Itt a tavasz és vele a medvehagyma ideje. A medvehagymát egyre többen kedvelik és színesítik vele az ételeiket. Ez azért is hasznos, mert a medvehagyma nemcsak finom, de nagyon egészséges is. Azonban nagyon oda kell figyelni rá, hogy ha saját magunk gyűjtjük, nehogy összetévesszük a gyöngyvirággal. A legjobb tehát, ha a saját kertünkben termesztjük, mert akkor egészen biztosan nem cseréljük össze semmi mással.
Így gyűjtsd a medvehagymát
A medvehagyma vagy vadfokhagyma egész Európában elterjedt, Magyarországon főként Zala, Somogy és Baranya vármegyék árnyas erdeiben, mocsaras, árteres területein találkozhatunk vele - tudjuk meg a noklapja.hu cikkéből.
Sokan gyűjtik be a medvehagymát a természetből, ami fokozott terhelést jelent az erdei ökoszisztéma számára. A Mecsekerdő Zrt. korábbi közleménye szerint felelős erdőlátogatással jelentősen csökkenthetjük a terhelést,
„ha erdőjáráskor lehetőség szerint nem térünk le a kijelölt turista-útvonalakról, így elkerülhetjük az erdő alján élő, számos védett, lágyszárú növény letaposását is."
A medvehagyma gyűjtése során arra is ügyeljünk, hogy csakis természetvédelmi területen kívül, és napi legfeljebb 2 kg medvehagymát gyűjthetünk engedély nélkül, saját fogyasztásra. A gyűjtés során pedig nagyon figyeljünk rá, hogy nehogy a medvehagymára hasonlító gyöngyvirágot akarjuk megenni, hiszen az rendkívül mérgező növény, melynek fogyasztása életveszélyes mérgezést, sőt, akár halált is okozhat.
Évelő növény, melyet akár balkonládában is nevelhetünk. Hazánkban a Mecsekben és a Gerecsei Tájvédelmi körzetben találjuk belőle a legtöbbet, a keleti területeken viszont egyáltalán nem terem meg.
_fill_540x300_0.jpg)
Medvehagyma vs. gyöngyvirág
1. Ha kihúzzuk a növényeket a talajból, rögtön látni fogjuk a különbséget, hiszen a medvehagymának hagymája, a gyöngyvirágnak tarackja van.
2. De meg is szagolhatjuk a növényeket, hiszen a gyöngyvirág levele szagtalan, ellenben a medvehagyma fokhagyma illatú.
A medvehagyma nagyon sok ételt tesz még finomabbá. Fotó: Shutterstock
3. A lelőhely is el tud igazítani bennünket. A medvehagyma soha nem fog napos mezőkön nőni, mert az árnyékos helyeket kedveli, míg a szintén árnyékot kedvelő gyöngyvirágot azért néha megtalálhatjuk kevésbé árnyékos helyeken is.
4. A medvehagyma levele kihajtáskor is lapos, színe fényes, élénkzöld, fonákja pedig hamvaszöld. A gyöngyvirág levele a hártyás hüvelylevelek közül hengeresen összetekeredve hajt ki. A színe matt, hamvaszöld, a fonákja viszont csillogó.
5. A gyöngyvirágnak harang, míg a medvehagymának csillag alakú virágai vannak.
A gyöngyvirág kis mennyiségben fogyasztva szív- és pulzus problémákat okozhat, valamint hasi fájdalmak léphetnek fel, de nagyobb mennyiségben nagyon súlyos, életveszélyes állapotot idézhet elő. Sőt, még a víz is mérgező, amelyben tartjuk, így nagyon óvatosnak kell lenni vele, és vigyázni kell a gyerekekre is.
A medvehagyma finom és egészséges
A medvék nagyon okos állatok, amit a medvehagymához fűződő viszonyuk is jól jelez. A medvehagyma ugyanis nem véletlenül kapta róluk a nevét. Népi megfigyelések szerint ugyanis a mackóknak azért a medvehagyma az egyik kedvenc eledele, mert a növény kiváló méregtelenítő és emésztésserkentő hatásának köszönhetően segít a medvéknek a téli álom alatt felhalmozódott salakanyagok kiürítésében.
A medvehagyma azon túl, hogy nagyon finom, nagyon egészséges is. Levelei kiváló A-, B1-, B2-vitamin, magnézium, vas és cink forrást jelentenek. Emésztést serkentő hatása van, ám a fogyókúrázók fogyasszák óvatosan, mert étvágyjavító.
Sajnos az évnek csak egy igen rövid időszakában juthatunk hozzá frissen. Éppen ezért érdemes tartósítani. Mélyhűtve nem igazán őrzi meg aromáját, azonban szárítva, vagy olajban tartósítva nagyon jól eláll a medvehagyma.
