Azt a 7 meg a 8-át
A Homo sapiens megjelenésétől nagyjából 300 000 év telt el, mire egymilliárd fővel benépesítette a Földet. Ez 1804 körül történt, a morfium felfedezésének évében, amikor Haiti kikiáltotta függetlenségét Franciaországtól, és amikor Beethoven először adta elő harmadik szimfóniáját Bécsben.
Barack Obama amerikai elnök első ciklusa óta a 7-ről a 8-ra jutottunk a legutóbbi egymilliárddal, alig egy tucat évvel azután, hogy elértük a hétmilliárdot
– legalábbis az ENSZ legjobb demográfiai becslései alapján. A tényleges időpont persze bizonytalan, mivel a világ egyes részein a népszámlálási adatok több évtizedesek. A COVID-19 idején néhány országban pedig gyakorlatilag lehetetlen volt minden haláleset rögzítése. Még a kifinomult számítógépes modellek is tévedhetnek akár egy évet vagy még többet, arról nem is beszélve, hogy senki sem végzett vagy végez globális, személyenkénti népszámlálást.
Ma reggel 9 óra 00 perc 07 másodperckor aztán elértük a 8 milliárd főt, mi emberek a Föld nevű bolygón.
Ma reggel fél 9 körül egy 8 milliárdan lettünk, mi emberek a Föld bolygón. Kép: Justin Viktor/Agroinform.hu
Akkor honnan tudjuk hány ember él a Földön?
Mi mindenesetre a wordometer.info adataiból indultunk ki, ami valós időben mutatja az emberiség lélekszámához kapcsolódó főbb paramétereket, így a születések száma is követhető a felületén. A Worldometer-t egyébként egy fejlesztőkből, kutatókból és önkéntesekből álló nemzetközi csapat működteti azzal a céllal, hogy világunk statisztikáit elgondolkodtató és időhöz igazodó formátumban elérhetővé tegye. Nincsenek politikai, kormányzati vagy vállalati kötődéseik, befektetők, adományozók, támogatások vagy támogatók. A szervezet teljesen független, és önfinanszírozó az automatizált hirdetések révén.
Az American Library Association (ALA), a világ legrégebbi és legnagyobb könyvtári egyesülete, a Worldometert az egyik legjobb ingyenes referenciawebhelynek választotta.
Az ENSZ november 15-ét nyilvánította „nyolcmilliárd napnak”, mert kétségtelenül fontos ez a pillanat. Az emberek mindenhol tovább élnek, mint eddig bármikor, köszönhetően a jobb egészségügyi ellátásnak, a tisztább víznek és a higiéniai feltételek javulásának, melyek mind csökkentették a betegségek előfordulását. A műtrágyák használata és az öntözés növelte a terméshozamot és javította a táplálkozást. Sok országban több gyermek születik, és sokkal kevesebben halnak meg.
Az ENSZ november 15-ét nyilvánította „nyolcmilliárd napnak”, mert kétségtelenül fontos ez a pillanat. Kép: Unsplash
Optimista ENSZ
Természetesen azok a kihívások is jelentősek, amelyekkel szembe kell néznünk, miközben a világ népessége folyamatosan növekszik. A környezetszennyezés, a túlhalászás pusztítja az óceánjaink élővilágát. A vadon élő állatok aggasztó módon eltűnnek, ahogy az emberek kiirtják az erdőket, pusztul az érintetlen természeti környezet a fejlesztés, a mezőgazdaság és a fából készült kereskedelmi termékek alapanyagigénye miatt. A még mindig túlnyomórészt fosszilis tüzelőanyagokkal működő globális energiarendszer által megterhelt változó éghajlat gyors tempóban válik a történelem legnagyobb fenyegetésévé, ami a biológiai sokféleségre, az élelmezésbiztonságra, valamint az ivóvízhez és a gazdálkodáshoz való hozzáférésre leselkedik. És ez a már ma élő emberszám esetében is így van.
