A kukorica egyik legnagyobb kihívása a mikotoxinokkal való szennyeződés, amely közvetlenül összefügg a növények sérüléseivel és stresszhatásokkal. A leggyakoribb mikotoxintermelő gombafajok közé tartozik a Fusarium, a Penicillium és az Aspergillus, amelyek fertőzéséhez a fizikai sérülések és az extrém környezeti hatások is hozzájárulnak.

Gyekiczki Bernadett kutatásai szerint az Aspergillus-fertőzések akár 60-80%-ban a hernyókártevők által okozott sérülések következményei. Azokban az országokban, ahol hatékony stratégiát alkalmaznak a hernyók elleni védekezésre, jelentősen csökkent a mikotoxin-szennyezés mértéke, ezzel jelentősen mérsékelve a gazdasági károkat és a toxinszennyezésből fakadó egyéb kockázatokat.

A gyapottok-bagolylepke szerepe

A gyapottok-bagolylepke a kukoricatermő területek legjelentősebb kártevője, amely 80-90%-ban felelős a szemek sérüléséért és ezzel a toxintermelő gombák behatolásáért.

Ennek a rovarnak a szerepe nem csak a közvetlen termésveszteségben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy utat nyit a gombás fertőzések számára, amelyek a szántóföldön és a tárolás során tovább csökkenthetik a termény minőségét és mennyiségét.

hernyók

Forrás: Kukorica Kör Egyesület

Az éghajlatváltozás és a kártevők növekvő jelentősége

Az elmúlt években megfigyelhető, hogy míg a kukorica egyre nehezebben viseli a változó klímát, addig a gyapottok-bagolylepke kiválóan alkalmazkodik az aszályos, forró nyarakhoz. Míg korábban 5-6 évente voltak tömeges rajzások, ma már minden évben jelentős problémát okoz a kukoricatáblákon.

A kártétel mértéke is növekedett: míg korábban csövönként 1-2 hernyót figyeltek meg, ma már 4-6 lárva jelenléte sem ritka, és a károsítás időablaka is meghosszabbodott, ami hosszabb védekezési kényszert jelent.

A védekezési stratégiák és a rovarölő szerek szerepe

A kukoricacső-kártevők elleni rovarölő szeres védekezés még nem alapvető gyakorlat Magyarországon, pedig a hernyók elleni védekezés nélkül a toxinmentesség biztosítása szinte lehetetlen.

A hatékony védekezéshez pontosan ismernünk kell a kártevők biológiáját és megfelelő időzítésű kezeléseket kell alkalmazni. A feromon- és fénycsapdák hasznosak lehetnek a gyapottok bagolylepke észlelésében, de a tényleges kártételt terepi felvételezéssel kell meghatározni.

szerrotáció

Forrás: Kukorica Kör Egyesület

Biológiai növényvédelem és fenntartható védekezési megoldások

A gyapottok bagolylepke több rovarölő szerrel szemben ellenállóvá vált, a felhasználható kémiai hatóanyagok száma pedig pár darabra szűkült. A további szerrezisztencia-problémák elkerülése érdekében kiemelten fontos a hatóanyag-rotáció és a biológiai megoldások beépítése a technológiába. A Bacillus thuringiensis alapú készítmények gyorsan és hatékonyan blokkolják a károkozást, és a rezisztencia kialakulásának csökkentése érdekében kulcsszerepet játszanak a védekezési stratégiákban.

Új lehetőséget jelent a vírus alapú készítmények alkalmazása, amelyek természetes módon pusztítják el a kártevőket, miközben hosszú távú hatást biztosítanak a populáció gyengítésével. Ezek a biológiai megoldások nemcsak hatékonyak, hanem környezetkímélő alternatívát is nyújtanak a hagyományos kémiai rovarölő szerek mellett.

táblázat

Forrás: Kukorica Kör Egyesület

Összegzés: A rovarvédelem kulcs a toxinmentes termeléshez

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a hernyókártevők elleni hatékony védelem megfelelő eszköz a toxin-szennyezésből eredő károk jelentős csökkentésére. Az előadás fő üzenete, hogy a fenntartható védekezési módszerek alkalmazása – a kémiai és biológiai növényvédelem kombinációja – a legjobb stratégia a kukoricatermelők számára.

További információ:

Kukorica Kör Egyesület – www.kukoricakor.hu