Ünneplőbe öltözött elegáns diákok alkották a Magyar Államkincstár dísztermében megtartott konferencia közönségének zömét. Ez nem véletlen, hiszen a szervezők maguk is egyetemi hallgatók, a Corvinus Agribusiness diákszervezet tagjai. Céljuk nem kevesebb, mint hogy már a diákévek alatt perspektívát nyújtsanak a jövő vidékfejlesztési és agrár szakembereinek.

Ehhez ez alkalomhoz Kondra Laura, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettese; Hollósi Dávid, az FHB Bank Zrt. Takarék Agrár Igazgatóságának igazgatója; Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője; Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. pályázati üzletágvezetője; Umenhoffer Péter, az Axiál marketingigazgatója, valamint Borsiczky István, a Tomelilla Kft. cégvezetője, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület tagja járult hozzá előadásával.

Csupán 6 százalék a 35 éven aluli gazdálkodók aránya

Németh Szabolcs, a Corvinus Agribusiness elnöke köszöntőjében a küszöbön álló generációváltásra emlékeztetett. A mai munkaerőpiaci helyzetben mind fontosabb a fiatalok megszólítása, hiszen a legjobban elöregedő szektor a mezőgazdaság. A 2016-os adatok azt mutatják, hogy a 65 éven felüli gazdálkodók aránya 31, a 35 éven aluliaké pedig mindössze 6 százalék. Ma kell megszólítania a jövő szakembereit, és képzésükre, megnyerésükre nagy hangsúlyt kell helyezni. Ez befektetés a jövőbe – hangsúlyozta.

Németh Szabolcs: "Meg kell nyerni a fiatalokat!" – fotó: Agroinform.hu

Idén eddig 383,78 milliárdot fizettek ki 191 ezer gazdának

Kondra Laura, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettese többek között a 2014-2020-as uniós közös agrárpolitika (KAP) idei kifizetéseiről beszélt. Mint elmondta: január 1-jétől november 14-ig 191 ezer ügyfélnek több mint 383,78 milliárd forintot utaltak át. Ebből közvetlen támogatás 245,6 milliárd volt, és 180 ezer gazdálkodót érintett.

A fenti adatokat tovább boncolgatva az is kiderült, hogy 140 ezer ügyfél kapta meg a 2017. évi előlegét, 95,34 milliárd forintot. A zöldítés: 97,83 milliárdot tett ki, 141 ezer ügyfélnek (ebből előleg 24,91 milliárd 95 ezer gazdának). A SAPS-ra 64,63 milliárd ment el 140 ezer ügyfélnek (ebből előleg 35,6 milliárd 87 ezer ügyfélnek). Belpiaci intézkedésekre 22,16 milliárdot fizettek 9 ezer ügyfélnek. Nemzeti támogatásokra 48,78 milliárd jutott 15 ezer ügyfélnek. A vidékfejlesztési programból: 67,16 milliárdot kapott 35 ezer ügyfél (ebből előleg 8,89 milliárd 9 ezer ügyfélnek).

Aktuális információt is hallottunk a kárenyhítéssel kapcsolatba. November 30-áig még lehetőség van a 2017. évi kárenyhítő juttatás igénylésére.

„Stresszelik” a mérlegbeszámolókat

Hollósi Dávid, az FHB Bank Zrt. Takarék Agrár Igazgatóságának igazgatója az üzletfejlesztéshez szükséges források előteremtéséről beszélt. Ha ennyi támogatás van, akkor miért is van szükség bankokra? – tette fel a kérdést az előző előadásban elhangzottakra utalva.

Ma már egy bank nem csupán hitelintézet, „sokkal többnek kell lennie”: az árfolyamkockázat kezelésétől a személyre szabott hitelezésen és a pályázati tanácsadásokig egészen a pénzügyi edukációig komplex szolgáltatási csomagokat nyújtanak. A legtöbb bankban például már működik európai uniós pályázati tanácsadó csapat. „Nem írunk pályázatokat, mi azt segítjük, hogyan lehet hatékonyan felhasználni az elnyert uniós forrásokat, és az ehhez illeszkedő hiteleket felvenni.”

Hollósi Dávid: "A Takarék-csoportnál folyamatban van egy naturálián alapuló hitelezési modell kidolgozása." – fotó: Agroinform.hu

A Takarék Agrár Igazgatóságot épp a banki szolgáltatások és finanszírozási tevékenységek megerősítésére hozták létre az idén. A Takarék Agrár Központ szolgáltatja a tudásbázist; termékfejlesztési csapata a speciális ágazati igényeknek megfelelő konstrukciókat dolgoz ki. Az ország egész területén működő 11 fős értékesítési csoportja pedig a gazdák rendelkezésére bocsátja finanszírozási termékeiket.

Rámutatott arra is, hogy a mezőgazdaság finanszírozási formái jelentősen eltérnek a többi ágazatétól. Az önerőn és a bankszektoron kívül még kétoldalról finanszírozzák: az integrátori kör – ez a szállítási finanszírozás –, illetve a támogatások. Ezeket egészíti ki a bankrendszer többféle finanszírozási formában, hosszú és rövid lejáratú hitelekkel, továbbá nagyon fontos a faktor és a lízing szerepe. Utóbbi annyira felkapott, hogy az első háromnegyed évben már 54 milliárdot folyósított erre a bankszektor.

Ugyanakkor a folyó termelés finanszírozásában egyelőre marginális a bankszektor szerepe – emelte ki. 
A mezőgazdaság erősen beruházásorientált ágazat, és viszonylag lassú megtérülési időkkel dolgozik. E területen a bankszektor már jóval magasabb arányokat ér el, akár az 50 százalékot is. A lassú megtérülést jelentősen javítja a támogatási rendszer, számításaik szerint a felére csökkenti az idejét. Pénzügyi szempontból egy hét éven túl megtérülő beruházásba nemigen érdemes belevágni – jegyezte meg.

