A tervek szerint további adóterhet vetne ki a norvég kormány a lazactenyésztésben érdekelt vállalkozásokra. Ezzel a tengeri élővilág hatékonyabb védelmét akarják elősegíteni.

Nem mindenki örül neki

Norvégia szállítja a világ tenyésztett lazacának több mint felét. Ez 2022-ben 1,5 millió tonnát jelentett. Ez az ország második legnagyobb nemzeti bevételi forrása, közvetlenül a fosszilis tüzelőanyagok után. Tavaly a termesztők működési haszonkulcsát 45 százalékra becsülték. Nem véletlen, hogy az új terv nem aratott osztatlan sikert.

A hal népszerűségének oka a jó marketing, ami nem csoda. A norvég halászati marketingre az elmúlt 20 évben nagyon ráfeküdtek, a halról szinte mindenkinek az egészséges lazac jut eszébe. Az 1960-as évekig az ország lazachalászata kiszolgálta az egész világot, ennek hatására az állomány megritkult, így a norvégok 1970-ben tenyésztésbe fogtak. Szinte azonnal látható volt, hogy ez remek üzlet, ezáltal egyre több és több lazacfarm jelent meg a piacon, aminek köszönhetően az atlanti lazac Norvégia egyik legjelentősebb pénzforrása. A lazac a halexport majdnem felét teszi ki.

Szeptemberben jött a javaslat

A norvég kormány még tavaly ősszel terjesztett elő egy javaslatot, ami az ágazat adójának emelésére vonatkozik. A kulcsfontosságú erőforrásból származó nyereség megosztását célzó ötletet sokan "lazacadóként" hívnak, amit 40 százalékban határoztak meg. Nem csoda, hogy a fogadtatása vegyes volt. A lazaccégek árfolyama szinte azonnal zuhanni kezdett, míg az oslói tőzsde "tenger gyümölcsi" indexe negyedével esett vissza. Ennek ellenére a kormány javaslata az volt, hogy dolgozzák ki a tervet, viszont az adót a tervek szerint 35 százalékra csökkentenék - írja a Világgazdaság.

A pénzügyminisztérium ragaszkodik hozzá, hogy az illeték a part menti területi hasznára válik, hiszen a fő cél, hogy a közösségek még több pénzhez jussanak a haltenyészés által megtermelt haszonból. Az önkormányzatok így többet kapnak iskolára, idősgondozásra, valamint egyéb jóléti szolgáltatásokra. Akik egyetértenek az adóval, azok szerint ez még csökkentheti is az ország olaj- és nyugdíjalapjaitól való állami függőséget. Ellensúlyozza a kormánynak az egész Európát érintő energiaválság miatt megnövekedett villamosenergia-támogatási kiadásait.

Az árak versenyképességére is hatással lehet

Az iparág képviselői viszont azzal érvelnek, hogy ez hatással lehet az árak versenyképességére, befolyásolhatja a gazdasági növekedést. Kristin Langeland, az ágazati szövetség munkatársa elmondta, hogy a 35 százalékos földterületre vetített plusz adó megháromszorozza a lazactermelő cégek adószintjét. Ennek hatására még több elbocsátásra és még kevesebb befektetésre lehet számítani. Ez pedig nagy kárt okozhat az ország gazdaságában.

Megfigyelők szerint az adó bevezetéséből a kisebb termelők tudnak csak profitálni. Ez jól látszik abból, hogy a nagy vállalatok részvényeinek árfolyama meredeken esett az elmúlt időszakban. A 70 millió norvég koronánál kevesebb éves nyereséget elért cégek azonban mentesülhetnek az adó alól. Ez ösztönzi majd a kisebb termelőket arra, hogy jelentős állami engedélyeket szerezzenek be, olyanokat, amiket korábban csak a nagyvállalatok engedhettek meg maguknak.

A cél az ökoszisztéma megóvása

A törvényjavaslat nem csak a gazdaságra lenne hatással. Az új adó alternatívát kínál a tengeri tájkezelés jelenlegi modelljéhez képest. Szakember rámutatott arra, hogy 1982 óta, amikor az ENSZ tengerjogi egyezményében rögzítették a felségvizek feletti szuverén joghatóság elvét, a világ kormányai hatalmas óceáni területeket adtak el állami engedélyekkel. Ezáltal a tengeri ökoszisztémák felügyeletét magáncégekre bízták, ez eredményezte a kereskedelmi tengeri tevékenységek gyors emelkedését. Ennek hatására egyre több fúrás, mélytengeri bányászat, bitkutatás vette kezdetét. Nem tartják tisztességesnek, hogy a haszon nagy része kizárólag a magáncégekhez folyjon be. Az új adó viszont kiterjeszti a norvég nyugdíjalap alapelvét.

Norvégia a világ egyik legjelentősebb lazac exportőre - fotó: pexels.com

A világ egyik legnagyobb önálló pénzügyi takarékmodellje

Az ország a kilencvenes évek elején hozta létre ezt a modellt, mindezt állami szuverén alapon. Ebbe beletesznek szinte minden, az energiahordozók eladásából származó nyereséget. A 2001-es törvény hatályba lépését követően az éves hozamnak csupán 3-4 százalékát forgatják vissza az állami költségvetésbe. A többit részvényekbe, ingatlanokba, kötvényekbe fektetik, ezzel tovább hizlalják az amúgy sem kis összeget. Ennek köszönhetők egy a norvég állami alapnak globálisan több mint 9000 vállalatban van valamekkora részesedése. A részvénypiacban pedig 1,5 százalékkal van jelen.

A kifejezetten nem adó- és rezsicsökkentési célokra fordított pénzből a világ egyik legjobban működő oktatási rendszerét hozták létre. Ennek köszönhető, hogy mindenki számára ingyenessé tették az egyetemi oktatást, valamint erősítették a szociális hálót, például a 47 hét fizetett szülői szabadsággal. Ide tartozik továbbá a közintézmények építése, valamint azok folyamatos megújulása.