A szalma tulajdonképpen a betakarítás egy mellékterméke, szerepe azonban egyre nő. Számos CLAAS gép dolgozza fel a szalmát. A szalmának - amivel bálaként vagy egyéb formában is lehet nemzetközileg kereskedni - mint gazdasági tényezőnek, ellentmond a szalmának a talajra gyakorolt pozitív hatása: a talaj humusztartalmát növeli, az eróziót csökkenti, vagy akár tápanyagszállítóként funkcionál. Ezért meg kell találni a gazdaságosság és a talajvédelem közötti egészséges egyensúlyt.

Több szalmát az európai földekről

Ahol gabona nő, ott szalma is van. Európában a gabonatermések növekedésével a szalmamennyiség is növekszik. Manapság hektáronként 7 - 12 tonna szalma is keletkezik, még úgy is, hogy a rövidszárú gabonafajták termesztése egyre inkább előtérbe kerül.

Hogy a levágott szalma további feldolgozásra kerülhessen, még a szántóföldön szállítható és tárolható formába kell hozni. Erre a célra kitűnően alkalmazható a ROLLANT és VARIANT körbálázó, vagy a QUADRANT nagy kockabálázó. Az, hogy melyik eljárást alkalmazzuk – kerek vagy szögletes – a szállítási út hosszától, a tárolási lehetőségektől és a későbbi felhasználástól függ.

Kitűnik a sokoldalúágával

A szalmát korábban főleg az állattenyésztésben, almozásnál használták. Ez a felhasználási mód eltűnik a kevés és laza szalmát igénylő almozások miatt, bár a lótartásban egyre növekvő igény mutatkozik a szalmára. A kedvelt szalmaszálat a műanyagból készített szívószál kiszorította, és az ágyban a szalmazsákot is már régen felváltotta a pehelypaplan. A szalmát ezenkívül még mindig a kalap- és a táskagyártáshoz is használják. Régen a szalmát az agyaggal együtt a favázas házak építéséhez használták, és manapság ismét találunk olyan kezdeményezéseket, ahol a szalmát a házépítésben újra használják. Ezekben az esetekben a szalmát a szigetelőanyagtól kezdve építőlapként, vagy akár komplett szalmabálákat téglaként használnak.

Energia a mezőről

Manapság az egyre drágább és egyre kevesebb fosszilis energiahordozók, mint a földgáz, kőolaj vagy szén mellett a szalma, mint energiahordozó ismét előtérbe került. 2,5 kg szalma körülbelül akkora fűtőértékkel rendelkezik, mint 1 liter fűtőolaj. Kétféle égetési eljárás kap egyre nagyobb és nagyobb szerepet. Az egyik változat szerint a rövidre vágott szalmát a tüzelőtérbe fújják, és a magas hozzáadott oxigéntartalomnak köszönhetően nagyon tisztán ég el. Ez az égetési eljárás leginkább a központi erőműveknek éri meg.

A szalma pellettálása a másik lehetséges eljárás. ma már vannak olyan nagyon hatékonyságú kazánok, amelyek fapelletet égetnek, és akár családi házak fűtésének megoldására is szolgálhatnak. Az már csak idő kérdése, hogy ezek a kazánok is mikor lesznek alkalmasak a szalmapellet tiszta elégetésére.

Maga tüzelőanyag előállítása is egy jövőbeli perspektíva lehet. Világszerte különféle kutatóintézetek foglalkoznak azzal a kihívással, hogy biomasszából egy olyan „megtervezett tüzelőanyagot” állítsanak elő, amely amellett, hogy megújuló energiaforrásból előállítható, égése során ne keletkezzenek káros égéstermékek.

A szalma, mint talajjavító

A szalma a szántóföld számára is jelentős ökológiai értékkel bír. Nemcsak a növények tápanyaghordozója és védi a talajt az eróziótól, hanem a talajban a humusz felépülésében is szerepet játszik. A kitartó mezőgazdasági szemléletnek figyelembe kell vennie ezeket a hatásokat, a szalma, mint megújuló nyersanyag eladásából származó bevétellel szemben is. A termőtalajok állapota, a vetésforgó további tagjai meghatározóak abban a kérdésben, hogy milyenmennyiségű szalmát lehet a földről feldolgozni. A humuszképzők mennyiségéből azt a szalmamennyiséget, amely csak a betakarítás során a mezőn marad, rendszerint alábecsülik. Nyilvánvaló, hogy emellett létezik egy kimondottan nagy változékonyság a tényleges növényi tömegnél, ami nem kizárólag a terméshozammal van kölcsönös összefüggésben, hanem inkább nagymértékben a fajta választék, a gombaölő szerek alkalmazása és a betakarítási technika befolyásol. Mindezen felül az időjárás egy jelentős befolyásoló tényezője lehet a keletkező szalma mennyiségnek, illetve a szántóföldön maradó növényi maradványoknak.

Arra a szalmára, ami a földről nem kerül feldolgozásra érvényes a mottó: „Az egyik szezon vége már a másik kezdetét jelenti”. Minél pontosabban szecskázza le a kombájn a szalmát és minél jobban elteríti a talajon, annál jobbak a körülmények a következő évi sikeres aratáshoz. A CLAAS ezért a terítő rendszerekre is nagy hangsúlyt fektet már évek óta, hogy a pelyvát és a szalmaszecskát egyenletes rétegben terítse el a kombájn mögött.

Végül pedig a természet van soron. A földigiliszták a szalmát a talajfelszínről összegyűjtik és a talaj mélyebb rétegeibe húzzák be, a rövidebb, 2-5 centiméteres szalmaszálak megkönnyítik nekik ezt a munkát. A szalma 90%-át pedig a mikroorganizmusok bontják le.