai, milyen feladatokat örököltél innováció, illetve megújulás címszóval jellemezhető tervek között?

A Vetőmag Szövetség folyamatos fejlődésben van, hiszen nemcsak lépést kell tartanunk tagjainkkal, hanem segíteni kell őket az új irányok és lehetőségek feltárásában. Rendkívül fontos szerepet kap ebben a tevékenységben a folyamatos információátadás és a hatékony érdekképviseleti jelenlét. A mezőgazdaság egyik leginnovatívabb ágazatában, a vetőmagszektorban a nemesítők képviselik az élcsapatot, hiszen az évről-évre megújuló fejlesztéseik terméke a szántóföldi termesztés előrehaladásának garanciája. Ahhoz, hogy ez az előrehaladás új, nagyobb termőképességű, jobb minőségi tulajdonságokkal bíró fajták vetőmagtételeiben öltsön testet, szükség van a fajtatulajdonos, a vetőmagtermesztő és a kereskedő összehangolt munkájára. Ennek az összehangolt munkának a kereteit kell őriznünk.

Újra izgalmas kérdés lett a GMO –versenyképesség vagy élelmiszer-biztonsági kérdéskör?

Valóban izgalmas kérdés, hiszen küszöbön van az EU géntechnológiai direktívájának módosítása. Vélhetően, amennyiben az Európai Parlament jogszabálymódosítás-tervezetének folyamatában az eddigi irányok és konszenzus megmarad, akkor Magyarország céljaival és elképzeléseivel egybevágóan fognak megváltozni az előírások. A hazai széleskörű egyetértésen alapuló GMO növénytermesztési tiltás fennmaradhat. A WTO tárgyalások ezt a tárgykört érintő részletei nem ismertek, és felelőtlenség lenne részemről jóslásokba bocsátkozni. Az általánosan elfogadott tény, miszerint hazánknak megkérdőjelezhetetlen előnye származik a GMO fajták termesztésének tiltásából. Ez véleményem szerint a közeljövőben nem fog változni. Fontos kihangsúlyozni, hogy az elmúlt másfél év GMO botrányok nélkül telt el. Hírszakmai szempontból tudom, hogy ez nem egy „ütős” mondat, de vetőmag szakmai, növénytermesztési oldalról nézve viszont annál fontosabb információ.

Végül néhány szóban az idei tavaszi vetőmag-ellátási kilátásokról?

A tavalyi minden eddigi rekordot megdöntő növénytermesztési év, a kiemelkedően magas kukorica átlagtermés és ehhez kapcsolódó kiemelkedően alacsony árak erősen meghatározzák a szezonkezdést. A termelők a hibridnövény (kukorica és napraforgó) vetőmag vásárlásaikkal kivárnak bízva az árak csökkenésében. A vetőmag-kereskedők a hibridnövények vonatkozásában teljes fajtaválasztékkal és kellő mennyiségű termékkel várják a megrendeléseket. Hiánymentes, de nem zökkenőmentes év elé nézünk. A termelők várakozását az erősödő kínálati helyzet miatt csökkenő árak vonatkozásában több tényező is veszélyezteti. Az árfolyammozgások és az EKÁER rendszer bevezetéséből adódó logisztikai adminisztrációs bizonytalanság áremelkedést is generálhatnak. A tavaszi kalászosok iránt enyhén megnövekedő keresletet a kereskedők ki tudják elégíteni, de a támogatás bevezetése miatt a szójánál a 60-65 ezer ha feletti vetési szándék esetén vetőmaghiány alakulhat ki.

Köszönöm az olvasók nevében is a tájékoztatót, sok sikert kívánok a munkádhoz!