Takarékbank Agrár Üzletága és a Magyar Bankholding negyedéves, elemzői háttérbeszélgetésén a Takarék AgrárTrend Index 2021 negyedik negyedéves alakulásáról, a mezőgazdaság 2022-es kilátásairól, az élelmiszerárstop hatásairól beszélgettek a szakértők. Az AgrárTrend Index alakulása alapján ki lehet jelenteni, hogy óvatos bizakodás jellemzi az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek kilátásait.
Újra emelkedett a Takarék AgrárTrend Index értéke az előző negyedévi csökkenés után
Továbbra is magas gabonaárakkal, és az emelkedő költségek ellenére pozitív eredménnyel számolnak a szántóföldi növénytermesztők az idén – derült ki a Takarékbank és a Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek. Az állattenyésztők, valamint az élelmiszeripar továbbra is érvényesíteni próbálja az átadási árakban az inputanyagok, illetve a feldolgozás növekvő költségeit, emiatt a kiskereskedelmi árak emelkedésével lehet számolni. A hazai piacot a globális árváltozások mellett a szűkös munkaerő-kínálat, az építőanyag, és a nagyobb termelőknél az energiaárak emelkedése is befolyásolja.
A Takarék AgrárTrend Index értéke 2021 negyedik negyedévében 31,7 pontra nőtt a 48 pontos skálán, ami 0,3 pontos emelkedés a tavalyi harmadik negyedévihez képest. Az októbertől decemberig vizsgált időszakban az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait alapvetően befolyásolta, hogy a nyári aszályos időszakok miatt a kukorica termésátlaga a keleti országrészben jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól, azonban az értékesítési árak alakulása kompenzálta a mennyiségi kiesést. Az index értéke az állati termékpályákon működő vállalkozások kilátásai miatt marad el az egyensúlyi szintnek tekintett 35-től. Az ő várakozásaikat nagymértékben meghatározta, hogy a takarmányárak továbbra is magasak, az értékesítési árakban a költségnövekményt nem sikerült érvényesíteni, a nemrég bejelentett élelmiszerárstop következményeit pedig a termelők egyelőre óvatosan jelzik előre.
Pozitív eredményre évre számítanak a szántóföldi növénytermesztők
Az aszályos év miatt a kukorica termésátlaga első becslések szerint helyenként 10–20 százalékkal elmarad az elmúlt évek átlagától, az össztermelés előzetes becslések szerint 5–10 százalékkal kisebb lett, mint a megelőző években, körülbelül 7 millió tonna lett. A műtrágyaárak viszont alig látott magasságba emelkedtek, ahogy az egyéb inputköltségek is, ez azonban a 2022 év végi elszámolásnál fog jelentkezni jövedelmezőségben. A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi növénytermesztés a 2022-ben az árszintek fennmaradását reméli, ezzel ugyanis az emelkedő önköltség ellenére is jövedelmező marad, bár azt is hozzátették a szakértők, hogy
valószínűleg el fog maradni a jövedelmezőség a megszokott mértéktől a magyar mezőgazdaság húzóágazatának számító szántóföldi növénytermesztésben.
A szántóföldi növényeket felhasználó élelmiszeripari alágazatok 2022 első félévében a megnövekedett alapanyagköltséget próbálják érvényesíteni az átadási árakban, ennek első eredményei – az élelmiszerárstoppal érintett termékeken kívül – az első negyedév végére várhatóak.
Nehezebb helyzetben vannak az állati termékpályák
Az állati termékeket előállító termékpályákon eltérő a piaci szereplők helyzetértékelése. A hazai és európai madárinfluenza-járvány érzékenyen érinti az ágazatot, majdnem 2,5 millió baromfit kellett leölni. Az átadási árak ugyan magasan az előző évi átlag felett vannak, a megdrágult takarmányköltségek pedig a február végi élelmiszeripari- és fogyasztói árakban jelenhetnek meg. Sertés esetében az átvételi árak továbbra sem mozdultak el érdemben felfelé, egyedül a malacnál látszik némi drágulás. A tojásnál szintén emelkedtek a termelői árak, viszont a madárinfluenza itt is érezteti hatását, az állatállomány egy részét le kell vágni. A tej termelői átlagára soha nem látott magasságban van, viszont az inputanyagok árának emelkedés árnyalja ezt a képet, ahogyan a 2,8 százalékos UHT-tejre bevezetett élelmiszerárstop is. A húsmarha-tenyésztők várakozásában nincs érdemi változás, az idei évnek is pozitív kilátásokkal vágnak neki.
Bizakodnak a szőlőtermelők
A kertészeti termékpályákon már nem következett be számottevő változás a negyedik negyedévben, hiszen jellemzően szezonális termékeket állítanak elő. A klímaváltozás hatásait elsősorban a gyümölcstermesztők, másodsorban a szántóföldi zöldségtermesztők érzik meg. Az energiaárak drasztikus növekedése a zöldség-gyümölcs feldolgozókra hat kedvezőtlenül. Összességében termékenként eltérő mértékben ugyan, de 30-60 százalékkal emelkedett az önköltség. Ezt teljes mértékben nem tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban, ezért a termelés és a feldolgozás jövedelme fog csökkenni.
A szőlő termelői ára magasabb volt 2021-ben, mint a megelőző évben, a vendéglátáshoz erősen kötődő szektorban viszonylag pozitív a helyzetértékelés, a járvány enyhülése, a tavaszi–nyári élénkülő forgalom, a beinduló HoReCa-szektor és a vendéglátóipar szintén keresletnövekedést hozhat, ezzel együtt várhatóan árnövekedést is.
