Az UkrAgroConsult intézet február végén Prágában rendezte a Black Sea Grain konferenciát, ahova a világ minden tájáról érkeztek a terménypiaci szereplők. Az előadók között voltak a legismertebb kutatóintézetek, elemzőházak, szállítmányozó, kereskedő és biztosítócégek szakemberei. A tanácskozáson elhangzott információkat foglalom most össze (néhány közvetítő cikk egy-egy előadásról már megjelent korábban).

Az előadók a „medve" piaci körülményekből indultak ki, és azok tulajdonságaira helyezték a hangsúlyt, mert a legtöbb termény esetében sajnos hónapok óta leszálló ágban vannak az árak. A technikai indikátorok is a „bikák" eltűnését jelzik.

A mérleg oldaláról nem mutatkozik sok lehetőség a drágulásra, mert a túlkínálat jellemző a globális terménypiacokon, és a makroökonómiai tényezők sem kedvezőek. A legtöbb termény esetében magas készletek vannak, és a vetésterületek mértéke jelentősen nő(tt) a 2023/24. gazdasági évben. A feldolgozás és az export is sok helyen akadozik, ami probléma, mert ezek is a vevők alkupozícióját javítják. A termelők nagy eladatlan készleten ülnek még globálisan, és ezek értékesítési kényszere is lefelé húzza az árakat.


Sajnos a vevők nem kapkodnak az árukért, mert nagyon megemelkedtek a finanszírozási, a logisztikai és az egyéb költségek. A piacon jelenleg nincs olyan sztori, amely miatt készletezniük kellene, ezért közvetve a termelőkkel fizettetik meg ezeket a kiadásokat. Az időjárás és a geopolitikai változások mozdíthatják csak ki a felvásárlókat ebből az álláspontjukból, de ezek a hatások még csak halványan látszanak.

előadás

Az UkrAgroConsult intézet február végén Prágában rendezte a Black Sea Grain konferenciát – fotó: Agroinform.hu

Az időjárás mindig fontos szerepet kap a terménypiaci mozgásokban. Az évben megvannak azok az időszakok, amikor nagy árváltozást tud hozni egy-egy hír. Dél-Amerikában egyelőre kedvező volt az időjárás, ezért is ment még lejjebb például a szójabab ára, de a következő hónapokban nagy szárazságot várnak az időjárási modellek alapján a legfontosabb termelési övezetekbe.

szójabab

Dél-Amerikában egyelőre kedvező volt az időjárás, ezért is ment még lejjebb a szójabab ára – fotó: Shutterstock

A kerekasztal-beszélgetésben elhangzottak alapján Európa (Ukrajnában és Oroszországban is) és az USA jelentős részén rekordmelegek vannak jelenleg, illetve szárazság várható a következő hónapokra. Ez sok mindent változtathat például a búza piacán, ahol jelenleg nagyon rossz fundamentálisan a helyzet, de a szárazság hatására megindulhat a vevők készletezése, ami áremelkedést hozhat.

A pénz még mindig nagyon drága, és a pénzügyi befektetők most is, mint mindig, a nagy sztorikat keresik. Hasznot realizálni sokkal egyszerűbb az aktuális „bika" piacokon. A részvénypiacokon az AI, a kötvényeknél a magas hozamok, a származtatott termékek és a Bitcoin új szárnyalása, melyek a pénzpiacokat mozgatják. A terménypiacokon a short pozíciók mértéke rekordmagas szinten van, és amíg nem változik meg a hangulat a tőkepiacokon, nagyon kicsi a lehetőség a változásra. Az tudomásul kell venni, hogy a befektetők „pozitív" jelenléte tudja csak a határidős terménypiacot kimozdítani, melyek forgalmának mértéke eltörpül a fizikai piacoké mellett, de a kettő kéz a kézben jár. Sokszor élveztük már termelőként a spekulánsok „pozitív" jelenlétét, és most nagyon hiányoznak.

búza

A rekordmelegek és a szárazság sok mindent változtathat a búza piacán – fotó: Shutterstock

A termelők globálisan nehéz helyzetben vannak, mert a legtöbb növény veszteségesen termelhető, és a finanszírozási költségek növekedése is probléma. Az teljesen mindegy, hogy brazil, amerikai, német, magyar vagy ukrán gazdáról legyen szó, mert mindenki a saját szintjén „nyomorog". A gazdatüntetések is a jövedelmezőségi problémákat helyezik előtérbe. Persze lehetnek ágazatok, melyek most is jövedelmezőek, de a következő pár évben nagy volatilitás várható a „profitban". A költségek csökkentése és a hatékonyság hangsúlyos tevékenység kell hogy legyen a jövőben.

