Mindezek okán az ágazat képtelen lépést tartani a változó környezeti és piaci kihívásokkal. A helyzetet súlyosbítja az innovatív megoldások elmaradása és a félrevezető támogatási rendszerek – véli a TMMG.hu-n megjelent tanulmányában Kökény Attila, a talajmegújító mezőgazdasági technológia egyik legismertebb hazai apostola.
Mint írja, a második világháború óta Magyarországon 2,5 millió hektárral csökkent a termőföldek területe. A legjobb minőségű talajokat általában urbanizációs fejlesztések, napelemparkok és akkumulátorgyárak foglalják el, ami hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okoz. Az elmúlt három évtizedben 1,39 millió hektár termőföldet vontak ki a művelésből – ez a jelenlegi mezőgazdasági területek több mint egynegyedét teszi ki.
Eközben a klímaváltozás miatt a magyar talajok vízmegtartó képessége folyamatosan romlik, miközben az aszályos időszakok egyre gyakoribbá válnak. Az alföldi régiókban ez a probléma különösen súlyos: a rossz talajhasználat és a csökkenő csapadékmennyiség miatt a terméshozamok egyre kevésbé képesek fedezni a termelési költségeket.
A mezőgazdasági irányítók 37%-a már 65 évesnél idősebb és a gazdatársadalom elöregedése mellett az oktatás hiánya is komoly akadályt jelent. A gazdaságok 55%-át mezőgazdasági végzettség nélküli termelők irányítják, akik gyakran a „Így Szoktuk Csinálni" (ISZCS) szemlélet alapján döntenek – véli Kökény Attila.
A magyar gazdák többsége nem ismeri a regeneratív mezőgazdaság alapelveit – forrás: Pixabay
A modern agrártechnológiák és fenntartható módszerek ismerete nélkül ezek a gazdák nem tudják hatékonyan alkalmazni a talajmegújító technológiákat, mint például a forgatás nélküli művelést (no-till) vagy a talajtakaró növények használatát. Az oktatás hiánya különösen szembeötlő, amikor egy táblán belül az egyik gazda kukoricája felsül, míg a szomszédos táblán zöld és termékeny állomány található – azonos talaj- és csapadékviszonyok mellett.
Sajnos, Magyarországon a talajmegújító mezőgazdaság alig kap figyelmet az oktatási és kutatási intézmények részéről. Miközben a nemzetközi példák – például a no-till technológia 205 millió hektáron való alkalmazása világszerte – igazolják ennek hatékonyságát, itthon ezek az elvek alig jelennek meg a gyakorlatban.
A 2023-ban indított EU Mission: a Soil Deal for Europe program célja, hogy 2030-ra az uniós talajok 75%-a egészséges legyen, mégsem foglalkozik kellő alapossággal a talajmegújító módszerekkel. Ennek ellenére Kökény Attila szerint Magyarországon a támogatási rendszerek és az agrárpolitikák sem ösztönöznek kellő mértékben a talajvédelmi gyakorlatok bevezetésére.
A magyar mezőgazdaságban a regeneratív technológiák és a biogazdálkodás közötti alapvető különbségek sincsenek tisztázva. Az Erasmus+ REGINA projekt keretében végzett kérdőíves felmérés rávilágított, hogy a gazdák többsége nem ismeri a regeneratív mezőgazdaság alapelveit, és tévesen azonosítja azokat az alacsony hozamú biogazdálkodással.
Ez az ismerethiány jelentősen hátráltatja a talajmegújító gyakorlatok elterjedését, amelyek pedig kulcsfontosságúak lennének a klímaváltozással és az aszályos periódusokkal szembeni ellenállóképesség növelésében.
Mit lehetne tenni?
A magyar mezőgazdaság fenntarthatóságának megteremtéséhez az alábbi lépésekre lenne szükség:
- Tudásátadás és oktatás: A gazdák széles körű képzése a talajmegújító technológiákról, például a no-till, talajtakarás és vetésforgó alkalmazásáról.
- Kutatás és innováció: Olyan agrárkutatások támogatása, amelyek a talajvédelemre és a fenntartható termelési módszerekre fókuszálnak.
- Támogatási rendszerek átalakítása: A vízmegtartásra és talajvédelemre fókuszáló technológiák kiemelt ösztönzése.
- Nemzetközi jó gyakorlatok átvétele: A globálisan sikeres módszerek, például a regeneratív mezőgazdaság, adaptálása a magyar viszonyokhoz.
A talaj egészsége és a fenntarthatóság iránti elköteleződés nélkül Magyarország mezőgazdasága nem lesz képes felvenni a versenyt a nemzetközi piacokon, és a klímaváltozás hatásai tovább mélyíthetik az ágazat válságát.
Forrás: TMMG.hu
Indexkép: Pixabay
