Lindab csarnokokkal a magyar gazdák is eséllyel indulhatnak a gabonapiacon

​Orbán István, aki a poroszlói határban műveli földjeit, éppen ezért építtetett könnyűszerkezetes Lindab csarnokot a Bavas Bau Kft-vel. A beruházás előnyeiről magát a megbízót, a csarnok műszaki tulajdonságairól pedig a kivitelező cég vezetőjét, Bagdán Ákost kérdeztük.

Mi indokolta az építkezést?
Orbán István: Igaz, hogy csupán családi vállalkozásként tevékenykedünk a mezőgazdaságban, de az a négyszáz hektár, ahol búzát, napraforgót, kukoricát és repcét termelünk, rendre olyan mennyiségeket hozott, amit az addig meglévő magtárainkban már nem tudtunk elhelyezni, ezért bővítenünk kellett a kapacitásunkat.

Hogyan talált rá a Lindabra?
O.I.: Azt eleve tudtam, hogy könnyűszerkezetes épületet akarok. A régebbi két tároló is fémből készült. Azokat még magam szereltem össze. A barkácsolás ideje azonban már a múlté. Most – a modern anyagokhoz, rendszerekhez – profi tervezők és szerelők kellenek. Én pont ilyen céget kerestem. Elárulom, nem volt könnyű.

Milyen akadályokba ütközött?
O.I.: Sok olyan vállalkozóval beszéltem, akinek – legalábbis szerintem – az autójában van az irodája. Ők valójában csak felveszik a munkát. Mivel fémlemezeket már boldog boldogtalan gyárt, nem lehet tudni, honnan is származnak az anyagok, mennyire időtállóak, megbízhatóak. Egyébként saját brigádjuk sem nagyon van. Felkérnek egy csapatot, hogy jöjjenek szerelni, az árra meg egyszerűen ráteszik a hasznukat. Ha az ember ilyen – elnézést a kifejezésért – „nepperekkel” dolgoztat, később nézheti, mikor ömlik a fejére a tető, és futhat a garanciája után.

Egy barátom viszont ajánlotta a Bavas Bau Kft-t. Mivel én nem bízok semmit a véletlenre – a mezőgazdaságban úgyis elég sok kiszámíthatatlan esemény van –, elmentem az üzemükbe. Ott kiderült, hogy Ákosék egyben egy Lindab Center üzemeltetői is, tehát egy magyarországi gyártóbázissal rendelkező világcég (már ezelőtt is sokat hallottam róluk) termékeit forgalmazzák, és persze sokat be is építenek. Láttam, hogy itt a tartószerkezettől a homlokzati burkolaton és tetőfedésen keresztül az utolsó csavarig minden együtt van, szóval egy rendszert alkot. Mivel nagyon jó árat is kaptam, egymás tenyerébe csaptunk.

Tényleg ennyire olcsóak lennének a Lindab termékei?
Bagdán Ákos: Én inkább az ár-érték arány felől közelíteném meg a kérdést: „mit kapunk a pénzünkért?”. A Lindab tűzihorganyzott svédacél alapanyagokból dolgozik. A burkolati lemezeik speciális bevonattal vannak ellátva, amelyeknek egyébként a jelentős színválaszték is köszönhető. A termékeik tökéletesen rozsdaállóak, mechanikailag igen szilárdak, ezért igen tartósak. Nagy ráfordításokat igénylő karbantartást nem igényelnek. A gyáruk Biatorbágyon van, tehát a hosszú évtizedekre (akár 20-30 évre) adott garanciák bármikor érvényesíthetőek. Rendszereik elemei a gerendázattól a csatornarendszerig tökéletesen kompatibilisek és műszaki, statikai, biztonsági szempontból bevizsgáltak. Rendelkeznek a megfelelő tanúsítványokkal.

Az eladott áruhoz jelentős hozzáadott érték társul innovációban, kiszolgálásban, műszaki támogatásban, tanácsadásban, a szállítás pontosságában és még sorolhatnám. Biztosan van pl. olcsóbb trapézlemez is a piacon, de – a fenti tények figyelembevételével – kijelenthetem, hogy ennyiért jobb nem nagyon akad.

