2017-ben Magyarországon a termőföld hektáronkénti átlagára 1,429 millió forint volt, ami 16 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – tudtuk meg Sáhó Ákostól, az Agrotax Kft. ügyvezetőjétől a vállalat által készített országos termőföldpiaci körkép bemutatóján.

A szántók megyei átlagárai az Agrotax Kft. által készített termőföldpiaci körkép eredményei alapján – fotó: Agrotax Kft.

A Dél-Alföldön az átlagár meghaladta az 1,65 millió forintot, ami azt jelenti, hogy itt juthatunk legdrágábban mezőgazdasági területhez, a legalacsonyabb árak pedig Észak-Magyarországon alakultak ki, itt 1,116 millió forintot ér egy hektár termőföld. A legnagyobb emelkedéssel – regionális szinten – az Észak-Alföldön találkozhattunk, ahol átlagosan közel 20 százalékkal növekedtek a szántók árai. A Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon szintén magas, 15 százalék körüli drágulás volt megfigyelhető, míg ezzel szemben alacsonyabb, átlagosan 8 százalék körüli mértékben a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon drágultak a szántóföldek. 2017-ben egy hektár gyümölcsöst 1,694 millió forintért lehetett megvásárolni, míg a szőlőnél valamivel magasabb, 1,862 millió forint volt az átlagár. Az erdők esetében ez az összeg hektáronként 998 ezer forint volt.

A rendszer, amely a kor technikai lehetőségeit kihasználva egyedülállóan pontos értékelést tesz lehetővé – videó: Agroinform.hu

Ha a megyei bontást nézzük, akkor a legdrágább termőfölddel Budapesten találkozunk, ahol az átlagár a maga 2,411 milliójával jócskán megelőzte Hajdú-Bihar megyét, ahol 1,86 millió forintot kértek egy hektárért. Békés megyében is jó értéke van a földnek, ott egy hektár átlagára 1,854 millió forint, viszont Nógrád megyében ebből az összegből majdnem dupla akkora területet vásárolhatunk, mivel itt a legolcsóbb termő, ami 947 ezer forintot jelent.

Az termőföldpiaci körképből az is kiderül, hogy tavaly 280 ezer hektárnyi föld cserélt gazdát,

amelynek nagyságrendileg mintegy a fele, csaknem 131 ezer hektár volt szántó. A vizsgált összes földterületnek több mint egyharmadát adták a vegyes művelési ágú – jelentős részben szántóföldi növénytermesztésben hasznosított – földterületek, összesen 98 ezer hektáros forgalommal. A harmadik legnagyobb értékesítési volument az erdők mutatták közel 37 ezer hektáros összforgalommal, mintegy 13 százalékát adva az összes értékesítésnek a vizsgált időszakban. A gyep-, rét-, legelő művelési ágú területek 8 ezer hektárt alig meghaladó forgalommal az összes forgalomnak mintegy 3 százalékát tették ki. Az összes értékesített földterületnek mintegy 1, illetve 0,4 százaléknyi részét tették ki a gyümölcsösök (2.944 ha), illetve szőlők (1.116 ha). Az egyéb, valamint a kivett terület, tanya, kert, továbbá nádas művelési ághoz tartozó területek 0,3 és 0,1 százalékos arányban voltak jelen a vizsgált adatbázisban.

Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője ismerteti a termőföldpiaci körkép eredményeit – fotó: Agroinform.hu

Az AGROTAX termőföld-értékelés egy “digitális szemlét” alkalmazó, online-alapú, egyedi számítógépes programmal rendelkező eljárás, amelynek célja egy konkrét, helyrajzi számmal megjelölt termőföld értékének vagy haszonbérleti díjának megállapítása. A kor technikai lehetőségeit kihasználva – így például az értékelést befolyásoló tényezők online térinformatikai és műholdas eszközökkel történő térképi megjelenítését, modellezését- egyedülállóan pontos értékelést tesz lehetővé.

Az Agrotax értékelő rendszer előnyei:

  • Kihasználva a kor technikai lehetőségeit, kiküszöböli a hagyományos értékbecslés lehető legtöbb hiányosságát és hibáját.
  • Objektív, személyes befolyástól mentes értékbecslés megvalósítása.
  • A szinte teljesen automatizált adatforgalomnak köszönhetően, kizárja az emberi hiba lehetőségeit.
  • A rendelkezésre álló adatmennyiség alapján kiemelkedő pontosság biztosítása.
  • Gyors, 24 órán belüli kiszolgálás.
  • Kimagaslóan jó ár/érték arány.

Az AGROTAX termőföld-értékelés a teljeskörűség igényével kidolgozott innovatív eljárás, amely négy fő pilléren nyugszik:

  1. Az országos szintű statisztikai bázis, a „BIG DATA”, amely elsősorban a jegyzői kifüggesztésekből generált, legalább egy éves gördülő adathalmaz.

  2. Az adott területrészre vonatkozó hivatalos műszaki és térinformatikai adatok, amely döntően a Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztály (korábban FÖMI) adatbázisára épül.

  3. Távérzékelésre (műhold képek) alapozott idősoros elemzés, a földrészletre nyilvántartott minőségi osztályok, és az inhomogenitás közti korreláció szorosságának vizsgálata.

  4. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet adatbázisára épülő D-e-Meter Földminősítő Rendszer alapján a földrészletre megállapított földminőségi viszonyszám.

A módszerrel létrehozott adat és információs bázis olyan tényezők vizsgálatát is lehetővé teszi, amik a hagyományos helyszíni szemlével nem észlelhetők, kalkulációs tényezőként így meg sem jelenhetnek, így segítségével kiküszöbölhető a korábbi eljárás minden nehézsége, az érdemi munka esetenkénti ellehetetlenülése is.