Idén október 20. és 22. között rendezi meg 81. alkalommal az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK) az agrártárca az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.
A múltat tovább kell öregbíteni, de támogatni kell a fiatal gazdákat is
A sajtótájékoztatón Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a múltat tovább kell öregbíteni, és megőrizni az OMÉK hagyományait, valamint társadalmi megbecsülésben kell részesíteni, és kiemelt programként kell tekinteni rá. Azért is kiemelt az időpont, mert az október 23-ai ünnepet megelőző hétvégén tartják a rendezvényt.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára. Fotó: Énekes Krisztina
Az először 1881-ben megrendezett seregszemle a magyar agrárium kiemelkedő ünnepe, a magyar föld ünnepe, a gazdák ünnepe, és mindazoké, akik a mezőgazdaságot nap mint nap működtetik – mondta a miniszterhelyettes.
Az OMÉK-nek a jövővel összefüggő több jellegzetessége is a múltban gyökerezik. A múltban sem elégedtek meg azzal, hogy az adott kor termelési színvonalát tükrözzék. A cél mindig is az volt, hogy a gazdaközösség ismeretének bővítésével szolgálják a mezőgazdaság fejlesztését. A múlt, a jelen és a jövő összekapcsolásával az OMÉK napjaink egyik legizgalmasabb kihívására, a generációváltásra hívja fel a figyelmet.
A kiállítás hozzájárul a generációváltó korosztály ismeretanyagának bővítéséhez is. A gazdaságokat irányítók átlagéletkora ugyanis egyre nő. Míg 2010-ben a gazdaságok 28%-át irányította 65 évnél idősebb személy, addig ez a szám 2020-ban 35%-ra nőtt. Ezek az adatok szintén alátámasztják, hogy folytatni kell a fiatal gazdálkodói kör kiemelt támogatását, a generációváltás sikeres előmozdítása érdekében - mondta el Farkas Sándor.
Az OMÉK azonban nem csak ebben figyel a generációkra, de minden generáció számára izgalmas programokat kínál, így nem csak szakmai vásár, hanem családi szórakozás is lesz egyben.
Nem csak szakmai, családi program is lesz az idei OMÉK
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AC) ügyvezető igazgatója beszámolt róla, hogy az OMÉK 20. százada nagyon hányattatott volt, és a célok is változtak. A század elején még alapvetően tenyészállat kiállítás volt, míg az 50-es évektől alakul át a kiállítás profilja, és vált a mezőgazdaság és az élelmiszeripar bemutatkozásának fontos terepévé, melyet 2011 óta már kétévente rendeznek meg. Ondré Péter szerint az idei OMÉK lesz az ország egyik legnagyobb és legolcsóbb családi rendezvénye 2023-ban.
A szakmai programban az agrárgépészet, a termelői vásár, az őshonos udvar és az élelmiszeripar kapja a legfontosabb szerepet. Az OMÉK fontos feladata az is, hogy hozzájáruljon a felnövekő korosztály ismeretanyagának bővítéséhez, így mintegy kilencezer szakiskolást látnak vendégül. Nem csupán a belföldi, hanem a határon túli beszerzőket, újságírókat, szakmai embereket is várják a kiállításra, hiszen az exportfejlesztési küzdelmet nem csak külföldön, hanem belföldön is meg kell nyerni. A szervezők reményei szerint az idén legalább ötvenezer ember látogat majd el a háromnapos rendezvényre.
Az automatizáció jelentheti a megoldást a munkaerőhiányra
Ondré Péter kérdésünkre elmondta, hogy az Agrármarketing Centrum 2021-ben az OMÉK-on jelentette be a Hungarian Food Business Program indulását, melynek célja, hogy a magyar élelmiszeripari termelőknek olyan integrált programot hozzanak létre, amelynek része egy online katalógus, ahol termékeket tudnak bemutatni. Fontos eredménye a programnak, hogy közel 200 vállalkozás 2000 termékét tartalmazza már az online katalógus, így valós időben egy homogén platformon tudják bemutatni az élelmiszeripari termékeket.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AC) ügyvezető igazgatója. Fotó: Énekes Krisztina
Ebben a rendszerben már többszáz, külpiacról regisztrált potenciális importőr van regisztrálva. Erre a programra számos külföldi kiállítás is épül, amelyeken szintén magyar élelmiszeripari termékeket mutatnak be. A program része egy olyan üzletfejlesztési rendezvénysorozat is, amelynek keretében magyar cégek mutatkozhatnak be. Az elmúlt hetekben Szingapúrban, Hongkongban és Tokióban mutatkozhattak be magyar élelmiszeripari cégek. A sikeres szerződések pedig bebizonyították, hogy ez egy nagyon jó eszköz a magyar termékek bemutatására.
Ondré Péter elmondta, hogy minden nehézség ellenére is látszik, a magyar élelmiszeripar megáll a lábán, habár az infláció és az energiaárak emelkedése megnehezíti a magyar termelők helyzetét is. Ennek ellenére nagyon bátran és nagy lendülettel mennek a magyar cégek az exportpiacokra.
Kérdésünkre válaszolva Ondré Péter kifejtette, hogy a munkaerőhiány kérdését az élelmiszeriparban az egyre inkább az automatizációra épülő folyamatok oldják meg. Az teszi válságállóvá a magyar élelmiszeripart, ha fel tudja venni a nemzetközi trendekkel a versenyt és be tud kapcsolódni egy erős automatizációs folyamatba. A munkaerőhiány élesebben van jelen azokban az agrárágazatokban, ahol még jelentős szerepet játszik a kézi munkaerő, mint amilyen a zöldség és gyümölcs termesztési ágazat.