Az agrárminiszter a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) hétfői tisztújító közgyűlésén beszélt erről Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE).
Nagy István hangsúlyozta, hogy az összefogásra a kormány is nyitott, és történelmi jelentőségű támogatást biztosít a gazdáknak az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulással. A soha nem látott mértékű nemzeti társfinanszírozás nemzedékek óta nem látott esélyt ad arra, hogy nemzetközi szinten is versenyképes mezőgazdaság és élelmiszeripar épüljön ki Magyarországon.
Az agrárminiszter szerint a támogatások éppoly fontosak, mint a gazdaképviseletek együttműködése, hiszen
az éghajlatváltozás miatt hagyományos módszerekkel ma már nincs versenyképes mezőgazdaság.
A magyar agrárium erősödik, de a világ szűk esztendők előtt áll, az élelmiszerválság következményei beláthatatlanok. A hatékonyság mellett a gyorsaság ugyancsak felértékelődik – hívta fel a figyelmet. Az aszályhelyzetre a kormány azonnal reagált is, hogy az érintett termelők felkészülve várhassák a következő gazdálkodási évet.
Nagy István agrárminiszter beszédet mond a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) országos tisztújító közgyűlésén a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumban 2022. szeptember 19-én – Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A tárcavezető kitért a brüsszeli támogatásokról szóló tárgyalásokra. Elmondta, hogy sokszor a végsőkig kellett elmenni a magyar érdekek képviseletében, a végeredmény ugyanis hosszú távon határozza meg a magyar vidék jövőjét. Fontosnak tekinti, hogy a fenntarthatósági követelmények ne terheljék fölöslegesen a termelőket, de valóban javítsák a környezet állapotát, valamint azt, hogy a támogatások segítsék a nemzedékváltást a gazdatársadalomban, a legsérülékenyebb gazdaságok pedig fokozott támogatásra számíthassanak.
Magyarország az EU-n belül az egyik legnagyobb arányban csoportosít át forrásokat a kistermelőknek, akik kiegészítő jövedelemtámogatás formájában új, hektáralapú kifizetési lehetőséghez jutnak - közölte Nagy István.
Tagdíjkedvezményt kaphatnak az aszálykárosultak a NAK-tól
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szintén az összefogás jelentőségét emelte ki, mert szerinte az időjárási szélsőségekkel, az ukrajnai háború következményeivel, az emberre és állata veszélyes járványokkal csak így lehet megbirkózni. Győrffy Balázs sikeresnek értékelte a kormánnyal kialakított együttműködést, mivel számos javaslatukból jogszabály lett. A brüsszeli kapcsolatok ugyanakkor "lehetnének harmonikusabbak is" - fogalmazott.
A agrárkamara vezetője szerint a helyzetet nehezíti, hogy a mostani kihívások közepette a gazdáknak szinte lehetetlen tervezniük, miközben a költséges korszerűsítések nem állhatnak le. Szükség lesz ezért minden támogatásra, a NAK pedig maga is segíteni akar azokon, akik nehéz helyzetbe jutottak - tette hozzá. Ha a szervezet közgyűlése elfogadja, az idén az árbevétel alapján fizető aszálykárosultak tagdíjkedvezményt kaphatnak a NAK-tól.
A mezőgazdászoknak kulcsszerepük lesz a jövő alakításában
A MATE rektora a világszintű kihívások miatt különösen fontosnak tekinti, hogy az egyetem részt vegyen a Magosz és a NAK együttműködéseiben. Gyuricza Csaba hangsúlyozta, hogy a MATE ma már sokkal több, mint felsőoktatási intézmény, hiszen országos hálózat áll mögötte, kutatások és innovációk fontos résztvevője. A mezőgazdászoknak kulcsszerepük lesz a jövő alakításában, így az agrárszakemberek képzése is egyre fontosabb - tette hozzá.
Magosz közgyűlés: az asztalnál Süle Katalin levezető elnök, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora – Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A gazdák számára sosem volt home office
Jakab István, a Magosz elnöke közgyűlési beszámolójában a közelmúlt és a következő évek kihívásairól beszélt. Kiemelte, hogy a gazdák számára sosem volt home office, a kötelességüket a legnehezebb időkben is teljesítették, de folyton újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek. Békére kell törekedni, hogy a háború hatásainak elszenvedése helyett folytatni lehessen a nyugodt építkezést, és azért is, mert a szankciók sem feltétlenül eredményesek. Megjegyezte, hogy az orosz mezőgazdaság például az előző évtized közepén elrendelt büntetőintézkedések miatt rengeteget fejlődött az utóbbi években.
