Megszületett a Takarékbank elemzői által is hiányolt hatástanulmány az uniós Zöld Megállapodás agráriumot érintő legfőbb elemeiről, a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) és a Biodiverzitás stratégia várható hatásairól. Csak éppen nem onnan, ahonnan a leginkább vártuk volna: Brüsszel helyett Washingtonban, az amerikai mezőgazdasági minisztérium tekintélyes elemzőközpontjában, az Economic Research Service-ben (USDA ERS) készült el az első átfogó, tudományos alapokon nyugvó elemzés – írja a Takarékbank közleménye.
A viták még folynak a Zöld Megállapodásról, és annak végrehajtásáról az EU-ban – fotó: Pixabay
Mint ismeretes, a Zöld Megállapodás keretében az Európai Bizottság által kidolgozott Termőföldtől az asztalig, valamint Biodiverzitás stratégia számos, finoman szólva is ambiciózus, 2030-ig megvalósítandó célkitűzést tartalmaz, így egyebek között:
- a növényvédőszerek kockázatának és/vagy használatának 50%-os csökkentését,
- a talajok tápanyagveszteségének 50%-os csökkentését, ebből következően a műtrágyahasználat 20%-os csökkenését,
- az állattenyésztésben használt antibiotikum-eladások 50%-os csökkentését,
- a művelésből kivont mezőgazdasági területek 10%-ra növelését,
- az ökogazdálkodásba vont területek 25%-ra növelését
Mint ahogy arra Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója korábban többször felhívta a figyelmet, az Európai Bizottság nem készített semmiféle előzetes hatástanulmányt a javaslataihoz. Bár többen, így például a magyar agrárminiszter, Nagy István is felhívta a figyelmet a lehetséges drasztikus következményekre, a dokumentumokról jelenleg is anélkül zajlik a vita az európai intézményekben, hogy bármiféle fogalmunk lenne azok lehetséges hatásairól a mezőgazdaságra és a fogyasztókra.
A tanulmány szerint a Zöld Megállapodás a mezőgazdasági árak 17%-os emelkedését vetíti előre – fotó: Pixabay
Az első hatástanulmány így némiképp váratlan helyről, az amerikai AKI-tól, az ottani mezőgazdasági minisztérium agrárközgazdasági elemzőközpontjától származik – hívta fel a figyelmet Mezei Dávid.
„A közgazdasági modelleken alapuló elemzés több lehetséges változatot is megvizsgált. Ezek alapján, ha csak az EU-ban hajtanák végre a fent vázolt stratégiát, akkor az unió agrárkibocsátása akár 12%-kal is csökkenhetne 2030-ig. Ha a világon mindenütt - amire lássuk be, kevés esély van – akkor „csak” 7%-kal. Magyarország esetében ez arányosan – 2019-es kibocsátás értékén számolva – legalább 330 mrd, illetve utóbbi esetben 200 mrd Ft megtermelt érték eltűnését jelentené – mondta az ügyvezető igazgató.
Az EU exportja, amennyiben a zöld intézkedések egyoldalúan, csak az unión belül kerülnének végrehajtásra, a termelésnél nagyobb arányban, mintegy 20%-kal esne vissza. Mindez mutatja, hogy a termeléscsökkenésen túl a Zöld Megállapodás végrehajtása drasztikusan rontaná az európai, és így a magyar gazdák versenyképességét a világ többi részéhez képest – tette hozzá a szakértő.
Ami az árakat illeti, ha csak az EU-ban hajtják végre a Zöld Megállapodást, akkor a mezőgazdasági árak 17%-os emelkedését vetíti előre a tanulmány szerint. Ha a világ más részein is, az áremelkedés akár 53%-os is lehet.
A Takarékbank előrejelzése szerint a Zöld Megállapodás hatására az uniós mezőgazdasági termelés jelentősen csökkenne – fotó: Pixabay
Az élelmiszerárak ilyen mértékű növekedését az uniós agrárkibocsátás csökkenése önmagában nem magyarázza. Ennek megértéséhez számításba kell venni, hogy a következő időszakban a népességnövekedés miatt egy folyamatosan bővülő keresleti piac találkozik azzal, hogy az egyik legfontosabb agrártermelő és agrárexportőr, az EU jelentősen visszafogja a termelését – mutat rá Mezei Dávid.
Bár az amerikai tanulmány számos részletében és módszertanában vitatható és vitatni is fogják, abból a szempontból egybevág a Takarékbank előrejelzésével, hogy a Zöld Megállapodás legfontosabb hatása az uniós mezőgazdasági termelés jelentős csökkenése – foglalta össze Mezei Dávid.
Noha még folynak a viták a Zöld Megállapodásról, és annak végrehajtásáról az EU-ban, egyértelmű, hogy a termelést korlátozó intézkedések ellen az egységnyi kibocsátásra jutó hozzáadott érték növelésével tudunk védekezni. Így, ha a magyar mezőgazdaság mennyiségi kibocsátása nem is, de az általa előállított érték megőrizhető lehet a jövőben. Ehhez viszont továbbra is egy dologra, mégpedig innovatív beruházásokra van szükség az agráriumban – hangsúlyozta a Takarékbank ügyvezető igazgatója.
_fill_540x300_0.jpg)