A medvehagymának vérnyomás- és koleszterincsökkentő hatása van. Felső légúti megbetegedések megelőzésére is kiváló, de a fokhagymához hasonlóan bélfertőtlenítő is. Véralvadásgátló szerekkel történő fogyasztása nem javasolt, mert a vérzés létrejöttének kockázata fokozódhat.
Nem csak belsőleg, külsőleg is hatásos a medvehagyma, hiszen a bőrre helyezve jól kezelhetők vele egyes gombás fertőzések. Érzékeny bőrűek azonban óvatosan bánjanak vele, mert csalánkiütést vagy bőrgyulladást is okozhat.
A medvehagyma minden része ehető, beleértve a bimbókat is. Levele akár nyersen, akár megfőzve is nagyon finom. Még a legegyszerűbb rántottát is igazán ízletessé varázsolja, de használhatjuk húsok, köretek és sós desszertek ízesítéséhez is.
Így legyen medvehagyma a kertünkben
A medvehagyma íze akkor a legfinomabb, ha még virágzás előtt szedjük le. A legegyszerűbb módja annak, hogy tavasszal friss medvehagymánk legyen, ha szeptemberben ültetünk belőle a kertünkbe.
A medvehagyma szereti a humuszban gazdag talajt. Érdemes a kertünk árnyékos és nem túl száraz részére telepíteni. A medvehagyma hagymáit 10 cm mélyen kell elültetni, jól előkészített talajba.
Ügyeljünk rá, hogy csak a leveleket szedjük le, a hagymát hagyjuk a földben, hiszen évelő növényként így jövőre is ellát majd minket ízletes leveleivel.
Így legyen gyöngyvirág a kertedben
A gyöngyvirág sok kertben kap helyet, hiszen igazán szép és illatos virág. Azonban fontos, hogy ha medvehagymát is ültettünk, akkor jelöljük meg mindkettőt, nehogy összekeverjük őket a kertünkben.
A gyöngyvirág a tisztaságot, a megbízhatóságot és a hűséget jelképezi. Nem véletlen, hogy sok menyasszonyi csokorban kap helyet.
A gyöngyvirágot nem szabad összetéveszteni a medvehagymával. Fotó: Shutterstock
A gyöngyvirág a spárgafélék családjába tartozik. Az árnyékos helyeken is megél, levelei mindig kettesével vagy hármasával állnak, amelyek közül kiemelkedik a fürtös, fehér virágzata. A gyöngyvirág gumókat február és március környékén ültethetjük el, de a szeptember is alkalmas erre. A gyöngyvirág áprilisban és májusban örvendeztet meg bennünket virágaival.
A természetben a tölgyesek aljnövénye a gyöngyvirág. Rizómáival sűrűn behálózza a talaját, virágai a tőkocsányán úgy sorakoznak, mintha apró, fehér kis gyöngyök lennének. Szépsége mellett pedig illata is fantasztikus. Érett bogyója élénkpiros színű és erősen mérgező, így nagyon ügyeljünk rá, hogy a gyerekek ne férhessenek hozzá.
A gyöngyvirág nagyon kedveli az árnyékot, így érdemes a kert azon részére ültetni, ahol ezt megkapja. Kedveli a jó vízelvezetésű talajt, különben a sok víz miatt a gumói könnyen elpusztulhatnak. Miután megtaláltuk a számára tökéletes helyet, javítsuk fel a talajt érett komposzttal, vagy tőzeggel.
A gumók gyökereinek a végéből vágjunk le körülbelül 2 cm-t, hogy a nedvesség hamarabb be tudjon jutni a gyökerekbe, ezáltal a gyöngyvirág gyorsabban fog növekedni. Úgy ültessük el a gumókat, hogy a felső részük a felszínen maradjon. A gumók között hagyjunk 4 cm távolságot. Miután elültettük, alaposan nyomkodjuk le körülötte a talajt, majd öntözzük meg.
Virágzáskor vágjuk le a virágszárakat, azonban a virágzást követően ne vágjuk le a leveleit, hiszen azok miatt a növény tápanyaghoz juthat. Fontos a gyöngyvirágot tavasszal és ősszel is trágyázni.
A gyöngyvirág gyorsan terjeszkedő növény, így hamar befutja környezetét. Érdemes köré szegélyt tenni, hogy valamelyest kordában tudjuk tartani a terjeszkedését. A gyöngyvirág alacsony növésének köszönhetően ültethető akár sziklakertekbe is.
Legyünk tehát óvatosak, hogy még véletlenül se keverjük össze a két növény levelét!
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_360x200_0.jpg "Biomassza, takarmányfehérje és karbonsemlegesség – Merre tart a Hungrana?")
