Megkérdeztük az államtitkárt: mire figyeljen a gazda, hogy a következő időszakban ne csökkenjen a támogatás?

"Nem csak a klasszikus, valamennyiünk által vallott alapelvek, mint például a termelés optimalizálása vagy a jobb döntéshozatal miatt fontos a precíziós gazdálkodás, hanem környezeti szempontból, a talajvédelem oldaláról is döntő jelentősége van az agrárdigitalizációnak és a helyspecifikus gazdálkodásnak" – mondta a PREGA Konferencia és Kiállítás sajtótájékoztatóján dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

PREGA sajtótájékoztató – Fotó: Agroinform

Az Agrárminisztérium által koordinált támogatási lehetőségek fókuszában az áll, hogyan tudják a magyar gazdák és vállalkozók az agráriumban zajló technológiai forradalom előnyeit a maguk javára fordítani. Szakmai oldalról is igyekszik mederbe terelni az agrárium modernizációját a tárca, melynek egyik fontos eredménye a 2019-ben elfogadott Magyarország Digitális Agrár Stratégiája.

Feldman Zsolt szavai szerint a PREGA az agrárium mértékadó és irányadó szakmai rendezvénye, amely nagyban támogatja a az agrárium digitális átállását, a szakmai ismeretek hiányosságának feloldását, a gazdálkodók szemléletformálását.

"A gazdák információval való ellátása kiemelt jelentőséggel bír, amit az Agrácenzus 2020 számai is igazolnak: 123 ezer gazdálkodó azért nem használ precíziós technológiai elemeket, mert szerintük nincs rá szükség. További több 10 ezer gazdálkodó pedig nem rendelkezik megfelelő szaktudással ehhez a saját bevallásuk szerint. Az ismerethiány megszüntetése tehát elodázhatatlan" – emelte ki az államtitkár.

Támogatáspolitika 2023-2027

Az államtitkárt a következő időszakban várható támogatáspolitika alakulásáról is megkérdeztük, mutatjuk, milyen válaszokat kaptunk.

A célok tekintetében mi lesz a leghangsúlyosabb fejlesztési irány a támogatáspolitikában?

Feldman Zsolt: Ahogyan a 2021 év végén benyújtott KAP stratégiai tervben is megfogalmaztuk, a legnagyobb hangsúly a mezőgazdasági és vidékfejlesztési program támogatáspolitikájában a gazdaságfejlesztésre kerül, az uniós zöld célokat is kielégítő támogatási csomagot állítottunk össze.  Az fog most óriási lehetőséget adni a vidékfejlesztési támogatások tervezésénél, hogy az agrárium megkapta a 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozást.

A gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy folytatjuk a 2021-ben megkezdett, gazdaságfejlesztési fókuszú támogatáspolitikát, és a hozzáadott-érték növelésére, az élelmiszeripar fejlesztésére valamint a mezőgazdaság termelékenységének és hatékonyságának növelése fordítjuk a források jelentős részét. A mezőgazdaság digitális átállását támogató precíziós pályázati felhívás is ezen alapelvek alapján állt össze. Erre a felhívásra 2900 pályázat érkezett be 212 milliárd forint értékben, melyek 83%-át már elbírálta az Irányító Hatóság. Szintén fontos adat, hogy ez a 2900 támogatási kérelem összesen mintegy egymillió hektár területet érint.

A 2023-2027-es időszakra úgy terveztük, hogy kifejezetten beruházásokra még további 1500 milliárd forint támogatási összeget kívánunk fordítani (mezőgazdaság, élelmiszer, takarmányipar), amely, ha az önerőt is hozzáadjuk, akkor mintegy 3000 milliárd forint értékű gép és építési beruházásokat tartalmazó fejlesztéssorozatot takar.

Az építőanyagok árának emelkedése, a globális ellátási láncokban jelentkező fennakadások, a gyártási kapacitások csökkenése nyilván kihatással lesz ezeknek a pályázatoknak a megvalósítására. Mindenesetre a most odaítélt beruházási forrásokkal és a még tervben lévő nagyságrendileg önerő nélkül számolt 1500 milliárd forint értékű támogatással együtt nagyot léphetünk előre – a gazdákkal, vállalkozásokkal – az élelmiszer-önrendelkezés, a termelékenység növelése és a hatékonyságnövelés területén.

A következő időszakban ugrásszerűen fog emelkedni a másodlagos, feldolgozott termékek exportja, úgy, hogy közben Magyarországot is biztonságosan tudjuk ellátni élelmiszerrel.

A feldolgozott termékek előállítása kapcsán minek jut majd a legfontosabb szerep?

Feldman Zsolt: Az élelmiszeripari fejlesztések tekintetében a legnagyobb hangsúlyt a hazai mezőgazdasági alapanyagok – főként zöldség-gyümölcs, állati termékek – feldolgozására irányuló beruházások kapják, és természetesen a malomipar területén is szeretnénk komoly fejlesztéseket látni. Ezen túl a takarmányipar jelentőségét érdemes kiemelni, amely a hazai növénytermesztési ágazat fontos felvevőpiaca, és értékes exportcikkek előállítója.

