November 4.-én a Borsod-Torna-Gömör Egyesület volt az esemény házigazdája a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Boldván és környékén. A tanulmányút során az érdeklődők megismerhették az egyesület által működtetett helyitermék-védjegyrendszert és a boldvai konkrét példán keresztül azt is, hogy egy önkormányzat településfejlesztési munkájával miként tudja a helyitermék-előállítást ösztönözni, a hátrányos gazdasági környezet ellenére is.

A tanulmányút nyitó programjának helyt adó Barátok Háza az önkormányzat többcélú létesítménye, nemcsak a Boldva menti tematikus út, a História Völgy turisztikai központja, hanem igényes rendezvényhelyszín és helyi termékeket értékesítő teázó is. Boldva szimbolikus terméke a tökmagolaj, melyet a szakmai program keretében meglátogatott – helyi hátrányos helyzetű munkavállalókkal dolgozó – Olajütő Üzemben állítanak elő.

Látogatás a tökmagüzemben – fotó: nak.hu

A Borsod-Torna-Gömör Egyesület által működtetett helyitermék-védjegyrendszer négy kategóriában minősíti az előállítókat. Külön tanúsítványa van a családi önellátás keretében készülő „házi remekeknek”, és a kisüzemi prémiumtermékeknek, a „kiváló tájtermékeknek”, a falusi turizmus keretében látogatható „Prima portáknak”, valamint a rendszeres beszállítás feltételeit már stabilan teljesíteni tudó „Megbízható Beszállítóknak”. A védjegyrendszer további fejlődését akadályozza a térségre jellemző alacsony fizetőképes kereslet és az emiatt lassan növekvő termékrepertoár.

November 19-én, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület szervezésében, a békés megyei Csorvás környéki tanyahálózattal és a hálózat keretében működtetett agroturizmussal, illetve bevásárlóközösséggel ismerkedhettek meg a résztvevők. Ez alkalommal az agroturisztikában jeleskedő Esztertanya adott helyt a nyitóprogramnak. Az Esztertanya pedagógusokkal együttműködve a hagyományőrző falusiszálláshely- és vendégasztal-szolgáltatáson túlmenően komplex, a kukoricatermesztés köré épített tematikus pedagógiai programot dolgozott iskolai csoportok számára. A nyitóprogramot követően gyümölcsfeldolgozó és kolbászkészítő kistermelőket is meglátogattak a résztvevők.

A programsorozat idei záró eseményére 2019. november 25-én, a Kamratúra Homokháti Gazdaudvar Hálózat Egyesület szervezésében került sor. Az egyesület által működtetett Homokhátság-védjegyrendszer és a homokháti gazdaudvar-hálózat a helyitermék-előállítás motorját jelentő, közvetlen értékesítésre épülő REL-megoldások egyik legismertebb hazai jó gyakorlata. A program során a több mint 10 éves szervezőmunka tapasztalatait adták át a házigazdák, részletesen beszéltek a piacra jutás eszközeiről, többek között a turizmusban rejlő lehetőségekről, a közösségi média szerepéről, valamint a képzések fontosságáról.

A nyitóprogramnak helyt adó, gyümölcstermesztéssel foglalkozó Kujáni tanya évtizedek óta szervez agrárszakmai programokat, fő profilja – a REL mellett – az integrált növényvédelem. A résztvevők a tartalmas nap során gyümölcstermesztő, tejfeldolgozó és ökológiai állattartást folytató, valamint falusi turizmussal foglalkozó gazdaudvarnál is látogatást tettek.

A helyi lehetőségekhez igazodó kistermelői, településfejlesztési és együttműködési jó gyakorlatok megismerésén túlmenően az októberben Dunántúlon, novemberben Kelet-Magyarországon megvalósult programsorozat azért is bizonyult hasznosnak, mert a szomszédos megyékből érkező résztvevők között tartalmas beszélgetések, hálózati együttműködést megalapozó szakmai kapcsolatok alakultak ki.

A NAK a következő években folytatni fogja a „Kistermelők a diverzifikáció útján” tanulmányút-sorozatot, hogy lehetőséget biztosítson tagjai és a vidékfejlesztésben érintett szakemberek számára az egymástól való tanulásra és a hálózatépítésre.

Szerző: NAK / Nagy Anikó