2022 júliusa és szeptembere között az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait meghatározta az energiaárak emelkedése és a fogyasztás volumenének ezzel, valamint a nyári turisztikai szezon lecsengésével is összefüggő csökkenése.
Ez a havi 2-3 százalékosra tehető zsugorodás azonban még jóval alacsonyabb mértékű, mint az áremelkedés. Különösen az állati termékpályákon működő vállalkozások borúlátók, az ő várakozásaikat nagyban befolyásolta, hogy jellemzően kiszolgáltatottabbak az energiaárak alakulásának – derült ki az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek.
„A mezőgazdasági, az élelmiszeripari és a kiskereskedelmi árak egyidejű és rendkívüli mértékű emelkedését tapasztalhatjuk, amire korábban nem volt példa. Ez komoly nyomást gyakorol a termékpályák minden szereplőjére, és különösen gyors alkalmazkodást követel meg. A jelenlegi helyzetben még inkább felértékelődik a professzionalizmus és az állandó minőséget nyújtó értékláncok szerepe. Még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hatékonyság javítására – nem csak az energiafelhasználás terén – és a termékpályaszintű összefogás erősítésére. Ez közös érdekünk és felelősségünk" – mondta Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, a kiváltó okok közé sorolva a nyersanyagpiaci hatások mellett a gabonák világpiaci drágulását és a forint főbb devizákkal szemben tartósan gyenge árfolyamát is.
Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója – Fotó:
A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 harmadik negyedévében 29,6 pontra csökkent a 48 pontos skálán. Legutóbb a koronavírus-járvány első hulláma idején, 2020 második negyedévében süllyedt 30 pont alá. A mostani érték a megelőző negyedévihez képest 0,4, éves összevetésben pedig 1,8 pontos esést jelent. A csökkenés 2021 decembere óta folyamatos, az áprilistól júniusig tartó időszakban mért 1,1 ponthoz képest azonban lassult az üteme. Továbbra sincs olyan termékpálya, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontot.
A kínálat szűkülése fűti a keresletet a szántóföldi ágazatokban
A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények, szabadföldi zöldség – változatlanul erős a kereslet. Ezt elsősorban a kínálat szűkülése okozza: búzából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén az átlagosnál egymillió tonnával kevesebb termett, ami hozzávetőleg 25 százalékos terméskiesést jelent. A kukorica esetében ennél is nagyobb, 40 százalékos kiesésre lehet számítani. A piac az „árra vár", a betakarítás már megkezdődött, az első területeken a megszokottnak mindössze a felét éri el a termésátlag. Az erőteljes kereslet belföldi árfelhajtó hatását hosszabb távon viszont mérsékelheti az állattenyésztésben várható termeléscsökkentés – az ezzel járó kisebb takarmányigény –, továbbá az, hogy az élelmiszerpiacok is kevesebb kukoricát szívnak fel.
Ellátási zavartól nem kell tartani, importból kipótolható a szükséges mennyiség, még ha esetleg rosszabb minőségű is. Jelentős, 600 ezer tonnás, vagyis 35 százalék körüli terméskiesést okozott az aszály a napraforgó esetében is. A kiesett mennyiséget azonban sikerült pótolni behozatalból, az étolajnak pedig jelenleg mind a belföldi, mind az exportpiaca erős. A harmadik negyedévben 32,2 ponttal ez a termékpálya mutatta a legpozitívabb képet az indexben, és egyike volt azon két ágazatnak, amelyen a jelenlegi környezetben is javultak a kilátások, 2,4 pontos erősödést mutatott.
Egyelőre minimális termeléscsökkentés az állati termékpályákon
A legfontosabb állati termékpályákon várhatóan hamarabb jelentkezik majd a magas infláció okozta fogyasztáscsökkenés, a fehérje ugyanis magasabb rendű élelmiszer, amelynek fogyasztása mindig is költségesebb volt. A termeléscsökkentés egyelőre minimális mértékű. A takarmányárak emelkedését a feldolgozók részben beépítik az átvételi és az átadási árakba is, és az értékesítési árak is követik valamennyire az inputárak emelkedését. Az árfolyamhatások az állati termékpályákon is érződnek, az energiaárak azonban jellemzően erősebben érintik az állattartókat, mint a többi ágazatot, így itt még nagyobb szerepük lehet az energiahatékonyság javítását célzó fejlesztéseknek. Különösen energiaintenzív tevékenység a tejfeldolgozás, ami meg is mutatkozott az ágazat harmadik negyedéves helyzetértékelésében: 2,9 ponttal 28,4 pontra gyengült. Az energiahordozók piacának alakulása mellett ebben közrejátszott az is, hogy télire lényegesen drágább lett az abraktakarmány a tavalyinál. A költségek szempontjából erős befolyásoló tényező lesz, hogy mennyire lesz hideg a tél.
