A tej pozitív tulajdonságai miatt, valamint, hogy felhívják az emberek figyelmét a kalciumbevitel fontosságára, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) június 1-jét jelölte meg a Tej Világnapjának. Ezen a napon tisztelgünk az egyik legfontosabb és legsokoldalúbb alapélelmiszerünk és mindaz előtt, amivel a tejágazat hozzájárul az emberiség megfelelő táplálkozásához, a fenntarthatósághoz, a gazdasági fejlődéshez és az egészséghez.

Az idei évben a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. Országos Szakmai Partnertalálkozója és a Tej Terméktanács Tej Világnapi rendezvénye 2023. június 6-án közösen került megszervezésre – írja közleményében a Tej Terméktanács.

Miért fontos a tejágazat?

A sajtóközlemény szerint Dr. Felkai Beáta Olga élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a tejtermékgyártás az egyik leghangsúlyosabb, hazai alapanyagot feldolgozó szakágazat az élelmiszeriparban. Ennek további erősítéséhez anyagi és szabályozási segítséget is igyekszik biztosítani a szaktárca. A helyettes államtitkár ismertette az eddigi támogatási sajátosságokat és felhívta a figyelmet a tervezett jövőbeli lehetőségekre. Egy friss kutatás eredményeként a tejágazat innovációs értékei és lehetőségei is előtérbe kerültek, így ennek kiaknázása is elsőbbséget élvez. A tejtermékgyártás eredményessége a magas minőségű és nagy hozzáadott értéket képviselő termékek előállításának és értékesítésének a függvénye, így Felkai Beáta felhívta a figyelmet a KMÉ-ben rejlő lehetőségekre és az eddigi tejtermékes védjegy eredményekre és kitért a Magyar Élelmiszerkönyv várható változásaira is.

A tejágazat innovációs értékei és lehetőségei is előtérbe kerültek

A tejágazat innovációs értékei és lehetőségei is előtérbe kerültek – Fotó: Pixabay

Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke – többek között – elmondta, hogy a táplálkozás témája, a személyes tapasztalatok, élmények miatt rendkívül involváló. A személyes érintettség miatt a felhasználók igyekeznek a témában minél több általuk hitelesnek tartott információt összegyűjteni. Óriási körülöttünk az információmennyiség – egy kutatás szerint naponta 86 új klinikai vizsgálat és 11 meta-analízis eredménye jelenik meg a médiában – illetve az online közösségek kiemelten fontos forrásai a „peer-to-peer" tájékozódásnak. A laikus közösségek mellett a főbb információ-források az egészségügyi szakértők, celeb guruk, valamint a gasztro-bloggerek. A fenti óriási, sokszor szűretlen információ miatt gyakori a tévhitek terjedése, ami krónikus betegségek, hiányállapotok kialakulásához vezethet. Fontos, hogy keressük a hiteles táplálkozási információ forrásokat, mint amilyen az MDOSZ és az OKOSTÁNYÉR táplálkozási ajánlás. A tejjel kapcsolatban bizonyítékokon alapuló információért keressék a Tej az tej kampányt, ami az MDOSZ és a TTT közötti együttműködésben valósul meg – írják.


600 kérelem érkezett 358000 állatra

Detre Miklós elnökhelyettes köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Magyar Államkincstár a vármegyei kormányhivatalokkal együttműködésben mindent elkövet, hogy a támogatásra jogosultak számára a lehető leggyorsabban teljesüljenek a kifizetések. A tavalyi évben minden korábbinál nagyobb összeget, 1010 milliárd fizetett ki a kincstár, s az idei évben is már 672 milliárdot juttatott el a kedvezményezetteknek. A „tejes" jogcímek kapcsán kiemelte, hogy a termeléshez kötött tejhasznú tehéntámogatások 99%-ban kifizetettek, továbbá, hogy sikerrel zárult a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás benyújtási időszaka, 600 kérelem érkezett 358000 állatra. Az iskolatej programról az elnökhelyettes elmondta, hogy a 2017/2018-as és a 2021/2022-es tanév között tej és tejtermékekkel ellátott gyermekek és intézmények száma évről évre emelkedett. Az említett időszakban a gyermekek száma 437 ezerről 446 ezerre nőtt, míg az iskolatej programban résztvevő intézmények száma 2508 db-ról 2751-re emelkedett. A kifizetett támogatások összege pedig mindeközben 4 Mrd Ft-ról 4,7 Mrd Ft-ra nőtt. Végül minden gazdálkodó figyelmébe ajánlotta a kincstár által fejlesztett ügyfélbarát alkalmazást, a mobilGazdát, amit mindezidáig 23 ezren töltöttek le, gyorsítva és könnyítve az ügymenetet mind az ügyfél, mind pedig az ügyintéző oldalán.