„Úgy gondolom, hogy a népességrobbanás jövőbeni emberi életre gyakorolt pontos hatásai még meghatározásra várnak”
– mondta Patrick Gerland, aki az ENSZ Gazdasági és Szociális Minisztériumának népességbecslését felügyeli. „Eddig az általános tapasztalat az, hogy a világ sikeresen alkalmazkodott a problémáinkhoz, és megoldásokat talált rájuk” – mondta Gerland. „Azt hiszem, némileg optimistának kell lennünk.” Gerland elismerte azt is, hogy az éghajlatváltozás hatalmas fenyegetést jelent. „A status quo fenntartása és a semmittevés nem megoldás” – mondta. „Akár tetszik, akár nem, változások történnek, és a helyzet nem fog magától javulni. Jelenlegi és jövőbeli beavatkozásokra van szükség.”
Természetesen azok a kihívások is jelentősek, amelyekkel szembe kell néznünk, miközben a világ népessége folyamatosan növekszik. Kép: Unsplash
Kína és India helyet cserélnek
Mindeközben az általános népességrobbanás megcáfolja a demográfiai változások különböző típusait, amelyek szerte a világon formálódnak. A világ egyszerre néz szembe a hatalmas népességrobbanások és -összeomlások valószínűségével. Idén valószínűleg két évezred után először, Kína már nem lesz többé a Föld legnépesebb országa, hiszen India felülmúlja. Még az 1980-ban életbe lépett kínai egygyermekes politika előtt is „szinte folyamatosan csökkent a születések száma Kínában” – mondta Gerland. A jobb oktatás és karrier lehetőségeinek növekedésével ma is egyre több nő késlelteti a szülést, és máris kevesebb a szülőképes korú. Ezek a tendenciák a járvány idején felgyorsultak.
2020-ban 45 százalékkal kevesebb gyermek született, mint 2015-ben, és Kínában a születési ráta mára jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban.
Még a világ egyik leghosszabb várható élettartamával, 85 évvel büszkélkedve is, Kína 1,4 milliárdos lakossága várhatóan hamarosan csökkenni kezd – sőt, a hanyatlás már elkezdődött. A munkaerő mennyisége például egy évtizede zsugorodik az országban. Jelenleg alig két dolgozó tart el minden nyugdíjast vagy gyereket. A Nature egyik jelentése szerint a következő negyedszázadban valószínűleg 300 millió 60 év feletti ember él majd Kínában, ami megterheli a kormányzati forrásokat . Az egészségügyi költségek várhatóan megduplázódnak.
„Úgy gondolom, hogy a népességrobbanás jövőbeni emberi életre gyakorolt pontos hatásai még meghatározásra várnak" – mondta Patrick Gerland, aki az ENSZ Gazdasági és Szociális Minisztériumának népességbecslését felügyeli. Kép: Unsplash
Afrika az új Távol-kelet
Afrikában viszont a másik irányba haladnak a trendek, méghozzá rohamosan. A Száhel övezetben a népesség gyorsan növekszik. Nigéria lakosságának átlagéletkora mindössze 17 év, kevesebb, mint a fele Kínáénak és ehhez 219 millióan vannak. A születések száma ott is csökken, de továbbra is húszszor magasabb, mint Kínában. Az élelmezésbiztonság - főképp az idei háborúval terhelt évben - már most is aggodalomra ad okot. Az ország több mint egyharmada él rendkívüli szegénységben, nagyobb számban, mint bármely más országban, beleértve Indiát is, amely hatszor nagyobb. A háztartások harmadában van egy felnőtt, akinek időnként ki kell hagynia az étkezést, hogy a család túlélje a napot.
A 219 milliós ország lakossága egyes becslések szerint a század végére megnégyszereződhet. Addigra több ember élhet majd itt, mint Kínában, amelynek tízszer több földje van.
De minden a születési arányoktól függ. Mindezeket az előrejelzéseket feltételezések vezérlik, és a valóság könnyen vehet másik irányt. A születésszám csökkenésének legnagyobb hajtóereje az oktatás, különösen a lányok esetében. Egy évtizeddel ezelőtt a kutatók megállapították, hogy az oktatáshoz való hozzáférés növelése egymilliárd fővel lassíthatja a világ népességének növekedését a század közepére. A legfontosabb megválaszolatlan kérdések közé tartozik, hogy mennyivel és milyen gyorsan bővítjük ezeket az oktatási lehetőségeket a következő évtizedekben, melyek meghatározzák, hányan fogunk élni a Földön 2100-ban.