Vegyes képet mutatnak a kertészeti termékpályák
A kertészeti termékpályákon a hajtatott kertészetek kilátásai a fogyasztás várt csökkenésének nyomán némileg borúsabbak lettek, a geotermikus fűtésre alapozott üvegházak azonban továbbra is versenyelőnyben vannak, és akár út nyílhat számukra új exportpiacok felé.
Hollósi Dávid kifejtette, hogy
a magyar üvegházi zöldségtermesztés – elsősorban a paprika-, paradicsom-, uborkatermesztés – most helyzeti előnybe került, a német és a holland üvegházak jelentős részét ugyanis nem telepítették be a kiugró gázárak miatt.
Magyarországon a földgáz helyett geomtermikus energiával való fűtés miatt versenyképes az ágazat, több tárgyalás is zajlik már külföldi áruházláncokkal való szállítói szerződések megkötése érdekében.
A szőlő-bor ágazatban a végéhez közeledik a szüret, érkeznek az új borok. A termelők a korábbinál némileg kisebb mennyiségre számítanak. Várakozásaik szerint az idei évjárat nem lesz kiemelkedő. A gyümölcsök piacán a termésmennyiség jellemzően átlagos volt, a piac így a kereslet-kínálatot árazza. Az árak érdemben nem emelkedtek, az inputköltségek viszont igen. A várakozások mindazonáltal javultak: 0,9 ponttal 26,9 pontra erősödött az ágazat.
Rövid és hosszú távon is az infláció és az energia lesz a meghatározó
Napjaink meghatározó kérdése az infláció és az energia. E két tényező alapvető jelentőségű lesz 2023-ban is. A magyar mezőgazdasági termelés 70 százalékban kőolajszármazékokon alapul, de többek között az abrakfogyasztó állattartásban, a konzerviparban és az élelmiszer-feldolgozásban jelentős mennyiségű villamos energiát és földgázt is felhasználnak. A műtrágyának pedig a fő alapanyaga a földgáz, amelynek piaca jelenleg erősen keresleti. Az inputanyagok beszerzésében a befolyó támogatáselőlegek jelenthetnek majd komoly segítséget a szektor, kiváltképp pedig azok számára, akiknek kiesésük keletkezett a nyári aszály miatt – vélekednek az MKB Bank és a Takarékbank elemzői, hozzátéve, hogy az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedésének még nincs vége. A drágulás üteme várhatóan némileg lassulni fog, de ahhoz, hogy a termelés jövedelmező legyen, áremelésre van szükség. Ellenkező esetben ellehetetlenülnek a termelők, a feldolgozók és az agrár-élelmiszeripar minden szereplője. Az élelmiszer-ellátás biztonsága azonban adott Magyarországon, nem kell hiányra számítani.
A fogyasztó számára mindez mit jelent? És mi történik, ha nem lesz pénz műtrágyára?
Újságírói kérdésekre válaszolva az elemzők elmondták, hogy az élelmiszerek olcsóbbak már nem lesznek, de valószínűleg hamarosan elér egy platót az árnövekedés. Majd a következő év első felében újabb áremelkedésre lehet számítani, mert akkor fog egyértelműen jelentkezni a háború nyomán előállt inputanyagár-emelkedés a fogyasztói árakban. A jelenlegi árszintekben egyelőre inkább a koronavírus utóhatása és az aszály hatásai érezhetőek.
Héjja Csaba, a Takarékbank Agrár Üzletág, Agrár Elemzés, Termék- Folyamattámogatási Központ senior elemzője szerint a jelenlegi élelmiszerárakban még nem egyértelműen érzékelhető a háború hatása – Fotó: Takarékbank
Hollósi Dávid elmondta, hogy a most elindult szezont az agrárium mintegy 400 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal kezdi az inputárak emelkedése miatt. Ezt a többletet a gazdák megtakarításból, banki finanszírozással és a támogatási rendszer eszközeivel lehetnek képesek előteremteni, de a jelenlegi gazdasági helyzetben mindhárom eszköz nyomás alatt van.
A fogyasztók a folyamatokra leginkább úgy válaszolnak, hogy a prémium minőségű élelmiszerek helyett egyre többször választják az üzletláncok saját márkás termékeit, illetve lemondanak olyan cikkekről, mint például a prémium minőségű bor, vagy kevesebb gyümölcsöt fogyasztanak.
Szóba került az, hogy mi történik abban az esetben, ha a termelők jelentősen csökkentik a kijuttatott tápanyagok mennyiségét az árak és a szűkös kínálat miatt. A szakértők meglátása szerint a foszfor és a kálium kijuttatásának elmaradása nem okoz hatalmas termékiesést, mivel abból valamilyen szintű tartalékok találhatóak a talajokban. A nitrogén elhagyása már nagyobb gondot jelentene, de pozitív fejleményként fontos megjegyzeni, hogy jelenleg a földgáz ára, amely 70 százalékban meghatározza a műtrágyagyártás költségeit, drasztikus mértékű csökkenő tendeciát mutat, amely ha tartósnak bizonyulna, akár az európai műtrágyagyártás és így az agrárium is is jobb helyzetbe kerülhetne.
Indexkép: Pixabay