Most az adatok tükrében nézzük meg, milyen csarnok is épült Poroszlón!
B.Á.: Ez egy 30 méter hosszú, 20 méter fesztávolságú, azaz 600 m² alapterületű csarnok. A gerincmagassága kilenc méter, a vállmagassága hat méter. Mivel a gabonatárolók falára jelentős oldalirányú nyomóerők hatnak, természetesen három méter magasságban vasbeton támfalat húztunk fel. Az elsődleges tartószerkezetet a Bavas Bau gyártotta, az ún. másodlagos tartószerkezet kialakításához használt Z szelemeneket, a Lindab Rainline ereszcsatorna rendszert, a kiegészítő alkatrészeket, csavarokat és – természetesen – a trapézlemezeket pedig a Lindab szállította. Az utóbbiakból a homlokzatra és a hatalmas (hat méter széles öt méter magas) ún. úszókapukra az LVP 20/05-öst, a tetőre pedig az LTP35/05-öst használtuk. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy az épület váza saját gyártás, a ruhája pedig Lindab.

Ilyen „vegyes„ csarnok esetén sem adódnak kompatibilitási problémák?
B.Á.: Szó sincs róla. Ennek két oka van. A Lindab egyrészt olyan komplex rendszereket gyárt, amelyek gyakran már meglévő épületrészekhez is illeszthetőek – gondoljunk csak egy tető ráépítésre vagy egy tetőcserére. Másrészt a mi statikus tervezőink az első pillanattól együtt dolgoznak a Lindab szakértőivel – a konzultációk folyamatosak. Az általunk elképzelt szerkezeti gyártmányok tehát már a tervezőasztalon összesimulnak a Lindab termékeivel.

Egy magtár legyen száraz! Poroszlón milyen technológiával oldották meg a terményekből felszálló pára kicsapódását és visszacsöpögését?
B.Á.: Egy olyan szigeteletlen – szaknyelven szólva –, hideg csarnok esetében, mint amiről most beszélgetünk, valóban fontos számolnunk a kondenzáció, azaz a páralecsapódás jelenségével. Ez a probléma viszont kiküszöbölhető a Lindab páramentesítő filcbevonattal. Ez a réteg átmenetileg megköti a párát, ami innen elpárolog. Ebben az esetben elengedhetetlen a helyiség megfelelő szellőztetése, mert így nem csepeg le a víz tető alatt tárolt anyagokra.

Mennyibe került vállalkozásának ez a csarnok, és milyen előnyöket jelent?
O.I.: Számoljunk! Huszonötmillió forintért van egy olyan magtáram helyben(!), amely 1500 tonna gabona befogadására is képes – Ákos szerint még vagy fél évszázadig. A termény értékesítése pedig majdnem úgy működik, mint a tőzsde. Az olyan részvénynek, amit éppen sokan akarnak eladni, lemegy az ára, illetve fordítva. Aki bessz fázisba kényszerül – pl. pénzszűke miatt – a papírok hirtelen eladására, az bukik az üzleten. Mivel már van hová tennem a búzámat, kukoricámat, ki tudok várni. Nem vagyok kiszolgáltatva betakarításkor a felvásárlónak, nem kell elfogadnom a túlkínálat következtében kialakuló alacsony árat. Eddig se nagyon tettem, viszont fizethettem a más magtáráért, meg persze a szállításért.

Ez a csarnok alig négy hónap alatt elkészült az idén. (Ezért is akartam ezt a technológiát!) És nézze meg, mennyi búza termett! Már áldom az eszemet, hogy belevágtam! Ugyanis, ha az ár télire ismét úgy megugrik, mint szokott, vagy a bőség miatt idén akár csekélyebb mértékben, máris jelentős összeg jön vissza a beruházásnak köszönhetően. Ha az árváltozásokkal az 1500 tonnára vonatkozóan kalkulálunk, akkor négy-öt év alatt megtérülhet a befektetett pénz.

Szóval igen sokat jelent ez nekem. Mert az a gazda, akinek nincs megfelelő méretű magtára, két rossz között őrlődhet: vagy helyet bérel drágán, vagy aratáskor ad el olcsón. Mint a beszélgetésből is kiderülhetett, én egy harmadik lehetőség mellett döntöttem, amikor a Bavas Bautól rendeltem Lindab-csarnokot: a jó minőséget választottam és olcsón. No, látja, ezt nem lehet megbánni!

További információt a Lindab csarnokokról ide kattintva talál.