Az élelmiszeripar jövedelmezősége sok mindenen múlik, de a legfontosabb tényező a fogyasztó, aki mindenek előtt biztonságos és jó minőségű élelmiszert szeretne vásárolni. Ez minden élelmiszer-előállító számára irányt mutat, úgy gondolom, hogy jelenleg a gyártói és hatósági szerepkörök ebből a szempontból kiegyensúlyozott rendszert alkotnak Magyarországon.

Gyökeresen átalakul a közvetlen támogatások rendszere. Hogyan tervezzen a gazda, hogy a mostani területlapú támogatásokhoz képest ne csökkenjen a támogatás összege?

Feldman Zsolt: A legtöbb változás a területalapú támogatások rendszeréhez kapcsolódik a 2023-2027-es időszakban, melynek két oka van:

1. Megjelent egy kötelező, új támogatási elem, az agrárökológiai alapprogram, amely a gazdálkodók számára önkéntes, de a vidékfejlesztési források 15%-át erre kell, hogy fordítsuk.

2. A másik változás pedig a redisztributív ("visszaosztó") támogatási forma bevezetése, amely a kisebb és közepes méretű gazdaságok számára jelent hektáronkénti fix összeget.

Gyakorlatban az utóbbi azt jelenti, hogy maradékelven képződik az alaptámogatás, az agrártárca úgy számol, hogy nagyságrendileg 58 ezer forintra számíthat a gazdálkodó hektáronként.

Az agrárökológiai alapprogramban való részvétellel pedig akár (függően attól, hogy hányan fognak belépni a programba), 24 ezer forintos, vagy akár magasabb hektáronkénti fajlagos összeg realizálása is lehetséges különböző környezeti értékkel bíró gazdálkodási gyakorlatok vállalása esetén. Ráadásul a kisebb vagy közepes gazdaságok ehhez még további 10-20 ezer forint támogatást is kaphatnak.

Így a jelenlegi támogatási összeg elérhető lesz a továbbiakban, vagy akár annál magasabb is, de ez már a gazda által vállaltak függvénye.

A PREGA szervezői és támogatói:

KIÁLLÍTÓ-, ELŐADÓ-, SZAKMAI- ÉS MÉDIAPARTNEREINK AZ ALÁBBI VÁLLALKOZÁSOK, SZAKMAI SZERVEZETEK, OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÉPVISELŐI. KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÜKET!

4iG Nyrt. – ABZ Drone Kft. – Agrárközgazdasági Intézet – Agrárminisztérium – Agrárszektor – Agri CS Magyarország Kft. – Agrofeed Kft. – AgroNapló – AgroFórum – AgroPilot Kft. – Agrosentinels Kft. – Agrotec Magyarország Kft. – AgroVIR Kft. – AXIÁL Kft. – Bank Guttman – BASF Digital Farming GmbH (Xarvio) – Bayer Hungária Kft. – Bedrock Farm – Bugaci Aranykalász Zrt. – Capriovus Kft. – Creatiger Kft. – Debreceni Egyetem – Detectology Kft. – Digitális Agrárakadémia Projekt (Szent István Egyetemi Kiadó és Üzemeltető Kft.) – Digitális Jólét Program – Digitális Termelői Piac Nonprofit Kft. – Drem Kft. – Drón Koalíció – DSM Nutritional Products Hungary Kft. – DUPLITEC Kft. – DYNTELL Magyarország Kft. – Eurofins Agroscience Services Kft. – Evo Farming Kft. – Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) – FMC Agro Hungary Kft. – Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) – GrECo Hungary Kft. – HÁRI TECH Kft. – Holland Nagykövetség – Holstein Genetika Kft. – Horizont Média (Agrárágazat – Mezőhír - Gépmax) – HRP Europe Kft. – Iconic Drone Kft. – IKR Agrár Kft. – ISM Technology Kft. – KABAGRO Kft. – Kertcenter Kft. – KEVE Zrt. – KITE Zrt. – Lechner Tudásközpont – Ledium Kft. – Magtár Kft. – Magyar Államkincstár – Magyar Kukorica Klub – Magyar Növényvédelmi Szövetség – Magyarok Kenyere Program – Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület – Market Insight Kft. – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ)  – Mezőgazdasági Eszköz,- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) – Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) – Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. – Mezőhír – Miskolci Egyetem – MouldTech Systems Kft. – Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)  – Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) – Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) – Nowton Kft. Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet – Óbudai Egyetem – Országos Meteorológiai Szolgálat – Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet – Pannónia Bio Zrt. – Pessl Instruments GmbH (Metos Magyarország Kft.) – PlantaDrone Kft. – PlantCT Europe Zrt. – Portfólió – Precision Planting LLC – Sauska Borászat – Senit Kft. – Széchenyi István Egyetem – Serket Kft. Simplexion Informatikai Kft – Stallprofi Magyarország Kft. – Szegedi Tudományegyetem – Systo Kft. – Swissparts Hungary Kft. – T-MARKT Kereskedőház Kft. – Tomelilla Kft. – Tungsram Operations Kft – Unitrade'94 Kft. – Vaderstad Kft. – Valkon 2007 Kft. – VulcanAgro Kft. – WohnderDrone Kft.