Az elismerést azok nyerhetik el, akik a díj névadójának szellemiségéhez méltón, alkotó módon járulnak hozzá a biokultúra értékeinek megteremtéséhez, megőrzéséhez vagy népszerűsítéséhez. A díj átadására idén az Európai Ökogazdálkodási Kongresszus keretében rendezett ünnepélyes díjátadón, a Pesti Vigadóban került sor. Itt beszélgettünk dr. Máthé Emmával, aki agrármérnökként a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke, valamint a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány felnőttképzésért felelős munkatársa.

Dr, Máthé Emma

Dr. Máthé Emma, a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke a Sárközy Péter Emlékérem idei díjazottja – fotó: ÖMKI

– Többek között én voltam az egyik alapítótagja az egyesületnek – idézte fel a kezdeteket. – A bio eszmék Székelyföldet a 80-as évek közepén érték el, ekkor ismerkedtem meg dr. Sárközi Péterrel, dr. Solti Gáborral, Márai Péterrel, Roszik Péterrel. Az ő hatásukra, dr. Solti Gábor, a Biokultúra Egyesület akkori elnöke segítségével alakítottam meg a 90-es évek elején a Csíki Bio Csoportot, majd 2011-ben létrehoztam a Székelyföldi Bio Egyesületet is Hargita, Kovászna és Maros megyei egyesületek, illetve magánszemélyek együttműködéséből, akiknek volt már valamilyen közük a biotermeléshez. Az volt a célom az egyesülettel, hogy a székelyföldi gazdák számára anyanyelvünkön tegyem lehetővé a legújabb információkhoz való hozzáférést és az ismeretek szélesítését, ezáltal a gazdálkodás korszerűsítését és a termékek hozzáadott értékének növelését.

– Tapasztalatcsere-programokkal és szaktanácsadással, gazdaszervezetek, szövetségek és közbirtokosságok bevonásával segítettük és segítjük ma is a termelőket a biotermesztésre való átállásban, a dokumentációk kitöltésében román nyelven és a megjelent román törvények lefordításával.


– Nekem már a 90-es évek elején nagyon tetszett ez a gazdálkodási forma, fiatal agrármérnökként azért csak hozzájutottam pár információhoz nyugatról, főleg Magyarországról, ahol kicsit "emberarcú" volt a kommunizmus, nálunk azért nagyon merev keretek közt létezhettünk, ezért minden újdonság csak nagyon lassan terjedhetett.

Dr. Máthé Emma hozzátette: először csak a saját kertjükben nem használtak vegyszereket, gyomirtó szereket, rovarölőket, majd a tapasztalatokat igyekeztek minél szélesebb körben elterjeszteni. Például tanfolyamok alkalmával, amikor már a Hargita Megyei Agronómusok Házának vezetője lett: mindegyik indított tanfolyamukra maximális számú jelentkező volt.

– Egy-egy tanfolyamra 28 személy jelentkezhetett és volt olyan év is, hogy egyszerre két csoportot kellett indítanunk. Tehát elég nagy volt az érdeklődés a bio iránt, ami annak is köszönhető, hogy az írott sajtóban és elektronikus úton is terjesztettük az eredményeket, illetve akkoriban magyarországi szakemberek is ellátogattak hozzánk dr. Solti Gábor vezetésével előadásokat tartani. Ezek is mindig telt házzal zajlottak. Szóval, ez volt egyik legfontosabb tevékenységünk – és a legeredményesebb is, azt gondolom – mondta dr. Máthé Emma.



Kérdésünkre hozzátette: így, hogy az európai uniós tagságnak köszönhetően támogatás is igényelhető, nagyon sokan nyertek pályázatot, melynek köszönhetően elindulhattak a biogazdálkodás cseppet sem sima útján. Ahhoz azonban, hogy a gazdák egyáltalán hozzájussanak az európai uniós pályázatokhoz, szükség van megfelelő képzettségre is. Ebben tudtak segíteni sokaknak, s mint mondta, külön öröm számára, hogy sok a fiatal a résztvevők között. Ez köszönhető a NAK Erdélyben működő falugazdász-hálózatának is, melynek munkatársai nemcsak a szervezésben segítenek, de részt vesznek a képzéseken előadóként is.

– Akik az első tanfolyamaink hallgatói voltak, ma már többségében biogazdálkodók, jól prosperáló gazdaságaik vannak. Számukra azóta is rendszeresen szervezünk találkozókat, ahol kicserélhetik tapasztalataikat – fűzte hozzá a székelyföldi szakember. – Az alapítvány és a magyar Agrárminisztérium támogatásával sikerült a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódóan eszközfejlesztést is végrehajtanunk, így immár ezt a tudást is beépíthettük a tanfolyam anyagába. Bemutatjuk például, hogyan kell talajmintát analizálni és hogy miért egyre fontosabbak a drónok. Nagyon sikeres együttműködés alakult ki az Agrárminisztérium, a falugazdászok, a ProAgricultura Alapítvány és a Székelyföldi Bio Egyesület között. Ezt az is igazolja, hogy rendszeresen szervezünk magyarországi és a határokon túli magyarok számára tanulmányutakat. Mi is elutazunk akár Felvidékre, vagy a Muravidékre, s bárhonnét, bármelyik magyarlakta területről jöhetnek hozzánk is, szívesen megmutatjuk mindenkinek, hogy termelünk mi itt, a hargitai fenyvesek alatt.


Dr. Máthé Emma végül úgy fogalmazott: a biogazdálkodást először mindenki szerelemből csinálja. Azért, hogy a családjának tagjai egészséges táplálékhoz – táplálékhoz, nem élelmiszerhez, ezt fontosnak tartotta hangsúlyozni – jussanak, az unokái ne vegyszerrel kezelt élelmiszereket fogyasszanak – ez azonban már egy nagyon jó indok az elinduláshoz és az első, talán legfontosabb lépés.

– Környezetbarát gazdálkodás, meggyőződésem, hogy ez a jövő. Mindig azt szoktam mondani, hogy Székelyföld bioföld. Mert mi nagyon kevés műtrágyát használunk, inkább az istállótrágyát választjuk helyette, nálunk a kisgazdák is ökogazdálkodást folytatnak. Most még sokkal több a kisgazdaság, de megjelentek már a nagy gazdaságok is, egyre többen állnak át biora. A legnagyobb örömöm, hogy az állattenyésztéssel és a növénytermesztéssel együtt, s ezek nagyon jó kiegészítik egymást – zárta mondandóját a Sárközy Péter Emlékéremmel kitüntetett székelyföldi mezőgazdász.