Hihetetlen, hogy milliárdos profittal sem éri meg a termálvíz visszasajtolása

A termálvizek kiválóan használhatóak a kertészetekben, azonban hasznosításuk egyik nagy dilemmája az, hogy mi lesz a vízzel a használat után. A visszasajtolásnak a költségei elképesztően magasak, a földben levő termálvíz újratermelődésének üteme viszont követhetetlen.

A szennyezés relatív a hatóságok szerint

A hvg.hu beszámolt a Szegedhez tartozó rettenetesen szennyezett gyálai holtágról, melyet csak Dög-Tiszának hívnak a helyiek. Ennek a megújítása eleinte vízgazdálkodási projekt lett volna, időközben azonban átsorolták a kármentesítő programok közé, mert az eleve szennyezett holtág a közeli Floratom Kft üvegházakban használt termálvizétől rendre rózsaszínűvé, habossá és bűzössé változott.

A Floratom engedélyét meg is szüntették július végén a hatóságok, úgyhogy más megoldást kell keresniük a használt termálvíz elhelyezésére. A kármentesítés során a beruházók nem – az egyébként tényleg költséges – visszasajtolást választották, hanem szerződés alapján, a helyi szennyvíztisztítót közbeiktatva, vezetéken vezeti el a Tiszába a félig önkormányzati tulajdonú Szegedi Vízmű Zrt. A Floratom általában 1,5 milliárdos profittal zárja az évet, míg a visszasajtolás kiépítése 2-3 milliárd forintos beruházás lenne.

Felszíni vízbe vezetés esetén bírságot kell fizetni az előírt határérték túllépéséért, ám az összege 2027-ig csupán a bírság 3 százaléka (utána lesz teljes), ez így nem valami elrettentő. A területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság közölte a HVG-vel, hogy a Floratom Kft. határértéken túli szennyezettségű termál csurgalékvize nem okozza a a felszíni befogadó vízminőségi határértékeinek túllépését, annak ökológiai állapotát érdemben nem befolyásolja.

Természeti kincs, amivel jól állunk

Magyarország területe rendkívül gazdag termálvízben, erre a természeti kincsre sok fürdő is épül. A fürdőkben a használat során azonban a víz erősen szennyeződik, ezért tilos visszasajtolni, úgyhogy ez a vízmennyiség soha nem kerül vissza a föld mélyére. Mivel gyakorlatilag nem mérhető, nem követhező, hogy a mélyen lévő termálvíz milyen ütemben termelődik újra, ezért kérdéses, hogy a kitermeléssel megcsappanó készleteknek milyen következénye lesz.

Hazánkban az átlagos geotermikus grádiens 5-7 °C /100 m között alakul, ami a világszerte átlagos értéknek a kétszeresét is elérheti.

A termálvizet jelenleg a hajtató kertészetek alkalmazzák a mezőgazdaságban – fotó: Pixabay

A felszíni elhelyezés is bajos, mert a termálvíz sótartalma magas, ezért érdemes lenne legalább a nem szennyezett, fűtésre felhasznált vizet visszasajtolni. Ha a használt termálvíz túllépi a vízügyi hatóság által megállapított valamely kibocsátási határértéket, a szennyezés csökkentésére vagy megszüntetésére tavas tisztítás vezethető be illetve, állandó jellegű tavas vizes élőhelyek, többcélú víztározók létesíthetőek.

Egyedi elbírálás alá esik minden beruházás

A felszíni vizek kezelője a területi vízügyi igazgatóság, hatóságként a katasztrófavédelem jár el, és a kormányhivatalok döntenek a kérdéses használt termálvíz mennyiségétől, minőségétől, a befogadók állapotától függően, hogy előírják-e a visszasajtolást, vagy a kérelmező felszíni vízbe vezesse el a csurgalékot.

A használt termálvíz kezelésével kapcsoaltban a szakértők sem értenek egyet. Ahol a legtöbb lehetőség lenne a visszasajtolásra, ott a talaj porózussága a gond, csupán 30-50 százalékban lehet visszasajtolni, a készletek végessége miatt viszont mégiscsak ezt kellene erősíteni, még ha a technológia nehézkes is.

Az EU-hoz csatlakozás nyomán kötelező lett a visszasajtolás, azonban az aránytalanul nagy költség fogalmára hivatkozva el lehet tekinteni. Amíg a jogi környezet és a támogatási rendszer nem részesíti előnyben a visszasajtolást, addig nem valószínű, hogy vonzó alternatíva legyen.

Források: hvg.hu, NAK