Egy évtizeddel ezelőtt a kutatók megállapították, hogy az oktatáshoz való hozzáférés növelése egymilliárd fővel lassíthatja a világ népességének növekedését a század közepére. Kép: Unsplash
A népességelőrejelzés bonyodalmai
A világ népességének mérése rövid távon nem túl ellentmondásos. „A 2050-ben élő emberek többsége már ma is él” – mondta Gerland. Az ENSZ, a Seattle-i és a Washingtoni Egyetem kutatócsoportjai és osztrák szakértők többnyire egyetértettek abban, hogy mit hoz a következő negyedszázad. A múlt eseményei alapján kevés a valószínűsége annak, hogy hamar újabb halálos világjárvány következik be. Az ukrajnai háborúhoz hasonló válságok ellenére a demográfusok nem számítanak a század közepére az egész bolygóra kiterjedő tömeges migrációra. A legtöbb szakértő úgy látja, hogy a népesség ekkorra nagyjából meghaladja majd a kilencmilliárdot. Ezt követően azonban az előrejelzések már nagyon eltérőek.
Néhány évvel ezelőtt az ENSZ úgy becsülte, hogy 2100-ra a Föld lakossága elérheti a 11 milliárdot.
Néhány évvel ezelőtt az ENSZ úgy becsülte, hogy 2100-ra a Föld lakossága elérheti a 11 milliárdot. Kép: ENSZ
Idén, az év elején az ENSZ lefelé módosította ezeket a becsléseket, mintegy 10,4 milliárdra, köszönhetően a családonként született gyermekek átlagos számának csökkentésében elért előrelépésnek. A bécsi Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet kutatói 2018-ban azt prognosztizálták, hogy a lakosságszám 2070-re 9,7 milliárdra emelkedhet, majd az évszázad végére körülbelül 9 milliárdra csökkenhet.
Lesznek elnéptelenedő régiók
„A fő feladat nem csak a termékenységről szól, hanem a gyermek- és csecsemőhalandóság elleni küzdelemben elért előrehaladásról” – mondta Anne Goujon, az IIASA népesedési programigazgatója. Eközben a Seattle-i Institute for Health Metrics szerint a lakosság száma 2064-ben eléri a 9,7 milliárd főt, de az évszázad végére 8,8 milliárdra, esetleg kevesebbre csökken. Közel két tucat országban, köztük Bulgáriában és Spanyolországban is a felére csökkenhet a lakosság száma. Az előrejelzések különbségének nagy része azon a komplex módszeren alapul, amelyet a kutatók a jövőbeli születési arányszám becslésére használnak.
A modellek közötti különbségek ellenére a kutatók mindegyike egyetért abban, hogy a klímaváltozás jövőbeli népesedési előrejelzéseibe való beépítésére tett eddigi erőfeszítések nem voltak megfelelőek. Részben azért, mert a lehetséges hatás nagyban függ attól, hogy a világ milyen gyorsan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A nehézségek egy része azonban az éghajlati hatások felmérésében is rejlik.
A Seattle-i Institute for Health Metrics szerint a lakosság száma 2064-ben eléri a 9,7 milliárd főt, de az évszázad végére 8,8 milliárdra, esetleg kevesebbre csökken. Kép: Unsplash
Az extrém hőség lakhatatlanná teheti a Közel-Kelet, a szubszaharai Afrika és India egyes részeit. A viharok ronthatják az élelmezésbiztonságot.
Azt sem tudjuk még, hogy hogyan reagálnak majd az emberek a tengerszint emelkedésére a sűrűn lakott tengerparti régiókban. A globális népesedési becslések mellett az éghajlatváltozás és a politika is valószínűleg nagyban befolyásolja majd az országok közötti migrációt. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa népességét nagyrészt eddig is a bevándorlás tartotta fenn, de ez az elmúlt években politikai aknamezővé vált. Más, csökkenő népességű országok, mint például Japán, még inkább vonakodnak a bevándorlók fogadásától. A fellendülő és csökkenő népességszámok közötti, az éghajlatváltozás által súlyosbított trendek azonban szinte mindenhol növelik a migrációs nyomást.
„Az egyetlen módja annak, hogy kilábaljunk ebből a demográfiai egyensúlyhiányból a jól menedzselt nemzetközi együttműködés”
– mondta Stein Emil Vollset, aki az IHME népességbecslését felügyeli.
(Forrás: National Geographic, Wordometer)