A globális piac és a munkaerő-kínálat is befolyásolja az idei évet
A Takarékbank és a Magyar Bankholding agrárelemzőinek előrejelzése szerint idén a kukorica árszintje érdemi befolyást gyakorol a globális és a hazai élelmiszer-gazdaságra. Globális szinten a déli féltekén januártól kezdődő nyári aratási munkák terméseredményeit kell figyelni, ezek az adatok várhatóan hónapokig befolyásolják majd a gabonaárak alakulását, ez pedig érdemben mozgathatja a tonnánkénti 90 ezer forintos hazai árat.
Az idei év folyamatait más tényezők is befolyásolják, mint például a dráguló építőanyagok vagy az emelkedő banki kamatok. Számos, az élelmiszer-gazdaságban működő vállalkozás a kis- és középvállalati kategóriába esik, így az energiaárak drágulása nem befolyásolja a tevékenységüket. Ugyanakkor a munkaerő-kínálat a minimálbér-emelés hatására egyrészt drágul, továbbá az intézkedés vélhetően a teljes magyar bérszínvonalat feljebb tornássza, így erős munkaerőpiaci kereslet alakulhat ki, ami a jellemzően szezonálisan foglalkoztató vállalkozások részéről kíván extra alkalmazkodást. Az élelmiszerárstophoz hasonló intézkedéssel pedig az élelmiszer-ellátási láncok még nem találkoztak. Mindezek miatt mindegyik termékpályán az óvatosság jellemzi a szereplők idei várakozásait.
Milyen hatásai lesznek az élelmiszerárstopnak?
Az elemzők szerint a három hónapra szóló árplafon felfogható egy hosszú időtartamú akciónak, ami a kereskedelemben árstop nélkül is gyakori.
Az élelmiszerárstop hatását fogyasztói oldalról elsősorban a kisebb jövedelmi kategóriába tartozó réteg fogja pozitívan értékelni, amit tovább fokoz az szja-visszatérítés, a minimálbér emelése, a SZÉP-kártya élelmiszer-vásárlási célú felhasználása, a 13. havi nyugdíj kifizetése. Jelentős fogyasztói réteg fog ebben a három hónapban magasabb keresettel rendelkezni, ami valószínűleg a kiskereskedelem veszteségét is jelentős mértékben kompenzálja majd.
Az árak befagyasztása a növénytermesztési ágazat termelőinek jövedelmére valószínűleg semmilyen hatással nem lesz, hiszen a gabona tőzsdei termék, elsősorban a világpiaci trendek határozzák meg az árakat.
Az állattenyésztési ágazatban először az baromfiágazat érezhetné meg az árstop hatását a rövid termelési ciklusnak köszönhetően, de a három hónapos időtartam valószínűleg kevés ahhoz, hogy tényleges lefelé gyűrűzzön a termékpályán az árbefagyasztás hatása.
Az elemzők szerint, ha az árstop valóban csak három hónapig fog tartani, akkor a mezőgazdaságra és a feldolgozóiparra nézve nem kell számolni negatív hatásokkal. A szakértők szerint attól sem kell tartani, hogy az árstop három hónapjának leteltével azonnal kilőnének majd a fogyasztói árak a 6 termék esetében. Áremelkedés valószínűleg lesz, de csak fokozatosan.
Tud-e fejlődni az élelmiszeripar ebben a gazdasági környezetben?
Az eseményen az Agroinform.hu kérdésére válaszolva a szakértők elmondták, hogy az élelmiszeripar korszerűsítése egyszerűen kényszer, attól függetlenül, hogy a mostani gazdasági környezet ideális-e ahhoz. Az élelmiszeripar drasztikus fejlesztésével lehetne az élelmiszer-gazdaság (és benne a mezőgazdaság) jövedelmezőségét jelentősen növelni. Mint mondták: "közepes jövedelmi csapdának" nevezhető az, hogy Magyarország kukoricát, búzát állít elő, majd exportáljuk, és más fölözi le a hasznot.
A beszélgetés során elhangzott: egy jó kihasználtsággal működő, valós piaci igényre választ adó élelmiszeripari üzem felépítésének megtérülése sokkal gyorsabb, mint például a termőföldvásárlás gabonatermesztési céllal, vagy egy állattartó telep felépítése.
Ráadásul a Vidékfejlesztési Program keretében jelentős összeget szánnak az ágazat fejlesztésére. Hogy ki, milyen mértékben tudja majd kihasználni a támogatási lehetőségeket, az egyelőre kérdés, ugyanis mostanra lejárt az olcsó hitelek időszaka, egyre nőnek a beruházási költségek, ami miatt a pályázatok tervezett költségvetései is borulhatnak.
Csökkenhet a jövedelmezőség a magyar mezőgazdaság húzóágazatának számító szántóföldi növénytermesztésben az inputanyagok drágulása miatt – Fotó: Envato
Az élelmiszeriparban kettő területen kellene óriási előrelépést tenni: a méret és a hatékonyság a kulcsszó. Egy nagyobb üzletlánc ugyanis olyan termék előállítójával köt beszállítói szerződést, amelyik hosszú távon nagy mennyiségű termék előállítására és leszállítására képes.
Mit mutat pontosan az AgrárTrend Index?
A Takarék AgrárTrend Index a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatója, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján dolgozik, és amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat, alágazat, illetve a teljes magyar agrárium.
Az index két komponensből tevődik össze. A hangsúlyosabb rész egy százas ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal szerepel az Indexben a Takarékbank agrárelemzőinek elemzése, előrejelzése.
A válaszadók a Takarékbank ügyfelei. 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek. A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását követi le. A válaszadók területi megoszlása az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti. A válaszadó többnyire az adott vállalkozás tulajdonosa, illetve ügyvezetője.
Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára vetítik.
_fill_99x55_0.jpg)