Jelentős hitelállomány-ugráson van túl van a mezőgazdaság, ezt a földet a gazdáknak akció váltotta ki. A Növekedési Hitelprogram keretében nagyon kedvező feltételekkel lehetett földet venni. Így körülbelül 200 milliárd forintnyi új forrás került hozzájuk, 20 éves futamidővel. A Magyar Nemzeti Bank most véget ért Növekedési Hitelprogramjának egyébként is a mezőgazdaság volt a legnagyobb felvevője, a teljes állomány 30 százaléka áramlott ide – jegyezte meg.

Hogyan értékeli a bank az agrárvállalkozásokat?

– tette fel a kérdést. Az alaptétel, hogy a bank akkor is bank marad, ha éppen agrárcéget hitelez, ugyanakkor maximálisan figyelembe veszi az agrárium specifikumait is. Ennek jegyében a Takarék-csoportnál folyamatban van egy naturálián alapuló hitelezési modell kidolgozása. A szigorú pénzügyi mutatókon túl azt is figyelembe vennék, hogy a hiteligénylőnek hány hektár földje van, mennyi az övé, mikor járnak le a földbérleti szerződései, milyen minőségűek a földjei és öntözhetők-e, mióta dolgozik az ágazatban, van-e utódja, jogutódja stb. Egyre fontosabbá válik a szakértelem is, továbbá azt is nézik, hogy a támogatás nélkül nyereséges-e vállalkozás. „Stresszeljük a mérlegbeszámolókat”, ezek szerint a szántóföldi növénytermelés kicsivel nulla felett lenne, a sertés- és a baromfiágazat tartósan veszteséges lenne, a tejágazat pedig még inkább.

Hiba, hogy kevesen hajlandók fémzárolt vetőmagra költeni

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a magyar gabonaexport helyzetéről tartott előadást. A vasvári vállalat az osztrák Mauthner cégcsoport tagjaként maga is részt vesz az európai terménykereskedelemben. Ennek tapasztalataiból most azokat idézzük, amelyek a magyar termesztők számára akár megfontolandó szempontként is szolgálhatnak.

Bene Zoltán: "A jó minőségű, az exportban is helyt álló búza termesztése a fémzárolt vetőmagnál kezdődik" – fotó: Agroinform.hu

Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon nagyon kevés gazda hajlandó fémzárolt vetőmagra költeni. Az elvetett 280 000 tonnából csupán 20-25 százalék ilyen. Pedig

a jó minőségű, az exportban is helyt álló búza termesztése „itt kezdődik”.

Hazai búzából a 2 millió tonnányi exportárualap még a legrosszabb években is rendelkezésre áll. Több mint 90 százalékát az EU-ban értékesítik. Már öt éve az olaszok veszik meg a legtöbb hazai gabonát. Ez 2016-ban 234 ezer tonna volt. Utána a románok, majd az osztrákok következnek.

A fajták tekintetében két csapásirány létezik: a prémium és a bőtermő. Utóbbiak azok, amelyek a hazai viszonyok között legalább 8 t/ha hozamra képesek (szemben a hazai 5,2 tonnás átlaggal). „Sajnos Magyarországon ebbe az irányba tolódott el a gazdák érdeklődése.” Ez ezért hátrányos az export szempontjából, mert a bőtermő fajtákkal elsősorban a franciákkal és a bajorokkal kell versenyezniük, ám az ottani termésátlagokat meg sem tudjuk közelíteni. A bőven 10 t/ha fölötti átlagok jóvoltából az ottani gazdák könnyebben tudnak belemenni egy árengedménybe, mint a magyarok.

A prémiumkategória (legalább 14,5-15 százalékos minőségi fehérjetartalom) ugyanakkor tökéletesen kielégíti az olasz malmok igényeit, és ráadásul ebben szinte csak az osztrákokkal kell versenyeznünk. Ők pedig nem akarják árengedménnyel odaadni a terményüket – érvelt.

A mezőgazdaságban sok pénz és szabadság van

Umenhoffer Péter, az Axiál marketingigazgatója a precíziós gazdálkodással elérhető eredményeket vette számba, majd „másik szívügyéről”, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről, az utánpótlás kérdéseiről beszélt. „Ti már itt vagytok, jó helyen vagytok, az a dolgotok, hogy benne maradjatok ebben a körforgásban” – szólította meg hallgatóságát. Kiemelte, hogy

„ebben a szakmában szabadság, továbbá pénz, sok pénz” is van.

Egyre inkább tapasztalható, hogy a gazdálkodók mindent megadnának egy jó szakemberért. Már nem hogy gépkezelőket, de középvezetőket, agronómusokat sem találnak.

Umenhoffer Péter: "A gazdálkodók mindent megadnának egy-egy jó szakemberért" – fotó: Agroinform.hu

Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. pályázati üzletágvezetője azt vezette le, milyen megoldások lehetségesek a pénz- és időhiányra.

Borsiczky István, a Tomelilla Kft. cégvezetője a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület tagjaként arról beszélt, hol tartunk a precíziós gazdálkodásban, és miért van szükség a PREGA 2018 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállításra.

Mint kifejtette: a precíziós technológiában jelenleg élen járunk a kelet-európai régióban. Ez a versenyelőnyünk azonban pénz és támogatás hiányában könnyen elillanhat. Közepes méretű mezőgazdasági üzemeink jövedelemtermelő képessége lehetővé teszi a precíziós gazdálkodás elméletének és gyakorlatának az elsajátítását. Ugyanakkor az agrár közép- és felsőoktatásunk technikai színvonala fejlesztésre szorul.