Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága és a Közös Kutatóközpont közzétette az EU mezőgazdasági piacaira vonatkozó legfrissebb, 2024-2035. közötti időszakra kiterjedő középtávú előrejelzését. A prognózis az EU-27 tagállamára vonatkozóan mutatja be az unió mezőgazdasági piacainak és az egyes ágazatok bevételeinek, valamint a globális piaci változásoknak a várható kilátásait – írja a nak.hu.

Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG AGRI) és az EU szakpolitikáihoz tudományos tanácsadást és támogatást nyújtó Közös Kutatóközpont (JRC) 2024 decemberében közzétette a „EU Agricultural Outlook 2024-2035” című kiadványt, mely átfogó értékelést nyújt az elkövetkező tíz évre vonatkozóan a EU mezőgazdasági árupiacairól.

Az anyag részletes tájékoztatást ad a főbb mezőgazdasági termékek előállítására, fogyasztására, kereskedelmére és áraira vonatkozó adatokról, figyelembe véve az egyes EU-tagállamok KAP-stratégiai terveiben rögzített közvetlen, mennyiségi hatásokat (termeléstől függetlenített és termeléstől függő kifizetések) és közvetett, minőségi (egyéb szakpolitikai intézkedések) hatásokat, továbbá a kereslet és a kínálat fő mozgatórugóinak várható alakulását.

A prognózis emellett összefoglalja az elkövetkező tíz év valószínűsíthető makrogazdasági, termelékenységi, éghajlati, mezőgazdasági és kereskedelempolitikai változásait, továbbá elemzi a fogyasztói preferenciákat a 2024. szeptember végéig ratifikált kereskedelmi megállapodások − beleértve az Ukrajnával jelenleg 2025 júniusáig hatályos autonóm kereskedelmi intézkedéseket is – figyelembevételével, illetőleg feltételezve azt, hogy a jelenlegi szakpolitikai keret változatlan marad – írja a nak.hu.

kukorica

Az anyag részletes tájékoztatást ad a főbb mezőgazdasági termékek előállítására, fogyasztására, kereskedelmére és áraira vonatkozó adatokról – fotó: pexels.com

Az anyagban felvázolt projekciók az elemzés időpontjában legvalószínűbbnek tartott makrogazdasági feltételezéseken, azaz a 2024 szeptemberében rendelkezésre álló legfrissebb, rövid távú előrejelzéseken, valamint az S&P Global és az OECD-FAO Agricultural Outlook 2024-2033. évre vonatkozó, középtávú előrejelzésein alapulnak.

Fontos kiemelni, hogy bár a makrogazdasági és éghajlati változásokkal, valamint a geopolitikai és kereskedelmi kapcsolatokkal összefüggő bizonytalanságok továbbra is nagyok, azonban jelen előrejelzés kiemelt jelentősége abban rejlik, hogy az referenciaként szolgálhat a jövőbeli jogalkotási javaslatok és/vagy kereskedelmi tárgyalások az EU mezőgazdasági piacaira és az egyes ágazatok jövedelmezőségére gyakorolt hatásainak értékeléséhez.

Fel kell készülni azonban arra, hogy a piacok – az EU-s piacok és a globális piac egyaránt − valószínűleg évről évre sokkal változékonyabbak lesznek, többek között a váratlan külső sokkhatások (pl. geopolitikai, katonai feszültségek, természeti katasztrófák, járványok stb.) miatt, amely tényezők jelentősen befolyásolhatják jelen középtávú előrejelzés megbízhatóságát. Az anyagban rögzített adatok tehát azokat az átlagos tendenciákat mutatják be, amelyeket a mezőgazdasági piacok a különböző feltételezések és modellparaméterek alapján várhatóan követni fognak az elkövetkező 10 évben.

Általánosságban elmondható, hogy a reál-GDP növekedés az EU-ban középtávon várhatóan stabilizálódik, az infláció pedig visszatér a 2%-os célszintre.

Az euró a jövőben várhatóan a történelmi tendenciákhoz képest csak kis mértékben értékelődik fel az amerikai dollárral szemben. A világ népessége az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSz) népesedési előrejelzéseivel összhangban várhatóan az elmúlt évtizedben tapasztaltnál lassabb ütemben növekszik majd a vizsgált időszakban.


