Hatályát veszíti az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányrendelet táblázatának 22. sora, a kormány visszakozik a hazai termelők védelme érdekében áprilisban meghozott "egyes ukrajnai termékek" importját tiltó intézkedést illetően – írja az mfor.hu.
Ezzel ugyanis újra engedélyezi a nád- vagy répacukor és a szilárd vegytiszta szacharóz korlátozások nélküli behozatalát. A táblázatban szereplő többi 23 termék-kategóriában – gabona, hús, méz, zöldség, bor – még marad a behozatali tilalom, de ki tudja, meddig. Hogy most miért épp a cukorral tett kivételt a miniszterelnök, még nem tudni. Az viszont tiszta sor, hogy a tavasszal bevezetett importstop okai még mindig fennállnak.
Dorogi Árpád, a hazai gazdákat tömörítő Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége (CTOSZ) elnöke a lapnak elmondta: az intézkedés közvetlenül hat a cukorrépa árára. A nagyobb kínálat lenyomja a cukor árát, ez csökkenő répaárat is jelent, miközben a ráfordítás összege magas, ami kedvezőtlen fejlemény a termelők számára. Egy hektárra vetítve már csaknem egymillió forint a cukorrépa-termesztés átlagos hazai önköltsége, s erre jön még a szintén nagy tételnek számító szállítás. Egy hektárra vetítve a cukorrépa-termesztés költsége így már csaknem kétszerese például a gabonáénak vagy az olajosnövényekének.
Eközben az idei cukorrépa-felvásárlási árról pontosat még nem lehet tudni, azt majd csak a 2024. szeptember 30-án záruló cukorév átlagos (cukor) értékesítési árai alapján határozzák meg. Erre viszont már hatással lesz az olcsó ukrán cukor. Iparági sajátosság, hogy a termelőnek – a beszállítás után – a cukorrépa várható árának csak a felét egyenlíti ki a gyár, a többit két részletben, a termelést követő évben márciusban és októberben kapja meg.
Az elmúlt években már mindössze alig 300 gazdaság 8621-11 738 hektáron termelt cukorrépát hazai feldolgozásra. A nagyobb átvételi ár hatására azonban az idén újra több mint 350 termelő immár 13 651 hektáron vetette a növényt a Magyar Cukor Zrt. részére. Horvátországi exportra pedig 18 gazdaság összesen csaknem ezer hektáron termel cukorrépát évről-évre. Dorogi Árpád szerint azt lehet mondani, hogy a kereslet és a cukortermelés egyensúlyban van a piacon.
A korábbi esés után idén újra több mint 350 termelő immár 13 651 hektáron vetett cukorrépát a Magyar Cukor Zrt. részére – fotó: Horváth Attila
„Ezt a helyzetet azonban számottevően gyengíti a répatermelő számára az Ukrajnából engedélyezett cukorimport" – mondja az elnök. Az Ukrajnából érkező import ugyanis a szakember szerint olyan piaci zavart okozhat, mint amilyet a gabona és az olajos növények esetén is tapasztalhatnak a gazdák, pedig ott maradt az importstop. Ebben a helyzetben a legfontosabb kérdés, hogy vajon meg kell-e majd menteni a hazai termelőket és az egykor 11 cukorgyárból egyedüliként és utolsóként megmaradt kaposvári Agrana cukorgyárat? Ugyanis a hazai cukorellátást eddig is megoldották a környező országokból az élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő termékekkel.
Dorogi Árpád kijelentette: „végzetes lehet", ha ezen intézkedés kapcsán ismét előáll az a helyzet, hogy csak veszteséggel tudnak cukorrépát termelni az ágazatban. Pedig már jelenleg is tetemes – hektáronként több mint kétszázezer forint – összegű támogatással tették jövedelmezővé a termesztést Magyarországon. Az idén így összesen csaknem nyolcmillió euró éves támogatásban részesül a cukorrépa-termesztés.
Ha azonban újra veszteségessé válik a termesztés, annak – Dorogi Árpád szerint – az lesz a következménye, hogy nyersanyag nélkül marad az egyetlen még működő magyarországi cukorgyár és végleg bezár. „Ezzel lemondunk a hazai ellátás 40 százalékáról is" – fogalmazott.
Cukorrépa-betakarítás Zalában. Romlanak a kilátások? – fotó: Horváth Attila
A lap hozzáteszi: idén még nem tudni, elegendő répát tudnak-e betakarítani a gazdák, miután főleg a dél-alföldi területeken súlyos gombafertőzés okozott gyökérrothadást, jelentősen csökkentve a hozamokat.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
