Évről-évre jelentős mennyiségű boltbezárás történik, most azonban a falusi kis üzletek is nagy veszélybe kerültek. A tulajdonosok szerint mivel rájuk nem vonatkozik a kötelező akciózás így jelentős bevételtől esnek el. A vevők oda mennek, ahol a legolcsóbban tudnak vásárolni.

Egyre több kisbolt zár be

A falusi emberek így is nehezen jutnak hozzá az alapvető élelmiszerekhez, ráadásul mit sem segít a helyzeten, hogy egyre több kisbolt kénytelen bezárni. Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, hogy nem a nagyobb áruházakban bevezetett kötelező akciózás az oka mindennek. Szerinte ugyanis a bezárások nagy része azért történik, mert a beszerezett árut sokkal nagyobb árréssel próbálják meg eladni, ezáltal az árazásuk nem versenyképes.

A vidéki településeken élők kevesebbet keresnek, mint a városi emberek, ráadásul több a nyugdíjas, akiknek szintén nem túl jelentős a havi bevételük. Ezek az emberek kétszer átgondolják, hogy hol és mit vesznek meg.

Sok falusi kisbolt csőd közeli állapotban van, az év végére pedig csak rosszabb lesz a helyzet. A kormány nemrég az év végéig meghosszabbította a kötelező akciózást, így addig javulás sem várható. A vállalkozók úgy gondolják, hogy az állami támogatás hiányában sokan be fognak zárni a következő pár hónapban - írta meg a Pénzcentrum.

A tulajdonosok azt mondják, hogy képtelenek felvenni a versenyt a szupermarketek 15-20 százalékos akcióival, a törvény meghosszabbításának hatására pedig tovább csökken majd a forgalmuk, ezáltal a bevételük is.

Több éves tendenciáról van szó

A főtitkár szerint nem lehet a kötelező akciókat okolni, hiszen évek óta egyre több kisbolt kénytelen befejezni a működését. A nagyobb áruházak megjelenésével, valamint a vásárlói szokások átalakulásával együtt, ez már a kilencvenes évek óta problémát jelent.

"Sokkal inkább azt látom az oknak, hogy az említett kiskereskedelmi egységekben nem nőttek fel ahhoz az árazási gyakorlathoz, ami a nagyobb áruházaknak régóta sajátja, vagyis a beszerzett árut sokkal magasabb árréssel igyekeznek eladni. Ha ez a szemléletváltás meg tud történni a kiskereskedelemben, akkor szerintem sokkal kevesebb kisbolt fog bezárni"

- mondta el a főtitkár. Hozzátette, hogy azért nem kell félteni az embereket, még mindig szívesen járnak kisboltokba.

A legtöbb falusi ember továbbra is otthon veszi meg a szükséges élelmiszereket, hiszen kizárólag ezeken a helyeken szeretik elintézni a bevásárlásaikat. A vidéki településeken a legtöbb helyen családias a hangulat, így a vásárlók szívesen járnak oda, ahol név szerint ismerik őket. Persze nem nagy tételben szoktunk vásárolni, így főleg a mindennap használatos dolgokat vesszük meg, mint a kenyér, a szalámi, a vaj, vagy éppen a zöldségek és a tejtermékek.

A másik fő probléma, hogy a kereskedelemben folyamatos a generációváltás, a falusi kisboltokban pedig a legtöbb esetben családtagok dolgoznak, a fiatalok veszik át a boltot, esetleg zárják be, mert nem akarnak ezzel foglalkozni. Nem csoda, hiszen ennek a korosztálynak a nagy része városokban képzeli el a jövőjét.

Nem okolhatjuk kizárólag a szupermarketeket, hiszen számos egyéb tényező nehezíti a kisboltok mindennapos működését - fotó: pexels.com

Muszáj lépést tartani

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, hogy bár valóban vannak boltbezárások, azért nem annyira rossz a helyet, mint évekkel korábban. A '90-es évek elején volt egy felfutás, akkor nyílt meg a legtöbb ilyen üzlet. A kétezres évektől azonban folyamatosan zártak be, évente 3-4 ezer kisbolt húzta le a rolót.

Nem lehet tehát kizárólag a kötelező akciózás rendszerét hibáztatni, bár az igaz, hogy a kisboltok nem vesznek részt benne. Általában azok zárnak be, akik nem tudják kiszolgálni az igényeket.