Osztatlan közös tulajdon: olyan földmozgás várható, amely 30 éve nem volt

2021 kiemelt eseménye: az osztatlan közös tulaldon megszüntetése

Év elején lépett hatályba az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a termőföldnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény illetve a hozzá kapcsolódó kormányrendelet. Sáhó Ákos a cég online sajtótájékoztatóján elmondta, a törvény hatására olyan mértékű földmozgás várható, amelyre az utóbbi harminc évben nem volt példa.

Megjegyezte, az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló szabályozásban olyan ellentmondások vannak, amelyek nehezíthetik a területek konfliktusmentes és gyors tulajdonoscseréjét. Példaként említette egyebek mellett, hogy adott esetben több, jelentősen eltérő szakvélemény iskészülhet ugyanarra földrészletre, ami nemcsak az értékbecsléseket és azok szerepét teszivitathatóvá, hanem a viszonyítási alapot (ajánlott árlista) is.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló szabályozásban van némi ellentmondás – fotó: MTI/H. Szabó Sándor

Továbbá a nyilvánosan elérhető igazságügyi szakértői lista 47 embert tartalmaz mindössze, az eljárások befejezésére kilencven nap áll rendelkezésre, miközben a megegyezések várható száma milliós nagyságrendű lesz. Kitért arra is, hogy a törvény települési szintű értékbecslési ajánlat közzétételét írja elő művelési ágankénti bontásban, amely irányt adhat az ügyletek megkötéséhez, de a Nemzeti Földügyi Központ által közzétett lista járási szintű adatokat tartalmaz, ezen felül nem ismert az adatok mögötti adatbázis sem, ami sok kérdést vet fel.

Sáhó Ákos meglátása szerint a jogszabály leginkább a keresleti oldalt erősíti. Országos szinten az osztatlan közös területek felszámolásának dömpingje az idei termőföldpiaci árakban nem okoz majd extrémitásokat, éves szinten az emelkedő trend változatlan marad.

Országos termőföld átlagárak

A járvány sem törte meg a termőföld árának mintegy harminc éve tartó emelkedését Magyarországon: tavaly a hektáronkénti piaci átlagár 1,727 millió forint volt, 7,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A haszonbérleti díjak is emelkedtek tavaly, a szántónál az éves átlagos hektáronkénti díj 75 003 forint volt, 4 százalékkal magasabb, mint egy éve.

Kovács Norbert közgazdász, a Széchenyi István Egyetem docense kifejtette, hogy Észak-Magyarország kivételével minden régiót 1,5 millió forint feletti átlagárak jellemeztek. A legdrágább hektáronkénti átlagár Hajdú-Bihar megyében volt, 2,351 millió forinttal, a legalacsonyabb pedig Zala megyében, 1,194 millió forinttal. A szántók hektáronkénti átlagára tavaly 9,8 százalékkal drágult és  elérte az 1,891 millió forintot. Az árak minden régióban emelkedtek, de leginkább a Közép-Dunántúlon, 13 százalékkal.

A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2020-ban már 1,727 millió forint volt – fotó: MTI/Balázs Attila

A gyep hektáronkénti ára tavaly 1,436 millió forintra emelkedett, ez 8,2 százalékkal több, mint az előző évben. Ebben a művelési ágban Közép-Magyarországon volt a legmagasabb a hektáronkénti átlagár, 2,175 millió forint, a legalacsonyabb pedig a Dél-Alföldön, 1,206 millió forint. Az erdőkért átlagosan 977 ezer forintos hektáronkénti árat fizettek, 9,8 százalékkal többet, mint egy éve. A legmagasabb átlagár, 1,172 millió forint Közép-Magyarországon volt, a legalacsonyabb pedig, 871 ezer forinttal Észak-Magyarországon.

Tavaly a fél hektárnál nagyobb, hektáronként tízmillió forintnál alacsonyabb áron gazdát cserélő, gyümölcsös művelési ágba sorolt földrészletek átlagára 2,385 millió forint volt. A legmagasabb átlagárat a közép-dunántúli régióban érték el, 3,171 millió forinttal, a legalacsonyabbat pedig Észak-Magyarországon, ahol átlagosan 2,063 millió forintot fizettek.

A szintén fél hektárnál magasabb területű, tízmillió forintos fajlagos ár alatt értékesített szőlő parcellák átlagosan 2,649 millió forintba kerültek. A legmagasabb, 2,903 millió forintos átlagárat a Dél-Dunántúlon érték el, a legalacsonyabbat, 1,568 millió forintot pedig az észak-alföldi régióban. A szántók haszonbérleti díja a Dél-Alföldön volt a legdrágább, ott hektáronként 80 ezer forintot fizettek éves szinten, míg a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehetett bérelni, 62 465 forintért – zárta Kovács Norbert.