Ki ne csodálkozna rá a végtelen napraforgómezők életerőt sugárzó látványára és ki ne szeretne minél többet megtudni erről a növényről. Nos, most itt az alkalom, hogy minél több információval gazdagítsd a tudásodat!
A napraforgó olaja keresett exportcikké vált hazánkban az 1970-es évek végétől – fotó: pixabay.com
Annak ellenére, hogy nem őshonos, szeret itt lenni
Aki azt hiszi, hogy ez a növény „hazai", nagyot téved: a napraforgó nálunk nem őshonos, Észak-Amerika nyugati feléről származik, ahol már 3000 évvel ezelőtt termesztették az indiánok. Európába spanyol hódítók hozták be 1569-ben, akkor még csak dísznövényként tartották számon. Haszonnövényként 1716 óta tekintenek rá, miután Angliában szabadalmaztatták a napraforgóolaj sajtolásának módszerét – írja az egy.hu.
Olajtartalmuk miatt legelőször a 19. századtól ültettek hatalmas napraforgómezőket Oroszországban, míg Magyarországon az áttörést a magasabb olajtartalmú fajták, a nagyobb hozamú hibridek behozatala hozta meg 1975 után. A napraforgó olaja keresett exportcikké vált hazánkban az 1970-es évek végétől.
A napraforgó magjai a növény fészekvirágzatának tányérján helyezkednek el, aminek az átmérője 10-40 centiméter lehet. Bizonyos tudományos megfigyelések arról tanúskodnak, hogy a palánták keletről nyugat felé fordulva követik a napot, majd éjszaka 180 fokot visszafordulva várják a napfelkeltét.
A kifejlett növények azonban már nem forognak, azok (dél)kelet felé fordulva maradnak. Ez azért is jelentős, mert minél több fény éri a növényt, annál nagyobbra nő és annál több lesz majd a termése.
A napraforgómag amellett, hogy kedvelt madáreleség, mi, emberek is szívesen rágcsáljuk, de ezzel nemcsak a nassolási ingerünket enyhíthetjük, hanem rendkívül egészséges is a számunkra. 35-60 százaléka zsírsavat tartalmaz, amelyek 65-70 százaléka többszörösen telítetlen. A zsírokban oldódó vitaminok közül jelentős mennyiségben tartalmaz E- és A-vitamint, nagyon sok benne a sejtanyagcserében fontos szerepet betöltő lecitin, de nagyon magas a fehérjetartalma is.
A napraforgómag amellett, hogy kedvelt madáreleség, mi, emberek is szívesen rágcsáljuk – fotó: pixabay.com
A napraforgómag nagyon értékes a szervezetünk számára
Mértékkel fogyasztva a napraforgómagnak fontos szerepe van egészségünk megőrzésében:
- megelőzi a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását, mert a benne található zsírsavak hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez és kedvezően befolyásolják a vérnyomást
- értékes tápanyag a cukorbetegek, a székrekedéssel küzdők, a kismamák és az idősek számára
- kiváló B1-vitamin-forrás, így fontos szerepe van a szénhidrát-, aminosav- és az alkohol-anyagcserében
- magas E-vitamin-tartalma jelentősen hozzájárul a káros szabad gyökök sejthártya- és DNS-károsító hatásának csökkentéséhez
- hatékony összetevője lehet a daganatmegelőző étrendnek
- ásványi anyagok közül magnéziumot, kalciumot és káliumot tartalmaz nagyobb mennyiségben, a magnézium és kalcium hozzájárul a csontritkulás megelőzéséhez, a kálium pedig támogatja a szív és az idegrendszer működését.
A napraforgóolaj a margaringyártás egyik fontos alapanyaga – fotó: pixabay.com
A napraforgóolaj felhasználása
A napraforgóolajat a növény magjából nyerik hideg vagy meleg sajtolással. Eleinte a bőr- és gyapjúfeldolgozásban használták, étkezési célból csupán a 20. század eleje óta tartják számon. Előtte az olajból szappant készítettek vagy festéket gyártottak, majd csak 1940 után vált tömegessé az élelmezési felhasználása. Napjainkban étolajként emlegetjük, többek között a margaringyártás egyik fontos alapanyaga. A finomított napraforgóolajnak hasznát vették/veszik a kenőcsök és emulziók alapanyagaként.
A népi gyógyászatban alkalmazták a nehezen gyógyuló sebek és a száraz, pikkelyesen hámló bőr kezelésére is. A napraforgó sárga virágait megszárítva és leforrázva teaként alkalmazták magas vérnyomás kezelésére, vízhajtásra és lázcsillapításra!
A napraforgómag is nagyon népszerű, a boltokban natúr vagy sózott formában, pirított vagy pörkölt változatban kapható. Izgalmas összetevője lehet a leveseknek, a salátáknak, a raguknak, a szendvicskrémeknek, müzliknek, süteményeknek, illetve a turmixoknak.