Az agrárminisztérium nemrég megjelent 20/2021. (V. 17.) AM rendelete az élelmiszer-előállító létesítmények bejelentésére vonatkozó részletes szabályok mellett egyszerűsítést és bővülő lehetőségeket jelentő változásokat vezet be az élelmiszerforgalmazók, vendéglátók és kistermelők számára – tájékoztat a Nébih.

Megszűnik a külön engedély

Megszűnik a rendelet mellékletében felsorolt élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához szükséges különengedélyezési eljárás. Július 1-jétől a FELIR azonosítóval rendelkező élelmiszer-vállalkozó a területileg illetékes jegyzőnél (kereskedelmi hatóságnál) tett bejelentést követően jogszerűen forgalmazhat élelmiszert és végezhet vendéglátó tevékenységet.

A hatóságok a jövőben is bármikor, előzetes bejelentés nélkül tarthatnak kockázat alapú ellenőrzést – fotó: MTI

Nem változott, hogy a jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikusan megküldi az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak. A bejelentésről tehát az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a jegyző által értesül.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok természetesen a jövőben is bármikor, előzetes bejelentés nélkül tarthatnak kockázat alapú ellenőrzést az egységekben, hogy megvizsgálják, teljesülnek-e az adott tevékenységre vonatkozó EU és nemzeti jogszabályokban leírt feltételek.

Változik a kistermelői szabályozás

Megváltozik a kistermelői élelmiszerek értékesítésének területi korlátozása: Ezentúl a kistermelő az általa megtermelt alapterméket (például zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást, tejet, baromfi és nyúl húst), élő halat, valamint az alaptermékből általa előállított élelmiszert (például lekvárt, savanyúságot, sajtot, kolbászt) – saját gazdasága mellett az egész ország területén értékesíthet a végső fogyasztónak, továbbá kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek.

A jövőben az értékesítés mellett a termelést és az előállítást is végezheti a kistermelővel egy háztartásban élő személy – fotó: MTI

Továbbra is kivételt jelent a sertés, a juh, a kecske, a szarvasmarha, a strucc és az emu húsa. Ezeket kizárólag -    saját gazdaságának helyén a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli – tehát a gazdaságával azonos megyében lévő, valamint budapesti –, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesítheti a kistermelő.

A módosítás kiegészíti a kistermelői tevékenységbe bevonható személyek körét. A jövőben az értékesítés mellett a termelést és az előállítást is végezheti a kistermelővel egy háztartásban élő személy, valamint hozzátartozója (házastárs, bejegyzett élettárs, nagykorú gyermek, testvér, szülő, nagyszülő) és alkalmazottja.

Pusztán szövegszerű változás a „Magyarország területén legfeljebb 40 km” szövegrész helyett a „legfeljebb 40 km” szöveg használata. Ez nem jelent érdemi változást. A szövegrész elhagyását a jogalkotási törvény indokolja, mely kimondja, hogy a jogszabály területi hatálya Magyarország területére terjed ki. Csak akkor kell a területi hatályt külön meghatározni, ha a jogszabály Magyarországtól eltérő területen is érvényes.

A szaktárca meghatározta az egyéb jogszabályban nem definiált engedélyezett ideiglenes árusító hely fogalmát is: „olyan időszakos árusító hely, amelynek működését a terület használatára jogosult engedélyezte”.