Az EU mezőgazdasági ágazatára vonatkozó általános előrejelzések

Az előrejelzések szerint az EU mezőgazdasági ágazata az agrár-élelmiszeripari termékek tekintetében várhatóan továbbra is nettó exportőr marad és az EU-s piacok termelése által hozzájárul a globális élelmezés-biztonsághoz.

Az Unió több árucikk − például a búza, az árpa, a hús- és a tejtermékek, az olívaolaj és a bor − tekintetében önellátó, míg a kukorica és az olajos magvak tekintetében nettó importőr marad.

Mint már korábban említettük az előrejelzések számos bizonytalansági tényezőtől függenek. A mezőgazdasági ágazat termelékenységének növekedését az éghajlatváltozásból eredő nyomás és a kulcsfontosságú természeti erőforrásokra − különösen a vízre és a talajra − gyakorolt negatív hatások veszélyeztetik, amelyek egyrészt korlátozzák a hozamnövekedést, másrészt az agroklimatikus zónák északabbra tolódását idézik elő, amely eltolódás első sorban a növénytermesztési ágazatokra gyakorol jelentős hatást. Az EU mezőgazdasági és erdőterületeinek nagysága az előrejelzések szerint 2035-ig stabil marad, de a különböző művelési ágak arányának relatív változása mellett.

traktor

A takarmányok iránti kereslet várhatóan csökkenni fog – fotó: pexels.com

A mezőgazdasági termékek fogyasztásának várható alakulása az EU-ban

A gazdasági visszaesés hatására várhatóan az uniós fogyasztási szokások is változni fognak az elkövetkező időszakban. A fogyasztók számára az élelmiszerek minősége és biztonságossága továbbra is kiemelten fontos marad, azonban a vásárlók keresik a módját annak, hogy kevesebbet költsenek az élelmiszerekre.

Elmondható továbbá, hogy az uniós fogyasztók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az étrendjük fenntarthatóságára is, bár az ezzel kapcsolatos fogyasztói szokásban bekövetkező változások viszonylag lassan mennek végbe.

A húsfogyasztás várhatóan kissé csökkenni fog majd elsősorban a marha- és a sertéshús fogyasztás visszaesésének köszönhetően, míg a növényi eredetű fehérjék (pl. hüvelyesek) fogyasztása előreláthatólag nőni fog.

A tejtermékek fogyasztása feltehetően stabilizálódik majd, összhangban a változó fogyasztói szokásokkal, melynek keretében a tejfogyasztás előrevetített csökkenését a tejtermékek újszerű felhasználási módjainak bővülése (pl. funkcionális és dúsított termékek, valamint a tejtermékek összetevőinek felhasználása) ellensúlyoz majd –olvasható a nak.hu cikkében.

A takarmányok iránti kereslet várható alakulása az EU-ban

Az előrejelzések szerint az EU-ban a sertéshús- és marhahústermelés csökkenése, valamint a tejelőállomány létszámának visszaesése miatt a takarmányok iránti kereslet várhatóan csökkenni fog.

Az állatgenetika területén történő előrehaladásnak és a célzottabb takarmányozási rendszerek alkalmazásának a révén az extenzív, legelőre alapozott termelési rendszerekben a hatékonyabb takarmányfelhasználás irányába történő elmozdulás várható, ami a fűalapú alapú takarmányok iránti kereslet csökkenését eredményezheti.

Ezzel szemben a baromfitakarmányok iránti kereslet növekedhet a baromfihúsok iránti fogyasztói kereslet emelkedése miatt. A 2024-es csökkenést követően a takarmányárak 2025 után várhatóan ismét növekedni fognak majd.

Az EU kiskérődző ágazati kilátásai – 2024-2035

A termelés csökkenni fog, de a fogyasztás fennmarad

Az EU juh- és kecskehústermelésének csökkenése, a termeléshez kötött jövedelemtámogatás és a kedvező árak ellenére várhatóan tovább folytatódik az elkövetkező évtizedben is, bár előreláthatólag az uniós országok tekintetében eltérő tendenciák lesznek megfigyelhetőek.