Jakab István bízik abban is, hogy rendeződnek a kapcsolatok Brüsszellel, és megszűnik a "kettős mérce" az EU részéről. Különösen akkor lát erre esélyt, ha az Európai Parlament összetétele megváltozik a következő választás után.
A Magosz vezetője egyetértett az agrárminiszterrel abban, hogy az összefogás sok nehézségen átsegíti a termelőket, de ettől függetlenül úgy véli, hogy Magyarországnak meg kell kapnia a neki járó uniós forrásokat, hiszen csak az aszály csaknem 1000 milliárd forintos kiesést okozott. A gazdáknak ezen felül be kell szerezniük a termeléshez szükséges, de rohamosan dráguló alapanyagokat, eszközöket, de cserébe értékes segítséget nyújthatnak például a szárazság elleni infrastruktúrafejlesztésekben, környezetvédelmi együttműködésekben. (Forrás: MTI)
A legfontosabb feladatok
A tisztújító közgyülést követően Jakab Istvánt az Agroinform kérdezte arról, hogy milyen feladatokat tart a legfontosabbnak a MAGOSZ a következő időszakra nézve.
"A magyar gazdatársadalom megint egységes, erőt sugárzó, tudja mit akar" – mondta Jakab István. A tervek szerint a Magoszon belül folytatódni fog az eddigi, a gazdák érdekeit képviselő szakmai munka, csak jóval nagyobb intenzitással, mivel a kihívások is nagyobbak, gondolva itt a háború okozta árrobbanásra és az aszály okozta szörnyű kártételre.
Az egyik legnagyobb feladatnak a vízgazdálkodás kérdését nevezte meg Jakab István. "A biztonsági tározórendezek ugyan rendelkezésre állnak, de azokban nem lehet tárolni vizet. Most az a fontos, hogy a Kárpát-medencébe befolyó vizeket minél nagyobb arányban meg tudjuk tartani, tározókat hozunk létre. Rendbe tesszük a csatornarendszereket, műtárgyakat, hogy működőképes legyen az öntözési infrastruktúra, oda tudjuk vinni a vizet, ahol szükség van rá" – hangsúlyozta a Magosz elnöke.
Az első és másodlagos vízművek kialakítása és karbantartása állami feladat, de a harmadlagos vízmű gazdafeladat, szükség van arra, hogy ezek a rendszerek megfelelő vízügyi mérnöki irányítás mellett kiépüljenek. Mint mondta, az a cél, hogy a gazdák kapjanak arra kiemelt támogatást, hogy eszközöket tudjanak beszerezni. Kiemelte a karbantartás jelentőségét, hiszen ha minden csatorna rendben van, és van elegendő víz is a tárolókban és a csatornarendszerekben, akkor aszály esetén egy millió hektár öntözésében lehetne eredményeket elérni.
Az öntözés kérdésén túl az is sorsöntő, hogy sikerül-e előrelépéseket tenni az agrárium generációváltását illetően, hiszen tény, hogy a gazdák közel 70%-a 60 év feletti, ami miatt elodázhatatlan a fiatalok megnyerése az agrárium számára. Rengeteg előrelépés történt az agrárium mondernizációjának érdekében:
- elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiája,
- ma már a precíziós gazdálkodás összes elemét képesek vagyunk alkalmazni,
- zajlik a precíziós szakmérnök képzés,
- felállt a Drón Koalíció.
"Korszerű tudásra van szükség. Enélkül már nem lehet eredményesen gazdálkodni, és ez a tudás a fiataloknál van meg. Az idősebb generáció pedig hatalmas tapasztalattal rendelkezik. Ha ezt a két képességet egy irányba tudjuk terelni, akkor csodákra leszünk képesek. Fontos, hogy párbeszéd és együttműködés legyen a generációk között, ezt a folyamatot is igyekszik segíteni a Magosz" – folytatta Jakab István.
A MAGOSZ 17 szakmai szervezettel együttműködésben dolgozik azért napi szinten, hogy segítse az agrárium szereplőit. A 17 szakmai szervezet a garancia arra, hogy minden egyes területtel kapcsolatban rendelkezésre áll az a speciális tudás, ami a leghatékonyabb feladatellátáshoz szükséges.
