Az Agrárminisztérium az alábbi közleményében tájékoztatja a gazdálkodókat:

"Megfelelő öntözésessel csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait. A mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja az öntözésfejlesztés, ami társadalmi, valamint környezeti szempontból is kulcskérdés.

Az Agrárminisztérium egyik alapvető célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő elterjesztése. Így a magyar gazdálkodók rugalmasan alkalmazkodhatnak az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és tovább javíthatják a mezőgazdasági termelés hatékonyságát is. Magyarország érdeke, hogy támogassa a felszíni vízből való öntözést, előmozdítsa az öntözéses gazdálkodás termelői oldalán történő beruházásokat és megteremtse az öntözéshez szükséges szakmai, jogi illetve finanszírozási feltételeket. A kormány tíz éven keresztül évente 17 milliárd forintnyi pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez.

Jelenleg körülbelül 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, viszont a magyar gazdák 400-500 ezer hektárt is öntöznének. Ennek érdekében létrejött a Nemzeti Földügyi Központban az öntözésfejlesztési főosztály, az új öntözéses gazdálkodási törvény és a végrehajtási rendelete pedig lehetővé teszi, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban hozzá lehessen férni az öntözés megvalósításához szükséges jogosultságokhoz."

Mik azok az öntözési közösségek?

A gazdák közötti együttműködés kifejezetten fontos, az új jogszabály ezért hozta létre az öntözési közösségek kategóriáját. Ezek a csoportok speciális támogatási formákat is igénybe vehetnek, készíthetnek környezeti körzeti tervet, és akár harmadlagos művet is üzemeltethetnek az öntözési körzeten belül. A közösségek száma folyamatosan bővül, 2020 év végéig 25-en kaptak elismerést a működésre.

A Keleti-főcsatorna hazánk egyik legkorábban kialakított öntözőrendszerét szolgálta ki, ma természetvédelmi szempontból is fontos szerepet tölt be – fotó: MTI Archívum

A 2019-es öntözéses gazdálkodásról szóló törvény több ponton is orvosolta azokat a hiányosságokat, melyek a visszatartották a gazdákat a költséges technológiák kialakításától. Az öntözési szolgalomjog fogalmának bevezetése feljogosítja arra az öntözést kiépíteni kívánó gazdát, hogy a szomszéd földtulajdonos területén átvezethesse a szükséges létesítményeket. A szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben alapítja és jegyezteti be. A szolgalmat „eltűrő” felet a korlátozás mértékének megfelelően kártalanítás illeti meg, melyet a vízjogi engedélyes térít meg. A kártérítés mértékét a végrehajtási rendeletben fogják szabályozni.

Szintén a fenti törvény szabályozza az öntözési közösségek létrehozásának módját. Ezek tagjai olyan, az öntözni kívánt terület használati jogával rendelkező gazdasági társaságok vagy szövetkezetek, mezőgazdasági termelők lehetnek, melyek az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség- és gyümölcstermesztés esetén pedig 10 hektár öntözésének a lehetőségét biztosítja.

Az öntözési közösségeket a miniszter ismeri el, a közösségek létrehozása iránti kérelmeket a Nemzeti Földügyi Központhoz lehet benyújtani, amely a szakmai véleménnyel együtt felterjeszti azt az agrárpolitikáért felelős miniszternek. (www.nfk.gov.hu) A Központ 2019-es létrehozásának egyik legfontosabb célja az volt, hogy azok a gazdák, akik területeiknek az öntözésfejlesztés kihívásaival szeretnének megküzdeni, adminisztratív segítséget kapjanak, és egyszerűbb engedélyezési eljárás lebonyolításával valósítsák meg terveiket.

Részletesebb információkért és már működő öntözési közösségek bemutatásáért kattintson korábbi cikkünkre:

Öntözési közösség: így végre megérheti belevágni az öntözéses gazdálkodásba?