Nagy változás jön a magyar agrárkutatásban – összeolvad két nagy kutatóintézet

A mezőgazdaság óriási fejlődés előtt áll: az elkövetkező években legalább ezermilliárd forintnyi kibocsátásnövekedés érhető el. Ez azonban kizárólag a gyakorlati agrárkutatás és -innováció eredményeinek alkalmazása révén válhat valóra.

Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet dr. Nagy István agrárminiszter, dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója és dr. Goda Pál, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) igazgatója tartott. A téma az AKI és a NAIK ez év májusában végrehajtott integrációja volt. A helyszín a kutatóintézet székháza volt, ahol „miniszter az elmúlt 10 évben nem járt hivatalosan”.

Goda Pál, Nagy István és Gyuricza Csaba sajtótájékoztatón jelentették be az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ integrációját – fotó: AM/Pelsőczy Csaba

Nagy István: tovább fejlődött a versenyképességet szolgáló kutatási rendszer

A miniszter azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság a nemzetgazdaság hajtómotorja, amelynek működtetéséhez elengedhetetlen a jól szervezett szakmai bázis. Ennek érdekében alakították át az agrárium háttérintézményi rendszerét, és hozták létre 2014. január 1-jével a NAIK-ot. Ezt szolgálja az AKI központba történő integrációja is, amely által a NAIK „még erősebbé vált, tovább fejlődött a kutatóintézeti rendszer. Az eddiginél átláthatóbb, költséghatékonyabb és szervezettebb szakmai munka folythat, így magasabb szinten képes az agrárium versenyképességének növelésére” – fogalmazott a miniszter.

Az új és erősebb NAIK kiemelt szerepet tölt be a 2020 utáni közös agrárpolitika (KAP) végrehajtásához kapcsolódó stratégiai tervezésben is.

Nagy István: fontos, hogy az értékteremtő kutatások eredményeit a gyakorlatban is alkalmazzuk – fotó: AM/Pelsőczy Csaba

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet ezután is folytatja az agrárgazdasággal kapcsolatos adatgyűjtést és az erre alapozott tudományos tevékenységet. Mint a miniszter méltatta: olyan uniós és hazai információs rendszereket működtet, mint a tesztüzemi vagy a piaci árinformációs rendszer, amelyek egyben teljesítik Magyarország tagállami adatszolgáltatási kötelezettségeit az Európai Bizottság számára. Az agrárstatisztikai információs rendszerük pedig megalapozza az élelmiszer-gazdaságot érintő szakpolitikai döntéseket.

Az elmúlt évek adatgyűjtéseivel az AKI megteremtette azt az információs hátteret, amely alapot ad az ágazat munkaerőigényeihez illeszkedő képzési kínálat kialakításához.

Jelenleg nyolc sikeresen elnyert nemzetközi projektben is részt vesz az intézet. „Kiemelten fontos, hogy az értékteremtő kutatások eredményeit a gyakorlatban is alkalmazzuk” – hangsúlyozta a miniszter.

Gyuricza Csaba: a gödöllői programba illeszkedik az integráció

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója arra az egy évvel ezelőtti sajtótájékoztatóra emlékeztetett, ahol Nagy István miniszter „meghirdette a gödöllői programot”, azaz az agrárkutatás és -innováció modernizációját. Ennek része volt – és vált valóra idén májusban az AKI integrációjával – a további lehetőségek feltárása, amelyek révén erősíthetik az egyes intézetek közötti együttműködést.

Az, hogy integrált rendszerben működik Magyarországon az agrárkutatás, Közép-Európában még mindig egyedülállónak számít – jegyezte meg Gyuricza Csaba.

A főigazgató szólt arról is, hogy a magyar mezőgazdaság óriási fejlődés előtt áll: az elkövetkező években legalább ezermilliárd forintnyi kibocsátás-növekedés érhető el (jelenleg 2750 milliárd forint körül van). Ez azonban kizárólag a gyakorlati agrárkutatás és -innováció eredményeinek alkalmazása révén válhat valóra. „Kulcsszavakkal:

gazdabarát szakpolitika + döntéseket megalapozó világszínvonalú innováció + fogadókész gazdatársadalom.”

Az AKI munkájának bekapcsolása révén most teljessé vált a kutatási-innovációs termékpálya – értékelte a folyamatot Gyuricza Csaba –, ily módon sikerül teljes palettát nyújtani a szakpolitikai döntések megalapozásához.

Goda Pál és Gyuricza Csaba: az integrációval teljessé vált a kutatási-innovációs termékpálya – fotó: Agroinform.hu

Goda Pál: a modellezést egybeköthetjük a terepi kutatásokkal

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatóját arra kértük, foglalja össze, mi az, ami az integrációval változik az életükben. Goda Pál elmondta: tevékenységi körük marad a régi, az eddigi alapfeladatok szerepelnek az alapító okiratban is. Az úgynevezett funkcionális feladatok – a HR, a gazdasági és projektmenedzsment – kerültek el tőlük. Nem tartalmi változás, de az egyes kutatási részlegeket, amelyek az integráció előtt igazgatóságok voltak, ezentúl főosztályoknak nevezik.

„Ami pozitív dolog – és szeretném kiemelni –, hogy a NAIK egyes intézményeivel már elindult az együttműködés.

Például az öntözés területén: nekik kiváló öntözési szakembereik vannak, mi meg kiszámoljuk, hogyan is áll a dolog gazdaságossági szempontból. Most egymásra találtunk. Hasonló a helyzet a biomassza-kutatással is, és még sorolhatnám. Tehát a modellezést egybe tudjuk kötni a terepi kutatásokkal. Ezzel erősödött az AKI kompetenciája is" – tette hozzá.

A pozitívumok közé sorolta azt is, hogy most már nem kell külső „alvállalkozókat”, szakérőket bevonniuk a minisztérium által kapott feladatok végrehajtásához. „Most például a nemzeti fehérjeprogramban nagyon szépen tudunk együttműködni a NAIK különböző intézményeivel.”

Egyébként mivel a fenntartójuk a mindenkori szakminisztérium, így továbbra is az Agrárminisztériummal való egyeztetés során alakul ki a kutatási programjuk.