Az egyértelműen látszik, hogy Kína tevékenysége a terménypiacokon kiemelt szerepben van, mert a globális terménykereskedelem legnagyobb vevője több terménynél. Az ázsiai ország döntései nagy hatással vannak a régiókra. Például az elmúlt években Brazíliából (és Ukrajnából is) vásárolja a kukorica- és a szójababigényének nagy részét, ami negatív irányba tolja a korábbi exportőrei piacait. Kína lassulása miatt a csökkenő fogyasztás és az USA-val romló külpolitikai kapcsolata mind felforgathatják a globális terménypiacokat. Az év egyik legnagyobb kérdése az USA elnökválasztása, mert Trump nagy kockázatot jelenthet a két ország kapcsolatára.

A logisztika kérdéseit leginkább Ukrajna szempontjából ismerhettük meg. A terményszállítás visszakerült a tengeri kikötőkbe az elmúlt hónapokban, ami jelentős költségelőnyt jelent az ukrán produktumoknak. A Fekete-tengeri Egyezmény megszűnése után november óta egyre biztonságosabb a tengeri hajózás. A nemzetközi hajózási vállalatok különböző zászlók alatt szállítják már az ukrán árukat, és a biztosító cégek is kifejlesztették a megfelelő biztosítási konstrukciókat.

Az ukrán gabona még mindig az olcsóságával próbál versenyezni, melyet a hullámzó szállítási költségek versenyképtelenné tesznek a szárazföldön, de a tengeri szállítás hatalmas előnyt jelent. Spanyolország vagy Franciaország néhány térségébe olcsóbban eljuttatják hajókon a terményt, mint Európából bárhonnan. A konstancai kikötő egyik nagy nyertese a jelenlegi helyzetnek, mert megduplázta a forgalmát a háború kitörése óta.

Tengelyen is hatékony az ukrán szállítás, de a kapacitás még korlátozott, és nagyon volatilis az ár. Hatalmas átrakóközpontok épültek Ukrajna és az EU közös határain, melyeket vélhetően a későbbiekben szeretnének használni. Az ukrán termeléstechnológiát folyamatosan fejlesztik, illetve próbálnak megfelelni az EU elvárásainak a szerhasználatban és a nyomonkövethetőségben. Az ukrán gazdák is veszteségesen termelnek, ezért vélhetően ők sem tudják már nagyon levinni a termények árát.

Egyébként az ukrán szakemberek többször elmondták, hogy az EU nem lesz a fő piaci irányuk a jövőben sem, de a kiépült logisztikai kapacitások irányában is szállítanak majd szívesen, ha lesz rá igény. (Egyébként az uniós feldolgozók szempontjából szerintem már nem akkora lehetőség az ukrán termény, mert a korábbi 100-150 dolláros tonnánkénti előny 10-20 dollárra csökkent, ami már nem biztos, hogy megéri a sok pluszmunkát. Persze a szállítási költség is fontos, ezért Dél-Spanyolországban még mindig alternatívát fog jelenteni az ukrán termény.)

Sajnos a konferencián elhangzott információk alapján nehéz helyzetben vannak a termelők, mert nagyon kicsi az esélye az áremelkedésnek, és a termelési költségek nem csökkennek megfelelő mértékben.

Gazdálkodóként az időjárásban és a tüntetések által elért szabályozói változásokban bízhatunk csak rövid távon. Hosszabb távon a javuló befektetői környezetben, az épülő feldolgozóiparban és a valami nagy sztoriban bízhatunk. Az biztos, hogy az ukrán terményekkel vélhetően továbbra is számolnunk kell, és a szokásos helyett valami újat kell kitalálnunk.

Indexkép: Shutterstock