Az EU juh- és kecskehústermelése az előrejelzések szerint 2035-ig évente 0,7%-kal, 547 000 tonnára csökken majd. Ennek fő oka a termelés folyamatos, évi -1,3%-os csökkenése az EU-14 országokban (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svédország), melyet az EU-13 országokban (Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia és Szlovénia) várható évi 0,9%-os termelés növekedés sem tud kompenzálni.

juhok

Az EU-ban az egy főre jutó juh- és kecskehús fogyasztás 2035-ig várhatóan viszonylag stabilan évi 1,2 kg körül marad – fotó: pexels.com

Az egyes állatbetegségek kitörése szintén jelentős hatással lehet a termelési szintek alakulására. 2010 és 2024 között az EU-ban a juh- és kecskeállomány mintegy 9,5 millió egyeddel, -12%-kal csökkent. Ennek az igen jelentős állománylétszám csökkenésnek a mértéke várhatóan enyhülni fog, köszönhetően a termeléshez kötött jövedelemtámogatások fennmaradásának és a kedvező áraknak.

Bár az árak alakulása kapcsán elmondható, hogy azok várhatóan lassabban emelkednek majd, mint az elmúlt évtizedben. A termelés továbbra is néhány uniós országra koncentrálódik, 2024-ben a teljes uniós termelés közel 75 %-át Spanyolország, Görögország, Franciaország, Írország és Románia adta.

Az EU-ban az egy főre jutó juh- és kecskehús fogyasztás 2035-ig várhatóan viszonylag stabilan évi 1,2 kg körül marad, főként a vallási hagyományokhoz kötődően stabilan fennálló fogyasztási szokásoknak köszönhetően. A juhhús tekintetében általában kevésbé tapasztalható olyan mértékű árérzékenység a fogyasztók körében, mint más húsok esetében, azonban az árakat a szezonális kereslet csúcsidőszakai erősen befolyásolják.

Az import mértéke várhatóan növekedni fog, míg a húsexport a Közel-Keleti országokba valószínűleg folytatódik

Az élő állatok uniós kivitele az előrejelzések szerint 2035-re 45 000 tonnára csökken, amely -18,7%-os visszaesést jelent a 2022-2024-es átlaghoz képest. Ennek fő okai a nagy távolságra történő szállításokkal kapcsolatos állatjóléti aggályok és az egyes rendeltetési helyekkel kapcsolatos pénzügyi kockázatok.

A 2023-as és 2024-es évekre vonatkozó alacsonyabb exportszintet és a magas belföldi árakat követően az uniós juh- és kecskehúsexport az előrejelzések szerint 2035-re 45 700 tonnát fog elérni, ami +17,8%-os emelkedést jelent a 2022-2024-es adatokhoz képest. A kivitelnövekedés fő oka a közel-keleti konszolidáció és az export desztinációk bővülése, bár ki kell emelni, hogy az exportcélpontok továbbra is bizonytalanok és változhatnak, miközben a kiviteli mennyiségek is ingadozást mutathatnak.

Az Egyesült Királyság és Új-Zéland közötti kereskedelmi megállapodást követően csökkenhet az Egyesült Királyságba irányuló uniós juh- és kecskehúsexport, ezzel egyidejűleg nőhet az Egyesült Királyságból az EU-ba irányuló export mértéke. Emellett az EU és Új-Zéland közötti kereskedelmi megállapodás a magas uniós árak miatt várhatóan növelni fogja a juh- és kecskehús unióba történő behozatalát, ezért a behozatal várhatóan 2035-re 175 000 tonnára fog emelkedni, ami a 2022-2024-es időszakhoz képest +10,1%-os növekedést jelenthet – írja a nak.hu.

A juhhús ára továbbra is magas marad

A négy éve tartó nagyon magas árakat követően a juh- és kecskehús uniós ára várhatóan némileg csökkenni fog, majd ezt követően ismételten emelkedésnek indul és 2035-re eléri a 8 600 EURÓ/tonna körüli árszintet.

Az árszint tehát a jövőben is várhatóan a 2020-as szint felett marad a szűkös kínálat és a rugalmatlan uniós kereslet miatt. Az EU, valamint az új-zélandi és ausztráliai árak közötti különbség továbbra is megmarad, amit a termelési- és munkaerőköltségek közötti különbségek eredményeznek.

Forrás: EU Agricultural Outlook 2024-2035

Indexkép: pexels.com