A magyar vízgazdálkodás mérföldkőhöz érkezett: hosszú idő után először egy minisztériumban összpontosul a víziközmű-szolgáltatások és a vízkészletekkel való gazdálkodás felelőssége – hangsúlyozta V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára péntek reggel az M1 aktuális csatorna műsorában. Hozzátette: ezzel együtt lezárulni látszik az a korszak is, amikor az árvízvédelem és a védműépítés állt a középpontban, idézi az MTI.


Az államtitkár elmondása szerint a kormány 450 milliárd forintot fordított védművek építésére, aminek köszönhetően mára a magyar árvízvédelmi rendszer európai szinten is kiemelkedővé vált. Ennek eredménye, hogy míg tavaly ősszel Nyugat-Európában súlyos károkat okozott az évtized árvize, addig Magyarországon nem történt hasonló katasztrófa.

A vízügy szakemberei szerint azonban ma már egyre gyakrabban a „kis vizek okozzák a fő problémát". Tavaly például előfordult, hogy egy időben volt árvíz a Duna vízgyűjtő területén, miközben a Tisza alacsony vízállással küzdött. A Vizet a tájba program keretében a vízügy együttműködik az agráriummal, hiszen sokszor a gazdák a vízfelhasználók, míg a vízügy a szolgáltató szerepét tölti be – mutatott rá az államtitkár.

V. Németh Zsolt emlékeztetett: korábban a téli időszakban a vízügy legfőbb feladata az volt, hogy a csatornákból levezesse a vizet a hóolvadás és belvíz ellen. Ma azonban már ezzel ellentétes célokkal dolgoznak: a csatornákat fel kell tölteni. Az idei télen hat Velencei-tónak megfelelő mennyiségű vizet tartottak vissza, és a nyári felkészülést is már két hónappal korábban megkezdték.


A csatornarendszeren mintegy 300 kilométernyi szakaszon indulnak meg a rekonstrukciós munkálatok, hogy például Debrecen térségében és a Homokhátságon egész évben biztosítható legyen a vízellátás. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság elindított egy online felületet is, ahol a gazdálkodók önkéntesen felajánlhatják földjeiket időszakos vízborításhoz – eddig 322 gazda csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.

Indexkép: Pixabay