Jön az új Közös Agrárpolitika, de mit jelent ez a gazdáknak?

A kétnapos ülést Luxemburgban tartották 2020. október 19-20-án, Julia Klöckner, a német agráriumért és élelmiszeriparért felelős miniszter vezetésével.

Julia Klöckner a luxemburgi tanácskozáson október 21-én – Fotó: Europen Council weboldala

Az előzetes sajtóinformációk szerint a következő napirenddel indult meg a súlyponti témákat feszegető tárgyalás, és a következő eredményekkel zárult:

Ennyire lesz "zöld" az új KAP

A 2020 utáni Közös Agrárpolitika átfogó reformjával kapcsolatban három rendelet elfogadását tűzték ki célul, amelyek a hosszú távú stratégiai terveket, az ágazatokon átívelő (horizontális) szabályok meghatározását és a közös piac kereteit foglalja magában.

A KAP reform legfontosabb kérdése, ami valószínűleg minden gazdálkodót érinteni fog: a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó „zöld” elemek beépítésének kötelezettsége, és hogy mi lesz az a szint, amit teljesíteni kell a gazdáknak. Elvárják a környezetre gyakorolt pozitív hatások érvényesülését az egyes tagállamok részéről, és a megfelelő költségvetési összegeket is hozzá szeretnék rendelni a mezőgazdaságban dolgozók esetleges bevételkieséseinek kompenzálása érdekében.

Az „eco-schemes” (ökorendszerek) egy teljesen új elem, a bevezetés célja a következő: a gazdálkodók támogatása és ösztönzése az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok elfogadására. Tehát: kompenzációs összegeket rendelnek majd ezek végrehajtásához, nem csak előírásokkal szigorítják a mezőgazdaságban dolgozók életét. A tagállamok számára kötelező lesz az eco-scheme beépítése a támogatási rendszerbe, de a gazdák részvétele nem. A hangsúly az ösztönzésen és nem a kötelezettségeken van.

A megállapodás szerint a közvetlen kifizetések keretén belül 20%-ot kell elkülöníteni az eco-schemes kifizetésekre. Hogy pontosan mire is kell gondolni: azok számíthatnak magasabb területalapú támogatásra, akik precíziós gazdálkodást folytatnak vagy biogazdaságot működtetnek.

A részletszabályok még nem ismertek, ezeket a tagállamok fogják a következő időszakban kidolgozni.

A környezet szempontjából előnyös gyakorlatok bevezetését szorgalmazzák – Fotó: pixabay

Termőföldtől az asztalig stratégia tárgyalása (Farm to Fork)

A stratégia célja, hogy a mezőgazdasági termelésnek, az élelmiszer-előállításnak egyszerre kell szolgálnia a fenntarthatósági elveket, és a magas minőségű, megfelelő mennyiségű élelmiszer biztosítását. A stratégia többek között előírja az antibiotikumok és a növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentését, és a műtrágya-felhasználás 20%-os csökentését.

Nem volt zökkenőmentes

Nagy István agrárminiszter az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy amikor már a megállapodás közelébe jutottak, olyan javaslat került az asztalra, amely a kisgazdaságok terheit irreális mértékben növelné. Hogy mi volt ez, azt nem részletezte a miniszter.

A tárgyalás során Julia Klöckner kijelentette: a megfelelő termésmennyiségeket biztosítani kell, még a növényvédő szerek használatának korlátozása mellett is. Nagyon nagy lépés lenne, ha a fogyasztók a lehető legtöbb esetben korrekt információt kapnának az élelmiszerek összetevőiről, ezt szolgálná egy követhetőbb, magasabb élelmiszer-biztonsági rendszer bevezetése. A CDU politikusa megemlítette, hogy Németország élen jár ebben a Nutri Score rendszer közeljövőbeni bevezetésével.

Nagy vitát váltott ki, amikor Julia Klöckner azt mondta, hogy az EU-n belüli tisztességes verseny érdekében a környezetvédelmi szempontokat kötelezővé kell tenni minden tagállam számára, és ehhez minden országban legyen rendelve egy meghatározott költségvetési keret.

Néhány tagállam agrárminisztere kiigazítást kért, azt szerették volna elérni, hogy legyen egy bizonyos mérethatár, a kisgazdaságoktól ne kelljen ugyanazt elvárni, mint a nagy gazdaságoktól.

A válasz egyértelmű volt: „Nincs olyan érv, ami megengedné, hogy méretfüggővé tegyük a környezetvédelmi vagy a klímavédelmi szabályok alkalmazásának kötelezettségét" – mondta Julia Klöckner.

Szerinte az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos intézkedések nem feltétlenül jelentenek magasabb költségeket, a környezetbarátabb gazdálkodáshoz kapcsolódó átmenetet az adminisztrációs terhek csökkentésével igyekeznek majd elviselhetőbbé tenni. "A kompromisszumon dolgozunk" – mondta.

A tagállamok állást foglaltak: elvárják a következetességet és a koherencia biztosítását a „Termőföldtől az asztalig” stratégia elfogadásakor a KAP, a közös halászati politika, az EU 2030-ig szóló Biodiverzitási Stratégiája, a kereskedelempolitika, valamint az egyéb mezőgazdasági és élelmiszeripari szempontból releváns stratégiák között.

A "Termőföldtől az asztalig" stratégia tárgyalása vitákat váltott ki – Fotó: Agroinform

Egyéb, egyes tagállamoktól beérkezett javaslatcsomagok

• A Visegrádi Országok közös nyilatkozata a KAP reformról, melyet Lengyelország terjesztett elő.

• A marha- és borjúágazattal kapcsolatos nyilatkozat előterjesztése a spanyol küldöttség által (képviselve Franciaországot, Horvátországot, Magyarországot és Lettországot) – a COVID 19 járvány következményeként lecsökkent a marhahús kereskedelme, és ebben az ágazatban nem történtek olyan pénzügyi intézkedések, amelyek a visszaesést valamelyest mérsékelték volna. Most ebben az ügyben várnak el komolyabb beavatkozást a felszólalók.

• Románia előterjesztése az állategészségügyi szabályok későbbi bevezetése érdekében.

• Franciaország előterjesztése a húsfeldogozás higiéniai szabályozásai kapcsán.

A fő napirendi pontok között szerepelt a Balti-tenger környéki hering és tőkehal halászat maximális mértékéről és a kvótákról szóló megállapodás elfogadása is.

Az üléssel kapcsolatos sajtóközlemények megtalálhatóak az Európai Tanács oldalán.

Itt pedig az ülésről készült videófelvételeket lehet visszanézni.