A jövő heti uniós csúcs meghatározó lesz abból szempontból, hogy utána nyilvánvalóvá válik, milyen irányt vesz az európai mezőgazdaság, mennyire fognak érvényesülni a fenntarthatósági és környezetvédelmi elvárások. Az Európai Bizottság szigorú feltételek szabna, de várhatóan engedni fog a tagállamok nyomásának – írja a magyarnemzet.hu.

Terítéken a Közös Agrárpolitika reformja

A KAP reform egyik új eleme az lesz, hogy a tagállamoknak kell megtervezniük azokat a környezeti, ökológiai feltételeket (eco-scheme) is tartalmazó stratégiákat, amelyek összhangban vannak az EU klímastratégiájával, és a fejlődésnek sem szabnak gátat. Ezeket a nemzeti programokat az EU-nak kell majd jóváhagynia.

Az eco-scheme-elemek bevezetése fokozatosan történne, így 2023-ban és 2024-ben még több türelem lesz a végrehajtással kapcsolatban, és lehetőség lesz a teljesítményalapú felülvizsgálatra is.

traktor és repcetábla

A tagállamok többsége, így hazánk is elismeri a környezeti célokat, de rugalmas rendszerre lenne szükség – Fotó: pixabay

Mi ezzel a cél?

A KAP reformjának elsődleges célja az uniós támogatások hatékonyabb felhasználása, és hogy a gazdálkodók abban az esetben részesülhessenek a támogatásokban, ha figyelembe veszik a környezeti szempontokat és fenntartható módon termelnek.

Az európai gazdák szerint azonban az irreálisnak mondott előírások komolyan veszélyeztetni fogják versenyképességüket és megélhetésüket. A közép-kelet-európari országok közös nyilatkozatot is kiadtak azzal kapcsolatban, hogy mit várnának el a KAP-reformtól. Magyarország is több ponton kifogásolta a terveket, a kisebb gazdaságokkal ügye mellett is kiállt.

Egyre több nyugat-európai országban zajlanak tüntetések, mert a gazdák és az érdekvédelmi szervezetek szerint a politikai és civil zöldmozgalmak túlzottan nagy befolyással vannak a döntéshozókra. Sok zöld szervezet kifejezetten a mezőgazdaságot okolja a károsanyag-kibocsátásért, holott ebben más ágazatoknak nagyobb szerepe lehet.

Az a bizonyos Green Deal és a Farm to Fork

A Green Deal részét képezi a Termőföldtől az asztalig stratégia (Farm to Fork), amely többek között előírja az antibiotikumok és a növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentését, és a műtrágya-felhasználás 20%-os csökkentését. A stratégia megvalósításának kockázataként említik az érdekvédelmi szervezetek

  • az élelmiszer-drágulást,
  • az előállítási költségek jelentős megemelkedését
  • és a gyengébb minőségű import élelmiszerek térnyerését.