Az elmúlt években is folyamatosan nőtt a hagyományos húselőállítás népszerűsége, aminek oka egyrészt a hagyományőrzés, másrészt az, hogy nagyon megugrott a hús ára, elsősorban az afrikai sertéspestisjárvány miatt – írja a Magyar Nemzet.

A járványügyi szabályok miatt a húsfeldolgozás jelenleg szűk családi körben, maximum tíz fő részvételével történik. Ez olyan szempontból jelent komoly változást a korábbiakhoz képest, hogy a járvány kitörése előtt nagyobb baráti társaságokban vagy akár céges rendezvények keretében is mind többször kerítettek sort disznóvágásra, hiszen ez – aki tapasztalta, tudja – közösségi élményt is jelent.

További előnye a házi disznóvágásnak az, hogy jelentős megtakarítást jelent a boltban vásárolt húsokhoz képest, valamint saját ízlésünk, szájízünk szerint készíthetjük el a sonkát, kolbászt, hurkát, szalonnát.

disznóvágás

Disznóperzselés – fotó: MTI/Mónus Márton

Ma már egyre gyakoribb, hogy ezek készítéséhez egy kereskedőtől vásárolt, vágásérett élő sertést vagy a kereskedelmi forgalomban beszerezhető hasított disznót dolgoznak fel.

A vágásra ítélt állat húsát érdemes bevizsgáltatni. A Nébih felhívja a figyelmet a rosszul hőkezelt vagy nyers hús veszélyeire, azaz a súlyos ételmérgezés kockázatára, aminek a lehetősége akkor zárható ki, ha a vágásra szánt állat egészséges és a vágás előtt koplaltatták.

A feldolgozásban részt vevő személyek egészsége is fontos, nehogy esetleg az ő betegségük – például egy hasmenéses megbetegedés vagy valamilyen bőrbetegség – legyen egy fertőzés forrása.

Többek között a szükséges eszközök tisztításának módjáról, a hozzáértő húsfeldolgozásról és élelmiszerbiztonsági-tanácsokról is olvashatunk a Nébih honlapján.