Idén már a második alkalom, hogy az országos szakmai napunk a Tej Világnapjának is otthont ad – mondta el Kulik Zoltán, a Vitafort vezérigazgatója. A Vitafort legrangosabb Országos Partnertalálkozóján közel félszáz nagy üzemi partner vesz részt, döntő többségben a nagyüzemi tejtermelő gazdaságok vezetői és munkatársai. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a Vitafort Zrt. tevékenységének több mint 50 százalékát a tejtermelő ágazat takarmányozása teszi ki, ezzel a magyar tejelő szarvasmarha takarmányozás piacvezetői. A tejágazatban az elmúlt időszakban tapasztalt óriási kilengések (a felvásárlási árak az elmúlt öt hónapban 25%-kal estek), még fontosabbá teszik az innovatív termékfejlesztéseket és a szoros partnerkapcsolatokból adódó információ átadást. A Vitafort stratégiai ágazatként tekint a tejtermelőkre. Bízik abban, hogy hosszútávon Magyarország kedvező pozícióba kerülhet az európai tejtermelő országok között, mivel a termeléshez adottak az optimális nagyüzemi keretek, tej hozamunkban az EU élmezőnyébe tartozunk – áll a sajtóközleményben.

Hozzáteszik, hogy a Vitafort Zrt. idén szeptemberben közel 20 millió eurós új takarmányüzemi beruházást ad át, amely Közép-Európa legmodernebb fejlesztéseként tovább erősíti a tejtermelő nagyüzemek részére gyártott speciális termékek versenyképes termelését.

Kulik Zoltán elmondta, hogy a Vitafort már több mint 10 évvel ezelőtt kötött stratégiai együttműködési megállapodást a Tej Terméktanáccsal. A kiemelt pártoló tagságuk keretében az eltelt időszakban számos szakmai kereskedelmi és hivatalos platformon közösen léptek fel a hazai tejtermelő ágazat fejlesztése, jövője és érdekképviselete érdekében.

Hogyan változik a tej ára?

Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke a tejpiaci helyzet kapcsán elmondta, hogy a hazai piaci folyamatok lekövetik az európai trendeket: ami a spot, majd az EU piacán történik, az 2-4 hónapon belül törvényszerűen bekövetkezik nálunk is. Az EU-27 átlagára január óta csökken, míg a felvásárlása emelkedik. A piacok volatilitását és kitettségünket szemlélteti, hogy a hazai tejár három hónap alatt közel 16%-ot, míg a kiviteli ár 6 hónap alatt 55%-ot esett. A tavalyi aszály és az önköltség növekedése okán tejfelvásárlásunk csökkenése továbbra is nagy, jelenleg havi szinten 5-7%-os. Bizakodásra adhat okot, hogy az olasz – külföldi eredetű – tejek spot ára május közepétől növekedésnek indult. A Terméktanács elnöke felhívta a jelenlévők figyelmet arra, hogy a tejjel kapcsolatos tévhitek okán mindenki csak hiteles forrásból tájékozódjon.

Szautner Péter, a Tej Terméktanács társelnöke megjegyezte, rendkívül fontos lenne, hogy a hazai tejtermék fogyasztás az utóbbi időszak csökkenése után minél hamarabb volumenben is növekedésnek induljon, ennek egyik feltétele, hogy a háztartások reáljövedelme ne csökkenjen. A tej és tejtermékek piacán az utóbbi hónapokban már elkezdődött lassú költség és árkonszolidáció okán bízunk benne, hogy a háztartások tej és tejtermékfogyasztása – az árnövekedés megállása, illetve számos termékkategóriában már csökkenő árak hatására – rövidesen visszarendeződhet a korábbi szintekre. A mostani európai tejpiaci helyzetből egyértelműen az következik, hogy a hazai tejszektor – színtisztán piaci okokból – masszívan hozzá fog járulni az infláció csökkenéséhez. Az élelmiszerinfláció további csökkentése érdekében azonban fontos lenne az EU-szinten magasnak számító, fogyasztást terhelő vagy árbevételhez kötött adók mérséklése. A feldolgozóiparnak ugyanakkor ebben az időszakban sem szabad leállnia a fejlesztésekkel és beruházásokkal, hogy mind volumenben, mind pedig minőségben és termékválasztékban növelni tudja versenyképességét a hazai és a megcélzott export piacokon, de itt kell megemlítenünk a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlesztéseket, amelyek mind gazdaságilag, mind pedig a fogyasztói elvárások miatt egyre inkább előtérbe kerülnek, de ide tartozik a tavalyi évben tapasztalt energiaválság által is előtérbe került fenntartható, megújuló forrásból származó energiatermelés is. A munkaerőpiaci feszültségeket is kezelni kell, különös tekintettel a szaktudással bíró munkaerő, élelmiszeripari mérnökök, szakmunkások és technikusok helyzetére. A feldolgozói versenyképességet növelni kell, hiszen nincs más választásunk, mint gazdaságosan termelve a hazai fogyasztók számára korszerű, fenntartható, innovatív és nem utolsósorban megfizethető tejtermékeket a boltok polcaira tenni.