Hazánk mezőgazdasági területeinek 98 %-a kitett a csapadékgazdálkodásnak, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a hidrológiai és hidrogeológiai folyamatok alapjaival, annak érdekében, hogy a lehető legjobb módszerekkel képesek legyünk a termőterületünk vízbiztonságát megteremteni. A hazai vízkészleteinknek 3 forrása van: a csapadék, a határokon beérkező felszíni vizek, valamint a felszín alatti vízkontingensek – írja a nak.hu.

A vízkörforgás

Mint írják, a hazai csapadék egy jó részét – a főként nyugati irányból érkező – ciklonok adják, azonban ezek a ciklonok az elmúlt pár évben többnyire a Dunántúli területek vízigényét képesek „csak” kielégíteni.

A hidrológiai ciklus (vízkörforgás) a Föld hidroszférájában lévő víz folytonos és természetes körforgása, amelyet a napsugárzásból származó energia tart fenn. A ciklusban részt vesznek a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a légkör és a talaj víztartalma.

Annak érdekében, hogy megértsük víz földi körforgásának fizikai-meteorológiai tényezőit a NAK készített egy útmutatót, amely elérhető: ITT.

víz

A lehető legjobb módszerekkel kell a termőterületünk vízbiztonságát megteremteni – fotó: pixabay.com

Felszíni vizeink

Magyarország egyedülálló fekvése a Kárpát-medencében jelenleg még lehetővé teszi az átfolyó vizek nagyobb arányú rendelkezésre állását, így azok megtartását és hasznosítását. A határokon beérkező felszíni vizeink azok, melyek főszabály szerint dinamikusan, a felhasználást meghaladó ütemben megújuló vízkészletek.

Főszabály szerint, ugyanis egy-egy nagyobb árhullámot leszámítva, az elmúlt évtizedekben a hazai vízhozamokban csökkenés mutatható ki, a Duna-vízgyűjtőn egy 10 %-os, amíg a Tisza-vízgyűjtőn egy közel 30 %-os csökkenés mutatkozik.

Az elmúlt időszakban számos kritika érte a 19. századi folyószabályozást. A Tiszát górcső alá véve, egyrészt való igaz, hogy a folyó 30 %-kal rövidebb lett, azaz 457 folyamkilométerrel csökkent a hossza, ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindemellett + 126 km új (épített) meder, valamint további + 589 km „új” holtág került kialakításra – olvasható a NAK cikkében.

Jelenleg közel 43 ezer állami vagyonkezelésű természetes és mesterséges vízfolyása van hazánknak, mely közel 1,5 M hektárnyi mezőgazdasági területet tudna stabilizálni a rendeltetésszerű üzemeltetéssel. Tekintettel arra, hogy az ország felszíni vízkészletének több mint 90 %-a külföldről származik, különösen fontos intézkedés az átfolyó vizek kivezetése a tájba, mely egyaránt jelent állami és termelői feladatot is.

Hazai természetes vízfolyásainkat ismertető NAK útmutató ITT tekinthető meg.


öntözés

Hazánk termőterületeinek 2-3 százalékán van jelenleg kiépítve vízpótló öntözés – fotó: pixabay.com

Vízvisszatartással a fenntartható jövőért

Hazánk kontinentális éghajlata a mediterrán felé tolódik, mely azt jelenti, hogy a lehullott csapadék mennyisége mára nem fedezi biztonsággal a növények vízigényét. Hazánk termőterületeinek 2-3 százalékán van jelenleg kiépítve vízpótló öntözés, ezért a növénytermesztésnek mihamarabb fel kell készülnie a csapadék mennyiségétől és annak eloszlásától való függés feloldására.

Felettébb fontos megjegyezni, hogy hazánk csapadékmennyiségének nagyobb része, több, mint 60 %-a származik a hazai vízkörforgásból, ezért a VIZET A TÁJBAN KELL TARTANI! A vízvisszatartással a fenntartható jövőért c. útmutató ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a mezőgazdasági termelő tehet, annak érdekében, hogy közvetlen vagy közvetett módon megőrizze a vizet, ezáltal segítse a terület mikroklímáját – olvasható a cikkben.

A köztestület ehhez is készített egy informatív plakátot, mely segíti a termelőt a vízmegőrzés eszközeiben. Fontos megjegyezni, hogy az útmutatón feltüntetett intézkedések a KAP stratégiai tervével, így az uniós támogatáspolitikával is kompatibilisek!

A plakát ITT érhető el.

Víztakarékos, energiahatékony, precíziós öntözés

Hazánkban elsősorban felszíni vízből lehet öntözni, ennek hiányában lehet csak felszín alatti vízből. Fontos, hogy hiánynak minősül az is, ha felszíni vizek odavezetése aránytalanul nagy költséggel járna.

A földtani tömbben tárolt, felszín alatti vízkontingensek megoldást nyújthatnak, azonban ebből csak korlátozottan lehet öntözni, hiszen fennállhat az a veszély, hogy felhasználás mértéke meghaladja a felszín alatt történő utánpótlás mértékét, különös tekintettel arra, hogy klíma egyértelműen katalizálja a lassabban megújuló édesvízkészletek kimerítését.

A felszíni- és felszín alatti vizek öntözési célú használatát ismertető útmutató elérhető: ITT.